Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

V. A Magyar Nemzeti Galéria

V. A Magyar Nemzeti Galéria KI ES HOGYAN ALAPÍTOTTA MEG A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁT? A Szépművészeti Múzeum vezetésében 1955 végén fordulat következett be. Redő Ferenc saját kérésére távozott a múzeum éléről, s addigi helyettesét, Pigler Andort, a Régi Képtár osztályvezetőjét nevezték ki főigazgatónak.

576 Pigler általános helyetteseként Darvas miniszter a Művészettörténeti Dokumentációs Központ addigi vezetőjét, Pogányt bízza meg.

577 Ahogy az országban másutt, a Szépművészeti Múzeumban is enyhült kissé a politikai klíma, s az emberek bátrabban beszéltek. Olyannyira, hogy a Népművelési Minisztérium főosztályvezetője, Fülep Ferenc intézkedést is kérve közölte Piglerrel: „a Tudományos Tanács légkörét politikailag nem tartjuk megfelelőnek."

578 Erre föl kizárták a tanács tagjainak sorából Szilágyi János Györgyöt, s csak az MTA interpellálására helyezték vissza. A tanács művésztagjai helyükön maradhattak. 1956 folyamán a munkatársi gárda a Szépművészeti Múzeum alapításának ötvenedik évfordulójával volt elfoglalva. Kiállítást szerveztek, és elkészült végre a múzeum történetét bemutató emlékkötet is/

79 A múzeum fennállásának félszázados jubileumát ugyanis csak tíz éves késéssel lehetett megülni, mivel az ténylegesen 1946-ra esett volna, akkor azonban a múzeum gyűjteménye még jórészt külföldön lappangott. Azl956-os évforduló tehát megmozgatta a múzeum kollektíváját, az akkor kiadott múzeumtörténeti kötet, ideológiai korlátai ellenére, azóta is fontos forrása a múzeum múltjának. 1956 elején Pogány minden fórumot felhasznált arra, hogy a Nemzeti Galéria megalapítását szorgalmazza. Az alkalmak közé tartozott a Tretyakov Képtár százéves fennállásának ünnepsége is, ahol a magyar művészettörténészek üdvözletét Pogány adta át.

580 Az októberi forradalom kitörése után a helyzet hamarosan aggasztóvá vált a múzeumokban is. A Szépművészetiben november 2-án az osztályvezetők megbeszélést tartottak, hogyan is lenne megóvható a múzeum anyaga az esetleges veszélyektől. A tanácstalanság szembeötlő: egyesek a pincébe menekítették volna a gyűjtemény fontosabb tárgyait, mások úgy vélték, a kiállítási forma „az esetlegesen behatoló fegyveres csoportok előtt sokkal nagyobb tiszteletet kelt, mint a rendnek esetleges megbontása". Mindenesetre az antik gyűjtemény aranytárgyait elrejtik, a múzeumot bezárják.

581 November során mind a minisztériumban, mind a Szépművészeti Múzeumban megalakították a Forradalmi Bizottságot. Az utóbbiban Radocsay Dénes töltötte be az elnöki tisztet.

582 Funkciójáról azon feljegyzései és levelei tudósítanak, melyeket - a nyugtalanító helyzet miatt is - a kerületi rendőrkapitányságnak küldözgetett, hogy az külön őrzéssel biztosítsa a múzeum épületét.

583 Nemcsak itt, hanem más múzeumokban is megalakultak a forradalmi szervezetek, azokból pedig az Országos Múzeumok Forradalmi Bizottsága. Ez utóbbi november 28-án az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megszervezett Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának (később Tanácsának) egyik tagszervezete lett. Az október-december közötti időszak zavaros hatalmi viszonyai között sok intézmény valósággal kiürült. Darvas József miniszteri megbízatása már október 14-ével megszűnt. A Népművelési Minisztériumot 1956. október 25-től november 3-ig Lukács György vezeti, majd az intézmény miniszteri megbízott nélkül funkcionál tovább. A miniszterhelyettesek közül csak Darabos Iván maradt a helyén. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága (IIB) 1956. november 28-i ülésén Kállai Gyula beszámolt a helyzetről: a „Népművelési Minisztérium teljesen gazdátlan. Már az összes miniszterhelyettesek eltávoztak és Darabos elvtárs is tegnap olyan megbízást kapott, hogy menjen le Zalába pártmunkára. A népművelés rendkívül szerteágazó terület és senki sem intézkedik. Most a forradalmi bizottság tartja a kezében a dolgokat és ennek a bizottságnak Szakáts Miklós és 576 Redő Ferenc 1956.1. 15-én lépett ki a múzeum kötelékéből. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint saját kérésére mentették fel: MOL XIX-J-3-a-8630-6518-1956 (584. d.); Redő és a minisztérium Múzeumi Főosztálya között kialakult feszültségre utal, hogy Pigler javaslata ellenére sem jelölték őt a Múzeum Tudományos Tanácsának tagjai közé. 1956. január 14. SzM Irattár 863-01-7/1956. Bige Józsefné, a minisztérium csoportvezetője 1956.1. 26-án elutasítja Pigler kérését. 577 Pigler kinevezése: 1955. dec. 31.; Pogány kinevezését lásd: MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyi dokumentumok: Népművelési Minisztérium, a miniszter első helyettese, Nonn György levele Pogány Ö. Gábornak, miszerint 1956. jan. 1-jei hatállyal megbízza a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettesi teendőinek ellátásával. Iktatás nélkül. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ új vezetője Bartai Ferenc lett. Az átadás-átvétel jegyzőkönyve: MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyi dokumentumok 1956. január 2. 578 SzM Irattár 863-01-39/195. 579 Szépművészeti Múzeum 1906-1956; „A Szépművészeti Múzeum története" című kiállítás tervezete 1956. szeptember 3-án kelt. 1-5. oldal, gépirat, aláírás nélkül. MNG Adattár, 1977. 580 Üdvözlet a százéves Tretyakov Képtárnak! Képzőművészeti és Iparművészeti Tudósító VI. 7. szám, 1956. július. Az 1956. május 14-én Moszkvában tartott ünnepség alkalmából mondott beszéd kézirata: MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 124. dosszié/l. 1-2. oldal, gépirat. 581 Jegyzőkönyv, 1956. november 2. SzM Irattár, 863-01-136/1956. 582 Radocsay, minden bizonnyal a nagyobb nyomaték kedvéért, a Forradalmi Bizottság elnökeként írja alá Pigler Andor igazgatóval együtt azt a levelet, amelyben a Budapesti Rendőrkapitányság védelmét kérik (Benpóth őrnagytól), mivel a kirendelt éjjeli őrség elmaradt. 1956. nov. 26. SzM Irattár, iktatószám nélkül. 583 Rudnay Gyula rá is írja az egyik aktára, hogy személyesen kézbesítette a múzeum kérelmét a rendőrségnek, közlekedés ugyanis nem volt. A rendőrségi tisztviselő megtagadta az átvétel igazolását. 1956. november 17. SzM Irattár, 863-01-135/1956.