Az Ernst-Múzeum kiállításai 1920

46. 16. csoportkiállítás: Gróf Batthyány Gyula, Csók István, Mattyasovszky-Zsolnay László, Pólya Tibor, Vass Elemér, Kalmár Elza, Gara Arnold, Lakatos Artur, Loibl Ferenc

3 ROSI KÉPTAlt könyvtár® Tavaszi napsugár süt be a termekbe, fiatalos képzelet játszi virágai virulnak ki a falakon. A fiatalok közt a legfiatalabb: Csók István mester körül csoportosulva, mindegyik művészünk legjava termésével állott elő. Batthyány Gyula gróf játszi képzelete bizarr vonaljátékokban tobzódik. Csodálatos illusztratív tehetség ő, beleéli magát elmúlt korokba, melyek rokonok rococoszerü érzéshullámzásával, melyből képzelete táplálkozik. Keze között költészetté finomodik minden érzékiség, sajátos zamatot nyer a megálmodott mult, egyéni ízt kap a legellentétesebb hangulat. Különösen mesteri Csokonai Dorottyájába való teljes beleélése, mert ez a furcsa vitézi versezet, a maga rococo-hangulataival, bájos fordulataival, szines képeivel, lüktető mozgalmasságában kitűnő alkalom néki arra, hogy groteszk felé hajló, bájos különösségeket tökéletesen visszaadó vonaljátékába belelopja Csokonai szellemét. Ahol ez a szellem kifejezésre jut, ott a művész egyenértékűt alkotott. Korcsolyázó alakjai, a francia forradalom tömegjelenetei, az ember- és állatvilág mozgalmas képei mind vonaljátékká válnak keze között, a szin csak dame datour, kisérő zene, mely hangsúlyozza, kiemeli, körül3 1*