Az Ernst-Múzeum kiállításai 1924-1925

73. Iványi-Grünwald Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond

De ma, a pleinair akadémiává sülyedése óta, az utolsó évek lelki megrázkódtatásai után nagy a kontaktus a mai ember és Munkácsy és Paál tragikus világszemlé­lete között. Most ugy érzünk, sötéten, mint ők, mcst ugy látunk, leegyszerűsítve, mint ők. Iványi-Grün­wald Béla az első, ki ezt a kontaktust helyreállította, az első, aki folytatni tudja nagy elődei nagy páthoszát, mély zengését, döbbenetes erejű nagy szemmel látás­sal, mely a világot hatalmas formák, nagy ritmusok, lélekből fakadt zengzetekre nemesiti. Tudta pedig azért, mert az ő művészetének előzményeiben benne volt minden eleme ennek a nagy szemmel látásnak, a monumentális kétsikban felépítés, a dekorativ össze­hangolás, a nagy egységekkel alakítás egyaránt. Gobe­linjei, mithologiai festményei, melyek tájképei soroza­tát körülveszik, mind kellettek ahhoz, hogy mai mű­vészetéhez eljusson. De mig Munkácsy és Paál idegen világból érezték ki lelkük hangjait, Iványi-Grünwald egy a földünkkel, testvér az egünkkel, magyar szemmel látja tájainkat viharban és napfényben, a kútágast, a parasztudvart, az ólakat és a dűlőket, a leilei magyar vidéket, a Balaton­menti tájat, a legköznapibb motívumokat, melyeket megfüröszt lelke heroikus lendületében, drámai akcen­tusokban megszólaló érzelmei nemességében. Motívumok egyszerűsége az érzések nagyságában! Magyar tájak nagy vonalai a legegyszerűbbre re­dukált kifejezési eszközök művészetében! Nagy nemzeti ajándék ez; mily büszke örömmel szemlélhetjük. Dr. Lázár Béla. 7

Next

/
Thumbnails
Contents