Az Ernst-Múzeum kiállításai 1920

41. Grafikai kiállítás

blémája izgatta és a női test vakmerő állásait, hajlásait, rövidüléseit kereste egy bámulatosan ügyes modelljé­nek izgalmas pózaiban. Magyar-Mannheimer Gusztáv csodás rajzbiztonságának ragyogó példáit kapjuk, mű­helytitkokat, melyek fölényes tudásának alapjait mu­tatják be, csakis erre a rajztudásra lehetett azt a széles formaalakitó festői látást felépíteni, mely a művész festői alakításának jellemzője. A három fiatal művész közül Hermán Lipót sokoldalú tehetsége bontakozik ki előttünk igen gazdagon. Hogy ösmeri ez a festő a női testet, hogy játszik alakjaival, mikor egybekapcsolja, összeköti, egységbe állítja kompozícióiban őket. Hatvany Ferenc báró festői látását igazolják rajzai, Pólya Tibor pedig játszi könnyedséggel veti papírra meglátásait. Mindhárman a rajzművészet egy-egy tipikus példája, az egyszerűség és szinességre törekvés jellemző jegyük. Kiegészítik kiállításunkat Dóczi Pál és neje gobelin­jei, akik a francia gobelineken és az ősi perui textilművé­szeti mintákon iskolázott tudással, páratlan anyagszerü­séggel stilizálják, a szövésmegkivánta lapos formákban, gazdag ornamentális fantáziájukat igazoló műveiket. Befejezik pedig kiállításunkat Ligeti Miklós színes ter­rakottái. A művész immár évek óta kísérletezik a ke­remia terén, most a görög tanagra tanulmányozása alap­ján egészen újszerű technikával készült kompozícióit mutatja be, melyek monumentális ereje és egyszerű színes előadása meg fogják lepni még művészete barátait is. Dr. Lázár Béla. 5

Next

/
Thumbnails
Contents