Az Ernst-Múzeum kiállításai 1928-1929

98. Csoportkiállítás: Basilides Barna, Basilides Sándor, Bernáth Aurél, Réfi-Kádi János, Péter Mária, Gy. Szabó Kálmán, Vaszkó Ödön

Már szinte tradícióvá kezd válni nálunk, hogy őszi kiállításainkon fiatal, gyakran itt először bemutatkozó, vagy fejlődését erőteljesebben dokumentáló művészeket mutatunk be. Ezek a kiállítások az ígéretek kapuja. Már nem egy olyan tehetséget revelláltunk, aki ma már nagy értéke a magyar művészetnek. Éppen ezért folytatjuk a szárnyraeresztés kockázatos munkáját most is. Öt festő és két grafikus jelentkezik ezúttal. Ezek között a két Basilidest és Gy. Szabó Kálmánt egyszer már bemutattuk, — most tehetségük megizmosodását dokumentálják, —- de Péter Mária, Bernáth Aurél, Vaszkó Ödön festők és R. Kádi János grafikus most jelentkezik első izben. Először az újonnan jöttékről. Bernáth Aurélról az arra illetékesek először egy Berlinben élő kritikus, Kállai Ernő könyvében (Uj magyar piktúra) olvashattak, ahol hasábokon át ömlengett a szerző egy pár ,,kosmikus" kompozícióról és egy rézkarcról, irván: „Nem ismerek rajzot vagy képet, melyben a magyar földnek ősi magyar volta, kreáturáinak istenkáromló, nyakas pogánysága és állati ösztönereje ennyire nyersen, igazán benne élne." De a mellékelt ábra nem sok jót igért. Ez évekkel ezelőtt jelent meg, a művész külföldön élt, megúszva az expresszio3