Az Ernst-Múzeum kiállításai 1928-1929

99/a. Csoportkiállítás: Bernáth Aurél, Bertalan Albert, Feszty Masa, Nagy Sándor, Rózsaffy Dezső, Simon György János, Zilzer Gyula

tették el sem súlyukat, sem anyagukat az atmoszféra burka alatt. Látományszerüvé válik nála a világ képzeletében. A szinek orchestrális kezelése csak alátámasztja a világ nagy szemmel való látását. Bernáth Aurél kollekciója oly érdekes, változatos és egyéni, hogy szívesen fognak ebben műbarátaink újból gyönyörködni. Három grafikai kollekciót is hozunk. Az első teremben a rég nagyratartott Nagy Sándor, annyi monumentális üvegablak és gazdagon elképzelt falfestmény mestere, finom ceruzarajzainak művészi sorozatát gyüjtöttük egybe. Nagy Sándor nemcsak érzéseire hallgat, hanem magasan szárnyaló szimbólumokban gondolkozik is. Most ahhoz a költőhöz fordult, akinek egész költészete egészen sajátos és tiszta szimbolikus nyelv. Megérezte a közelrokonságot. Beleélte magát Ady Endre szimbólumaiba és ceruzarajzaiban nyomon követte, kibővítette, kiterjesztette a költő álmait. A rajz művészete fölötte alkalmas a gondolat szárnyalásainak röptét követni. Ady Endre elgondolásaihoz uj jeleket teremtett. Nagy Sándorban mélyen gyökeredzik a szimbólumokba való elmerülés tehetsége és igy a költő és a művész találkozása a magyar művészet nagy ünnepnapja, hasonlatos ahhoz, mikor Petőfi, Arany, Madách kongeniális társra talált Zichy Mihályban. Miként Zichy a maga élményeit élte át költőiben, ugy esett meg most is, Nagy Sándort kezdettől fogva is a magyar sors, 3 magyar érzés, a magyar mithosz képzetei foglalkoztatták, mint társát, Adyt is, a két művészi nyelv most egybeolvadt, még pedig oly leheletárnyalatu finomságokban, az érzés és kifejezés oly gyöngéd egybeborulásával, amire ritkán akad példa. Delacroix Faust-illusztrációihoz kell visszamennünk, melyekről Goethe ámulva ismerte fel a nagy affinitást. Ez a képzeletrokonság magyarázza meg Nagy Sándor uj stílusát, mely itt, az Ady-lapokon lép először elénk, hol csupa gyöngédség és csupa férfias erő s ez a két látszólagos ellentét összeházasodása adja e rajzok művészi hatásának titokzatos báját. Ez a képzeletrokcnság mutatkozik meg a művésznek maga elgondolásaiban is, melyek az Ady-ciklust kiegészítik és magyarázzák.