Az Ernst-Múzeum kiállításai 1928-1929

99/b. Csoportkiállítás: Hubay Andor, Telcs Ede, Fadrusz János

FMDRUSZ JÁNOS EMLÉKE. (t 1903 okt. 26.) Huszonöt évvel ezelőtt, egy ilyen októberi komor napon, mikor szürke felhők borították az eget, elhagyott bennünket negyvenöt éves korában az a magyar szob­rász-zseni, akinél a magyar hősi ideált senki hatalma­sabban, nagyvonalúbban és méltóságteljesebben kife­jezni nem tudta. Művészi fejlődése az öszetettből indulva ki, eljutott a hatalrrasan egyszerühöz, mint maga az ember, csupa ratio volt a művészete, szinte a szemünk előtt bontakozva ki. A pozsonyi lakatosból, üvegfestő­ből, fafaragóból, Tilgner impresszionista szobrászatából elkiindulva, Helmer iskolájában önmagára talált * és megalkotta hatalmas Feszületét, mely most végre ott áll sirhalmán, megalkotta a pozsonyi Mária Teréziát, mely most összezúzva a Nemzeti Muzeum pincéjében van darabokra tc;ve, várva feltámadását, megalkotta a ko­lozsvári Mátyást, mely a templom előtt hatalmas vizió­ként felmagasztosul. A magyar lélek rr.onurr.entál's felszabadulása az ő művészete. Amit itt bemutatunk, törmelékei művészetének. A Jog ott áll az igazságügyi palota párkánya fölött, szinte elveszve a magasban, pedig mint az itt látható kis minta igazolja, a mozdulat egyszerűségével hatalmas erőt éreztet. Mátyásának, Krisztusának feje, egy-egy darabja nagy elképzeléseinek, s Toldijának hatalmas lendülete vonalritmusérzékének erejét igazolja. Huszonöt év egy pillanat az örökkévalóságban. De ez a pillanat már sejteti, mint fog megnőni hatalmas egyénisége az Időben... Dr. Lázár Béla. * ÍG

Next

/
Thumbnails
Contents