Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

V. A Magyar Nemzeti Galéria

hozzá hasonló emberek a tagjai".

584 Valóban, az ügyek intézése az iratok szerint a Népművelési Minisztérium Forradalmi Bizottságának feladata lett, miközben a minisztériumon belül is rendkívüli események zajlottak, így például a Múzeumi Főosztály iratállománya veszélybe került.

585 Az MSZMP IIB Kállai beszámolójára reagálva határozatot hozott, hogy a Népművelési Minisztérium a jövőben fuzionáljon az Oktatásügyi Minisztériummal, s egyben megbízta Jóboru Magdát, hogy addig is mint kormánymegbízott, vezesse és irányítsa a Népművelési Minisztériumot. Az intézkedésért felelős Kállai Gyula.

586 A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályán a miniszterhelyettesek és egyéb korábbi kinevezettek eltűnése ellenére a munkatársak kis csoportja tovább tevékenykedett. A főosztály korábbi vezetője, Fülep Ferenc egyike lehetett azon munkatársaknak, akik elhagyták helyüket.

587 A múzeumoknak küldött levelezésen legalább is már nem az ő, hanem Korek József neve szerepel, mint megbízott főosztályvezetőé. A minisztérium átszervezési munkálataival párhuzamosan Korek tervezetet készített a múzeumok irányításának új struktúrájához, melyet 1956. december 2-án a múzeumok részéről az általa összehívott Főigazgatói Értekezlet is megtárgyalt. A Javaslat címet viselő, figyelemre méltó elaborátum szerint az új irányítási rend téziseit az Országos Múzeumok Forradalmi Bizottsága dolgozta ki.

588 E szerint a bizottság az országos múzeumokat „autonóm testületekké" kívánja tenni. Ennek irányítását a Múzeumi Tanács végezné. A vidéki múzeumi hálózat összefogó szervéül a Múzeumok és Műemlékek Országos Főfelügyelőségét kívánja létrehozni, az előbb megemlített Múzeumi Tanács irányításával. A Forradalmi Bizottság javaslata tehát mintegy egyesíti a valamikori Hóman-féle Nemzeti Múzeum Tanácsának és a MMOK-nak a funkcióit. A régi szervezeti formára történő visszatérés még inkább szembeötlő, ha a Javaslat két pontját nézzük, egyrészt azt, hogy a Múzeumi Tanács autonóm szervezet lenne, mely vezetőit saját kebeléből titkos szavazással választja, valamint utolsó pontját, miszerint „a Múzeumok Tanácsa elhelyezésére a múzeumi területtől elvett, és a T.T.I.T. részére átadott, Bródy Sándor utca 16. sz. alatti helyiség átadását kérjük". {Emlékszünk rá, ez volt a MMOK központja!) Korek a Forradalmi Bizottság javaslatai alapján tehát olyan szervezet kialakításához kéri a Főigazgatói Tanács beleegyezését, amely az „átszervezés legfőbb elvének a múzeumok lehető legnagyobb önállóságát, a tartalmi irányítás társadalmi formáját és az állami igazgatás jellegzetesen igazgatási és ellenőrzési szerepét tartja" (kiemelés az eredeti szövegben).

589 (A Szépművészeti Múzeumot ezen az értekezleten Pogány képviselte, aki feljegyzése szerint tájékoztatta a dolgok alakulásáról Piglcrt.) Másnap, december 7-én Korek továbbítja az irányelveket a minisztérium átszervezésével foglalkozó operatív bizottságnak. A szövegből kimarad a Forradalmi Bizottság neve, e helyett Korek a Főigazgatói Tanácsra és más szakemberekre hivatkozik: „a múzeumügy átszervezésére tett javaslatunkat a múzeumok főigazgatóival és kiküldött tudományos dolgozóival megvitattuk, (...), melyek értekezlete egybehangzóan megállapította, hogy a fent vázolt irányításnak formája a múzeumi terület számára a legfejlettebb forma, amely szintézisben egyesíti a magyar múzeumok szervezetének és irányításának történeti hagyományait."

590 A továbbított anyag fontos szempontja, hogy az új minisztériumban a múzeumügy már nem a népmüvelés, hanem az „egyetemi, illetőleg a tudományos főosztály hatáskörébe tartozik". Felcsillan a remény, hátha a jövőben a múzeumok ismét valóságos tudományos fórumokká válhatnak. Az irányítás szempontjai azonban a Művelődésügyi Minisztérium végleges megalakulásáig, 1957 májusáig, alapvető változásokon estek át. Röviden összefoglalva: a Korek József által beterjesztett Javaslat azon pontjainak, melyek megteremtették volna a múzeumügy autonómiáját, írmagjuk sem maradt, míg néhány formai ötlet, valamint a szervezetek elnevezése meghonosult.

591 A Munkásmozgalmi (Párttörténeti) Múzeum végzete A forradalmi események következményei közé tartozott a Múzeum állami kezelésbe vétele. A Munkásmozgalmi Intézet és Múzeum helyzete már 1956 nyarán ellehetetlenült. A Petőfi-Kör vitáiban szóba hozták az intézmény szerepét a személyi kultusz kialakításban, s különösen Réti László tevékenységét, melyet a szélsőséges baloldaliság pregnáns példájának tartottak. A Petőfi Kör ún. történész vitájában személyesen bírálták meg őt történelemhamisításaiért. Saját intézetének pártszervezete „szektás elhajlónak" nevezte Rétit, s a Pártnál is kezdeményezte leváltását. Az MDP október 31 -i megszűnésének kimondásával a Munkásmozgalmi Intézet gazdátlanná vált. Ismételt megalapításról tárgyaltak ugyan a központi pártszervek, a múzeumi rész helyzete azonban végleg megrendült. A Népakarat című lap 1956. december 4-i száma éles támadást indított Réti ellen.

592 A szerkesztőségi glossza címe: „Nincs szükség történelemhamisítókra." A cikk a Rákosi-rendszer egyik fő ideológusának nevezi Rétit, aki ugyan lemondott igazgatói székéről, november 4. után azonban ismét megjelent munkahelyén. Főként a munkásmozgalom történetével kapcsolatos hamisításait vetették a szemére, azokat az írásait, amelyekben a Rákosi-érában elkövetett törvénytelenségeket, köztük a szociáldemokraták elleni eljárásokat, utóbb történetileg igazolta, valamint, hogy szolgálta Rákosi személyi kultuszát.

593 Mivel az 1956-os eseményeket mindmáig szinte teljesen 584 Jelen vannak: Kádár János, Kiss Károly, Kállai Gyula, Biszku Béla, Fehér Lajos, Apró Antal, Münnich Ferenc. A MSZMP IIB 1993, 125. oldal, e. pont; Szakáts Miklós színész 1957-ben a kistarcsai internálótáborba került. 585 A Keresztes Csaba által közzétett iratok között szerepel az 1956. november 20-án kelt feljegyzés, miszerint a múzeumi főosztály helyiségét a MOKÉP elfoglalta, s kérik, hogy az iratokat fogadja be a Múzeumi Központi Gazdasági Igazgatóság. MOL XIX l-3-a-8630-4364-1956; továbbá: Keresztes 2007. 586 Az 584. jegyzetben idézett pontok. Az oktatási és népművelési minisztérium Művelődésügyi Minisztériummá történő átszervezéséhez csak 1957. január közepén kezd hozzá Mihályfi Ernő. Az új szervezet felállításának munkálatai 1957. február végén fejeződnek be. Kállai Gyulát 1957. II. 28-án nevezték ki művelődésügyi miniszternek az átalakult Kádár-kormányban. Az MSZMP IIB 1993, 138. oldal, 23. jegyzet. 587 A minisztérium átszervezésével kapcsolatos jelentések a főosztályvezetői posztot betöltetlennek mutatják. MOL XIX J-3-a-8630-3345-1956/581. d. 588 Javaslat a múzeumok irányításának átszervezésére. MOL XIX-J-3-a-8630-4361-1945/582. d. III. pont, 4-5. oldal. Korek József aláírásával. Kapták: Darabos Iván miniszterhelyettes, a minisztérium átszervezésének operatív bizottsága, valamint Kerek Gábor csoportfőnök. 589 A javaslat dátuma 1956. december 4. SzM. Irattár, iktatás nélkül, 1-2. lap. 590 Az irathoz mellékelte a múzeumi hálózat adatait azok munkatársi létszámaival együtt. 1-6. lap. MOL XIX-J- 3-a-8630-4361-1956/582. d. 591 Rendelet az Oktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium 1957. I. 1-i egyesüléséről. Kiadva: 1957. május 8. 592 Népakarat 1, évfolyam 19. szám, 1956. december 4. 3. oldal. A cikk Réti László: A magvar szociáldemokrácia szerepe a második világháborúban című munkáját említi. 593 A szóban forgó Ncpakarat-beli cikk rámutat arra, hogy a Tanácsköztársaság történeti értékelése, benne Rákosi kitüntetett szerepével, Réti müveire megy vissza. A cikk tendenciája erősen összecseng a Kádár-kormány határozatával, amellyel az eltávolítja a Rákosi-éra néhány prominens személyiségét.