Az Ernst-Múzeum kiállításai 1924-1925

80. 35. csoportkiállítás: Rippl-Rónai József, Beron Gyula, Gara Arnold, Szüle Péter, Vass Elemér, Vértes Marcell, Liipola Yrjö

Ujabb csoportkiállitásunk újból igazolni fogja a mai magyar művészet bőségét, gazdagságát és változatosságát. Régi ösmerőseink közül Beron, Gara, Szüle és Vass Elemér jelentkeznek, mindenik művészeti fejlődésének egy-egy ujabb állomásán, a két uj művész, a grafikus, Vértes Marcell s a szobrász, Liipola Yrjö pedig már döntő jelentőségű külföldi sikerekre tekinthetnek vissza. Vértes Marcell Párist hódította meg. Az ő plakátjai, az ő litográfiái albumai, az ő pasztellsorozata a mai grafikának útjelzői. Az Illustration külön szines mellékletben méltatja műveit, mint „korunk maradandó tanuságtételét", mivel túlzás és ferdítés nélkül adja vissza éles megfigyeléseit. A Byblis — a nagy bibliofil folyóirat — méltató cikkben jellemzi, mint a XX. század Fragonardját. A Paris-Soir a mai francia élet mélyrehatoló ismerőjét látja benne. Angol, német, olasz lapok megkülönböztetett figyelemmel hasábokat szentelnek neki. De az utca, a párisi utca visszafojtott lélekzettel várja egy-egy ujabb plakátját, mert Vértes a tömeghez is tud beszélni, egy biztos vonással, egy megtört szinnel, egy éles gesztussal belevilágit a lélekbe, felrázza azt. A tánc, a mai tánc titkos pszichéjét kifogyhatatlan változatossággal revelálja. A mai asszony napi életét mesteri szatírával jegyzi fel. A mozdulatok groteszk báját, a férfi és nő örök harcát, az élet mélységeinek titokzatos rejtelmeit játszi könnyedséggel vetiti elénk. Képzelete és megfigyelő ereje harmóniában, keze bámulatos finomságokat hoz felszínre. Francia kritikusai csudálkoznak azon, mi mindent nem lát meg Vértes a francia életből. A titok magyarázata pedig egyszerű: Vértes a párisi 3