Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

IV. Múzeumok a szocializmus államszerkezetében

nemzeti képtár megszervezését egyenesen a Magyar Nemzeti Galéria megalapításának mintájaként ajánlotta a hivatal figyelmébe.

540 A példán felbátorodva javasolta, hogy a Nemzeti Galéria átmenetileg legyen a Károlyi-palotában, amennyiben a kormány felújíttatja a tetőt, kialakíttatja a tetővilágítást, és víztelenítik a földszinti helyiségek falait. A Nemzeti Galéria megalapítása Pogány szerint jelentős mértékben megoldaná a Szépművészeti Múzeum krónikus helyhiányát is. A minisztériumnak tett másik javaslata a Művészeti Másolatok Múzeumának létesítésére vonatkozott. Ez szerinte szintén segítene a Szépművészeti Múzeum problémáit megoldani, de, mint írja, „ez nemcsak helykérdés, de népművelési, didaktikai probléma, s nem utolsó sorban anyagi felelősség problémája is". Ötven esztendő előtt igen nagy anyagi áldozatot jelentett a másolatok megcsináltatása, melyek ma is számottevő értéket képviselnek. Pogány a párizsi múzeumokra hivatkozik, ahol „a Louvre után a leglátogatottabb múzeum a másolatgyűjtemény (az egykori Trocadéróban)". Budapesten a gipszek mellé a Balló-féle festménymásolatokat javasolja elhelyezni, továbbá azokat a másolatokat is, „melyeket az utóbbi években rendelt meg a Népművelési Minisztérium Képzőművészeti Főosztálya a magyar klasszikusokról". A Művészeti Másolatok Múzeumának elhelyezésére Pogány a városligeti „Fővárosi Múzeum" épületét javasolja rendbe hozatni az akkori Vorosilov úton. Mindenesetre meglepő, hogy a másolatok múzeumának 1953-ban (MTA), illetve 1955-ben kelt tervei (Pogány, ill. Népművelési Minisztérium) voltaképpen egy 19. század végére visszavezethető elképzelés felelevenítése, egy olyan múzeumé, amely Franciaországban és Németországban is megvalósult a 19. század végén.

541 Mint később még szó esik róla, a „másolatmúzeum" ötlete 1959-ben ismételten felmerül, a budai vár renoválását követő intézményi tervek között. További javaslatai a Budapest Történeti Múzeum elhelyezésére vonatkoznak, amelyre szerinte az e célból átalakított várbeli klarissza kolostor épülete kínálna lehetőséget. Ide kerülhetne a Főváros kőtárának anyaga is a Károlyi-palotából.

542 Pogány negyedik indítványa a székesfehérvári Csók Képtárra vonatkozik. Ennek nagyméretű termeibe a nehezen elhelyezhető óriásvásznakat állítaná ki, Fontebasso, Piloty, Zichy, esetleg Csontváry „életnagyságú" kompozícióit. Utolsóként foglalkozik az „Egri Képtár" megalapításával. Mint írja, az esztergomi Keresztény Múzeumot ki lehetne egészíteni oly módon, hogy az előbbi lenne a régi (gótikus, reneszánsz) táblaképfestészet gyűjteménye, „az egriből ki tudnánk fejleszteni a „Magyar Barokkmúzeumot". „Rengeteg barokk képünk és szobrunk (kastélyok, kolostorok számos berendezési tárgya) kallódik otthontalanul az országban, világi és egyházi témájú műalkotások százai keresik helyüket, mert mindenütt útban vannak, ahová ideiglenesen beraktározták őket. Az egri képtárban a nyilvánosság és a kutatás rendelkezésére lehetne bocsátani valamennyit" - írja.

543 A muzeológusi vénáról és a műtárgyak sorsa iránt érzett valódi aggódásról tanúskodó sorok olyan időpontban születtek, amikor szinte minden nyilvános megszólalást - Pogányét is - érthetetlenné torzítottak az ideológiai sallangok, ebből az írásból azonban teljesen hiányoznak. A Nemzeti Galéria alapításának terve feltűnik a Szépművészeti Múzeum pártszervezetének és tudományos dolgozóinak a második ötéves tervhez készített javaslatai között is. Mint írják - vagy írja maga Pogány, mint igazgatóhelyettes -, „javasoljuk, hogy a terv irányozza elő a Magyar Nemzeti Galéria felállítását. A második 5 éves terv időszakában megtörténhetik a Nemzeti Galéria szervezeti létrehozása, épülete számára telek kijelölése és az épület megtervezése. Az épület fölépítését a harmadik 5 éves tervben javasoljuk elvégezni. Addig is hozzuk a volt Károlyi-palotát képtári bemutatásra alkalmassá".

544 A javaslat néhány nappal korábban még szélesebb fórumon is megjelent. A Magyar Képzőművészek Szövetségének május 22-én rendezett ankétja kiegészíteni javasolja az ötéves terv irányelveit egy magyar képzőművészeti múzeum létrehozásának tervével. Javaslatuk szinte szó szerint megegyezik a múzeuméval: a Magyar Nemzeti Galéria alakuljon meg a Károlyi-palotában, azután pedig kapjon önálló helyet a restaurált Várban.

545 Az előbbi hamarosan meg is valósult. A Károlyi-palotába szállították át a Szépművészeti Múzeum Modern Osztályának 1900 utáni állományát, míg a korábbi anyag továbbra is a Dózsa György úti épületben maradt. Azt azonban, hogy - a Szépművészeti Múzeum által benyújtott ötéves tervnek megfelelően - a Nemzeti Galéria számára új épületet emeljenek, a Népművelési Minisztérium határozottan elutasította, s legfeljebb az Új Magyar Képtár (Károlyi-palota) kibővítését tartotta megvalósíthatónak.

546 Mielőtt rátérnénk a múzeumok életében is jelentős változásokat hozó 1956-os esztendő eseményeire, még szót kell ejteni a tudományos élet vezető szervezete, a Magyar Tudományos Akadémia és a múzeumok viszonyáról. 540 A bécsi látogatásról: Jelentés a Kultúrkapcsolatok Intézetének, és a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának Budapest, 1955. szeptember 20. 3 oldal, gépírás. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006,26. dosszié, 21. irat. A szöveg egyes bekezdései az osztrák példáról szólnak: „Példamutató az az intézkedés, amellyel az osztrák kormányzat nemzeti képzőművészetük történetét Savoyai Jenő egykori fényűző rezidenciájában tette hozzáférhetővé a közönségnek. Pedig a mai állapot kialakítását hosszú szakmai-elvi harc előzte meg. A kozmopolita hajlandóságú művészettörténészek és hivatalnokok ellenezték az osztrák műalkotások különválasztását, s mindössze két évvel ezelőtt sikerült a palamenttel törvénybe iktattatni az Österreichische Galerie statútumát. Ottani elvtársaktól tudom, hogy a képtár igazgatója. Fritz Novotny szeretettel és hősiességgel küzdött az önálló nemzeti gyűjteményért. Most már a Kusthistorisches Museum és az Österreichische Galerie kölcsönösen átadták egymásnak a másik gyűjtőterületéhez tartozó müveket. A nemzeti képtár megteremtése közben világosan kirajzolódtak azok a történelmi, módszertani okok, melyek az önállósítást szükségessé tették." Útjáról a lapokban is beszámol: Pogány Ö. Gábor: Egy hét Bécs múzeumaiban. Művelt Nép VI. 1955, 50, szám. 541 Musée des Études / Musée des Copies, Paris; Schack-Galerie, München. Ld.: Révész 2001, 28-34. 542 A tervekről részletesen: K. Végh 2003, 109-113. 543 535. jegyzetben idézett irat, MNG Adattár, ltsz. 24.400/2006, 120. dosszié/l. irat, 9. oldal. 544 Az O. M. Szépművészeti Múzeum pártszervezetének és tudományos dolgozóinak kiegészítő javaslatai a második 5 éves terv irányelveinek tervezetéhez. MOL XIX-J-3-b-I.-Sz.M.-1956 (1. d.) A Múzeumi Főosztálynak megküldve 1956. május 30-án. 545 „Dolgozóink ízlésének, műveltségének fejlesztése érdekében kértük a raktárakban nagyszámmal heverő műkincseink megfelelő múzeumi elhelyezését. Továbbá javasoltuk a Károlyi-palota átalakítását és ott a Nemzeti Galéria ideiglenes elhelyezését. A Nemzeti Galéria végleges megteremtésére a Vár valamelyik erre alkalmas épületét javasoltuk, és ezt megfelelő indokkal alátámasztottuk." Kádár György: Kiegészítő javaslatok a második ötéves terv irányelveihez. Szabad Művészet X. 7. szám, 1956. július. 546 A miniszter döntései a SzM. második ötéves tervével kapcsolatban: MNG Adattár, ltsz.: 24,400/2006, 126. dosszié, 2. sz.