Az Ernst-Múzeum kiállításai 1919

Dr. Lázár Béla ünneplése

-8Annyi bizonyos, hogy mint eddig, ezentúl is szívvel-lélekkel a tiétek vagyok, veletek élek, veletek küzdök, Isten engem ugy segéljen! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Reéz Pál bemutatta a beérkezett üdvözlő iratokat. Egy párat itt adunk: GÖNCZI JENŐ közoktatásügyi államtitkár levele: Budapest, 1919 február hó 24. Igen tisztelt Uraml Halaszthatatlan teendőim miatt — nagy sajnálatomra — nem vehetek részt azon az ünnepségen, amelyet ötvenedik születésnapja alkalmából barátai és tisztelői rendeznek; azért kérem, engedje meg, hogy ezúton fejezzem ki legmelegebb szerencsekivánataimat. Egyúttal nem mulaszthatom el, hogy kifejezést adjak annak az őszinte nagyrabecsülésnek is, amelyet főként a magyar képzőművészeti ku'tura terén szerzett érdemei támasztottak bennem. Kivánom, hogy közérdekű működését tevékeny életének e mostani nevezetes fordulója után is még hosszú időn át és lankadatlan munkaerővel folytathassa. Fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását Gönczi Jenb. KERNSTÖ&K KÁROLY, a szépművészeti ügyek kormánybiztosának levele: Igen tisztelt Tanár Uraml Kedves Barátom! Abból az alkalomból, hogy érdemes munkásságban eltöltött életed félszázados évfordulóját ünnepeled, fogadd melegen érzett szeiencsekivánataimat. Ha visszatekintesz eddigi munkásságodra, ugy méltán dicsekedhetsz kiváló eredményekkel. Te voltál az, aki a magyar művészet érdekében a külföld figyelmét a magyar tehetségekre irányítottad. Főműved mégis Paál László zsenijének fölfedezése volt. Te kutattad föl mindenfelé szétszórt vásznait és Te soroztad be a magyar barbizoni mester most már nagyszerű ouevrejét a hazai és az egyetemes művészet történetébe. Erre a művedre lehetsz a leginkább büszke. Engedd meg, hogy ismételve igaz nagyrabecsüléssel köszönthesselek és bocsáss meg, hogy a tiszteletedre rendezett lakomán nem jelenhetek meg. Budapest, 1919. évi február hó 22-én. Tisztelő hived Kernslock Károly.