Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - B. A Nemzeti Galéria a Budavári Palotában
tályvezetői bizottsága". 777 A vitában részt vett a minisztérium Képzőművészeti Főosztályának vezetője (Gádor Endre), az MTA Művészettörténeti Kutató csoportjának igazgatója (Aradi Nóra), az MTA Művészettörténeti Bizottságának elnöke (Vayer Lajos). A Képzőművészeti Szövetség képviselője (Somogyi József) nem jelent meg. A bizottsági határozatnak megfelelően Pogány átdolgozta a kiállítások programtervezetét, és ismételten benyújtotta azt a Múzeumi Főosztálynak, amely röviden értesítette, hogy a főosztály vezetőjének rövid bevezetőjével együtt publikálás céljából átküldik azt a Kritika szerkesztőségének. Döntésük az, hogy a tervezet a lapban név és aláírás nélkül jelenjen meg. 778 A 15 lapra terjedő program a Galéria korábbi kiállítási struktúrájához és szemléletéhez képest sok tekintetben újat hozott. Pogány szerint a cél a magyar művészet teljes történetének bemutatása. Szeme előtt mintaképként minden bizonnyal az osztrák Nemzeti Galéria, valamint a prágai várban akkoriban kiépülő, cseh nemzeti képtár lebegett. 779 Hangsúlyozza, hogy „a várbeli új elrendezés legjelentősebb eleme a régi festészeti és szobrászati anyagnak a többi gyűjteményekkel összefüggésben történő bemutatása. A magyar muzeológia régi adósságot törleszt akkor, amikor monumentalitásának megfelelően tárja a nagyközönség elé ezt az igen jelentős, gazdag anyagot. (...) A gyűjtemény magában foglalja a hazánk legjelentősebb művészeti központjaiból származó emlékeket, módot ad arra, hogy mintegy nyolcszáz év termésén keresztül ismertesse a legfontosabb művészet irányzatokat". 780 Már a bevezető sorokból is kiderül, a rendezők szándéka az volt, hogy a művészeti emlékeket a fejlődés történeti folyamatát érzékeltetve mutassák be. A kiállítási terek között már szerepel a korábban bizonytalan funkciójú trónterem is, benne a szárnyasoltárok gazdag sorozatával. A korábbiakhoz képest másik újdonság - hangsúlyozza Pogány - az állandó grafikai kiállítás, melynek anyagát két-három havonta váltogatják majd. 781 Állandó helyet kapnak az időszaki kiállítások is a C földszinti teremsorban. Az Új Magyar Képtár anyagának első emeleten történő elhelyezésén, és a Munkácsy-Paál-életmü anyagának külön bemutatásán kívül néhány fontos újdonság is megjelenik a tervezetben. Az egyik Csontváry müveinek „kellő térben" - a bálteremben - történő hangsúlyos bemutatása, melynek kapcsán „sajátos, iskolákhoz nem köthető, szimbolikus, kissé szecessziós, expresszív feszültségekkel telített művészete igazán méltó otthonra" lelhet. 782 Mellette Gulácsy Lajos müvei kapnának még helyet. A nagybányaiak és posztnagybányaiak művészete eddig is teret kapott a Galéria kiállításain. Az előterjesztés további újdonsága, hogy nagyobb súlyt nyernek benne egyrészt a Nyolcak, másrészt a Kassák-féle Tett és Ma folyóiratok köré csoportosult radikális művészek, az aktivisták. Pogány szerint „aktivistáink nemcsak művészi, de társadalmi haladást is követeltek, többségük a szocialista forradalom szükségszerűségének felismeréséig is eljutott (...) Élni kívánunk a rendezéskor az 1970-ben hazakerült bőséges Tihanyi-hagyaték adta lehetőségekkel is. A felsorolt művészek mellett Krnetty János, Schönberger Armand, a Galimberti házaspár, Mattis-Teutsch János és Bortnyik Sándor jellegzetes alkotásai teszik teljesebbé a csoport bemutatását. Aktivistáink bemutatását nem zárhatjuk le 1919-el. Bortnyik, Kassák és Moholy-Nagy síkkonstruktivizmusa, a Ma körön kívül álló konstruktivista tendenciák, valamint a körben fellépő gyors stílusváltások (Bortnyik, Uitz) feltárásával az avantgárd 1919 utáni szerepének tisztázását" kívánjuk elérni. (Kiemelések az eredetiben.) 783 Nagyobb figyelem vetül a szentendrei művészekre is, a „lírai expresszionista" Czóbeltől kezdve a konstruktivista Barcsayn át „Vajda Lajos, Korniss Dezső és Ámos Imre szürrealista indíttatású művészetéig". A Várban megrendezendő állandó kiállítások további újdonsága az 1945-től a hetvenes évekig terjedő jelenkori állomány bemutatása. 784 Ahogy az előterjesztés fogalmaz, ennek az anyagnak a történeti értékelése nem lezárt: „Mint az elmúlt korszakokban is, az egyidejű értékelés napjainkban sem egységes. Különféle ellentétes nézetek, ízlésbeli ellentmondások élnek egymás mellett. Múzeumi állandó kiállításunknak bizonyos mértékig figyelembe kell venni a többféle szempont és nézet szerint értékesnek ítélt munkákat, irányzatokat." Pogány hangsúlyozza, hogy a kiállított müvek arányainál a múzeum igyekszik a képzőművészet valós helyzetének megfelelni, mind a munkák időbeli elosztása, mind az irányzatok viszonylata tekintetében. így például az állandó kiállításra tervezett képzőművészeti alkotások kb. 33 százaléka 1945-1956 között készült, 67 százaléka 1956-tól napjainkig. Az 1945 utáni törekvések mellett „mint emlékezetes művészeti mozgalom létezett 1949es megszűnéséig az »Europai iskola«. (...) A gazdag Schuberthagyaték mellett Barcsay Jenő, Bálint Endre, Korniss Dezső, Márffy Ödön, Pór Bertalan, Gadányi Jenő, Czóbel Béla, Anna Margit, Szántó Piroska művei bizonyítják a csoport erejét. (...) Velük együtt kívánjuk bemutatni a kezdetben hozzájuk csatlakozott három nonfiguratív művész, Martyn Ferenc, Lossonczy Tamás és Gyarmathy Tihamér ekkori munkáit is". 785 A későbbiekre nézve az előterjesztés szerint „a realista és konstruktív, államunk által támogatott művészet szolgáltatja az anyagot". 786 Ez utóbbi megjegyzésből a tervezet azt a tanulságot vonja le, hogy helyet kell adni a szocialista realizmus ötvenes években készült alkotásainak is. Pogány ezzel kapcsolatban meglehetős körmönfontan fogalmaz: a kiállítás „módot akar adni a szocialista realizmus értelmezésének bírálatához". 787 A továbbiakban az előterjesztés a jelenkori párhuzamos művészeti törekvések 777 Pogány Ö Gábor: A Magyar Nemzeti Galéria előterjesztése a Budavári Palotában rendezendő kiállításairól. Melléklet Gönyei Antal: Bevezető a MNG Kiállítási tervéhez című iratához, 1973. jan. 11. MNG Irattár: MM. 46867/73. sz., 1 15. A szöveghez előlapot illesztettek, melynek felirata: Előterjesztés miniszteri értekezletre a Magyar Nemzeti Galéria budavári palotába történő átköltöztetéséről és új kiállításairól. Múzeumi Főosztály - Magyar Nemzeti Galéria. Látta: Garamvölgyi József miniszterhelyettes. Továbbiakban: Előterjesztés. 778 MNG Irattár: Gönyei Antal levele Pogány Ö. Gáborhoz 1973. ápr. 12. MM. 46867/73. 779 Pogány: Egy hét Bécs múzeumaiban. Művelt Nép VI. 50. 6. szám, 1955. december 11. 780 Előterjesztés, a 777. jegyzetben idézett irat, 1. oldal. 781 Előterjesztés, a 777. jegyzetben idézett irat, 5. oldal. 782 Előterjesztés, a 777. jegyzetben idézett irat, 7. oldal. 783 Előterjesztés, a 777. jegyzetben idézett irat, 8-9. oldal. 784 A Szocialista Képzőmüvészcsoport már a Kúria-beli állandó kiállításon is kellő teret kapott. 785 Előterjesztés, a 777. jegyzetben idézett irat, 1. oldal. 786 Előterjesztés, a 777. jegyzetben idézett irat, 11-12. oldal. 787 Előterjesztés, a 777. jegyzetben idézett irat, 11. oldal.
