Az Ernst-Múzeum kiállításai 1919

37. Vaszary János

Hét esztendei visszavonultság után újra megjelenik közöttünk Vaszary János. Keserves katonáskodásban eltöltött esztendők ezek, melyek azonban éppenséggel nem voltak meddők. Nagy, végzetes benyomások, az emberi lélek izgalmas felkorbácsolása, az érzelmek túl­fűtöttsége, az indulatok hullámzása járt vele. Egyszer­egyszer mutatót is kaptunk a hadikiállitásokon, meg­rázó viziók sejtelmes felbukkanását, az emberi szenve­délyek felhördülését, nagy egységekbe foglalt emberi dokumentumokat, melyek kicsaptak a mindennapiság medréből és szinlátományokká sűrűsödtek. Éreztük, hogy a művész lelkében kavarog minden. Hogy nagy benső átalakulások mozdulnak a felszínre a heves ki­törések lángjában. Művészi fejlődése legizgalmasabb folyamatosságá­ban érte őt ez az emberi valóját felrázó életélmény: a háború. A hedonikus életöröm nyugalmából a világ­zajgást megelőző eszmei forradalom, mely végigsüvitett az egész földgolyón, kizavarta életegyensulyából őt is. Gondolkozni kezdett a természethez való viszonyán és művészi múltja kipróbált eredményei, a világnak szin­ben való feloldása, a természetlátás káprázatainak fény­ben való átirása uj életérzését nem elégítették ki. Amint

Next

/
Thumbnails
Contents