Az Ernst-Múzeum kiállításai 1920

42. Pentelei Molnár János, Gy. Sándor József

MAGYAR MŰVÉSZEK ARCKÉPEI. A művészek mindig nagy szeretettel foglalkoztak önarcképeik megfestésével, amiben két szempont vezette őket. Az egyik a maguk megörökítésének vágya, az emberi természetben rejlő hiúság kielégítése, s igy odafestették magukat minden korban nagy kompozícióik alakjai közé, Botticelli éppen ugy, mint Munkácsy, Raffael és Filippo Lippi, — s igy tovább, a példák számtalanok. De egy másik, jóval mélyebben fekvő ok az, hogy a művészek a maguk arcán mélyreható festői problémákat tanulmányozhattak, aminek főpéldája Rembrandt, akinek önarcképein egész művészi fejlődését végig tanulmányozhatjuk. Ugyanezt látjuk Kupetzkynél, akinek többrendbeli önarcképe közül csak a Szépművészeti Muzeumbeli művére hivatkozom. Az Uffiziképtár Firenzében régtől fogva gyűjti a művészek önarcképeit, oda bekerülni nagy disz, a legmagasabb kitüntetés számba ment mindig, a párisi Louvre is gazdag nagybecsű önarcképekben, a nagy képtárak egyáltalán az önarcképeket elsőrangú psychológiai értékükért igenis értékelni tudják. A most bemutatásra kerülő magyar gyűjtemény, melyet kora ifjúságom óta tervszerűen hordtam össze, nem ismeretlen ugyan a muzeumot látogató közönség 5