Az Ernst-Múzeum kiállításai 1926-1927

92. Csoportkiállítás: Győri Frigyes, Istokovits Kálmán, Lahner Emil, Lehel Mária, Orbán Dezső, Simkovits Jenő, Rippl-Rónai József

c pasztelleken. Mind a családi otthon megható bensőségéből szikrázott elő. Lányai intim életéből meriti vonalainak játékát. Ragyognak a szinek. áttetsző, szikrázó kréták leheletfinomságai. — Lehelnét Páris megihlette, szemét kifinomitotta. kezét kifejlesztette. — érzésének mélységét hazulról hozta, az ott virult ki a gyermekei ápolása, babusgatása. virágbaszökkenése közepett. A második teremben tavalyi grafikai sikere után_ festői erejében bontakozik ki Simkovits Jenő. aki a formák plasztikai erejének szerelmese \ olt rézkarcain is. de van elég festői készsége ahhoz is. hogy ezt a plasztikailag felépített formát a maga tisztaságában és döbbenetes erejében, alakjaiban és kompozícióiban is megőrizze. A negyedik és ötödik teremben színei mélységének tovafejlesztésc közben találjuk Orbán Dezsőt. Spanyolos olaszországi, párisi és nagybányai motívumok \ álta. koznak képein, de mindenik egyéni stílusából fogant, mélyre hangolt cmailszerü szinek ragyogásával fonja körül világképét, bárhol is lássa meg őket. Ez a színcsillogás lelke öntudat alatti mélyéből fakad és színjátékában bársonyosan hullámzik előttünk. Az ötödik teremben Győri Frigyes \ izfestményei kis sorozatával lép fel melynek meglepő a teknikai bravúrja, mellyel a vizfestménybe olajfestményszerü hatásokat tud rejteni, ami egy a maga művészetével komolyan foglalkozó tehetséget éreztet. A hatodik teremben és a nagyterem jobboldali falán egy fiatal művész első erőteljes bemutatkozásának vagyunk örvendező tanúi. Lakner Emil itt bontja ki szárnyait. Mimóza érzékenység, a vonal és szín dekorativ lehetőségeinek friss képzelettel való meglátása jel4