Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - B. A Nemzeti Galéria a Budavári Palotában

B. A Nemzeti Galéria a Budavári Palotában A Nemzeti Galéria új gyűjtőkörének kialakulása A következő esztendő (1973) fordulatot hozott a múzeum életében is. Végre elkészültek a Budavári Palota azon szárnyai, amelyek befogadták a Nemzeti Galéria gyűjteményeit. Tegyük hozzá, a várbeli építkezésekkel kapcsolatosan összesen hat országos közgyűjtemény elhelyezését oldották meg, a fel-, illetve átköltöztetések vagy egy évtizedig el is húzódtak.

770 A múzeumok vezetői az 1973-as évre vonatkozó tervtárgyalásokon, január elején értesültek a költözésről.

771 A bejelentést megelőzte a Nemzeti Galéria programjának nyilvános vitája különböző fórumokon és a kulturális sajtóban is. Mint már említettük, a Nemzeti Galéria gyűjtőkörével kapcsolatos első tervek már a hatvanas évek elején megszülettek. Az épület tervezésének különböző fázisaiban már egy kibővített, azaz a Régi Magyar Gyűjteményt is magában foglaló múzeum helyiségeinek igényeit vették figyelembe.

772 Az MNG Közleményeiben 1965ben publikálták is az elhelyezkedéssel kapcsolatos terveket és problémákat.

773 A Tervezetek és Forgatókönyvek kéziratos formában maradtak fenn. Egyrészt tartalmazták az épület funkcióinak leírását, valamint az állandó kiállítások felállításának részletes programját. Ez utóbbiakat Pogány Ö. Gábor, Csap Erzsébet és Radocsay Dénes tervei nyomán Bényi László mint rendező foglalta össze.

774 Az előbbiekre nézve 1963-1965 között, az utóbbiakra nézve pedig 1965-ben. Az állandó kiállítások 1965-ben kelt forgatókönyvében már szerepel az 1800 előtti magyarországi emlékanyag felállítása, melynek e szerint Radocsay Dénes lett volna a rendezője. A tervezet szerint a régi anyag bemutatását a D épület földszintjén elhelyezett román kori kőemlékekkel kezdik, ugyancsak a földszinten helyezve el a korai gótikus, illetve érett gótikus szoboranyagot,

775 majd a régi művészet bemutatása folytatódik a C épület első emeletén, a középpontban elhelyezendő Kisszebcni szárnyasoltárral.

776 Az 1965-ben kelt tervezet 1973-ra más vonatkozásban is sokat módosult. A Várban felállítandó kiállítások tervei A Palota B szárnyának átadása 1973 januárjában kezdődött el. A fel költözés a félév során lezajlott. Ami az állandó kiállítások terveinek elfogadását illeti, mondhatjuk, a minisztériumban igazán megadták ennek módját. A Magyar Nemzeti Galéria előterjesztése a Budavári Palotában rendezendő kiállításairól című programírás - szerzője Pogány - még 1972 végén megszületett, majd megvitatta azt a „közművelődési terület főosz770 A Nemzeti Galérián kívül a Várba került a Legújabbkori Történeti Múzeum (későbbi nevén Magyar Munkásmozgalmi Múzeum), a Budapest Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár. A Nemzeti Galéria helyére, a Kúriába beköltözött a Néprajzi Múzeum, a Károlyi-palotát pedig elfoglalhatta a Petőfi Irodalmi Múzeum. A tervek készítői azzal is számoltak, hogy a régi magyar anyag elhelyezése a Várban felszabadítja a Szépművészeti Múzeum még mindig túlzsúfolt területeit. Márffy-Rukavina 1965, 155. 771 „Az 1972. évi munkajelentést a Múzeumi Főosztály azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy az elmúlt évben az intézmény számos fővárosi és vidéki kiállítással járult hozzá a képzőművészeti ismeretterjesztéshez. (...) Nehézkesen indulnak a középtávú tudományos tervben vállalt feladatok. Mind a tapasztalatok, mind a munkajelentés bizonyítja, hogy nem egyenlő a terhek elosztása az MNG-ben. (...) Az 1973. évi munka központi feladata a régi magyar anyag átvétele a Szépművészeti Múzeumból, a Budavári Palota elfoglalása és a Galéria szervezeti rendjének, gyűjteménycinek megerősítése. (...) A miniszterhelyettesi értekezlet határozata értelmében a budavári palotában megnyitandó kiállítások tématervét szakmai fórumokon vitassák meg." (...) A munkatervben jelzett kortárs gyűjtemény megalapozásával egyetértünk. Az új gyűjteménycsoporl jellegét, programját ugyancsak külső szakemberek bevonásával vitassák meg." Az új helyen fokozott gonddal kell ellátni a „népművelési feladatokat". Feltétele egy „aktív népművelési csoport létrehozása". Emlékeztető a Magyar Nemzeti Galéria 1972. évi munkajelentésének és 1973. évi munkatervének megtárgyalásáról (1973. január 11.), MNG Irattár: 863-1150/1972/35/1973. Műv. Min.: 48 527/1972 hiv. szám melléklete. 772 A Galéria külön csoportot hozott létre az építkezésekkel kapcsolatos koordinációs feladatok elvégzésére. A csoport főfelelösei Márffy Albin, illetve Rukavina Erna voltak. 773 A Magyar Nemzeti Galéria Budavári Palota I. sz. forgatókönyve. Pogány Ö. Gábor közreműködésével. Összeállították Márffy Albin - Rukavina Erna. Készült a Középület-tervező Vállalat által az 1964. évi kivitelezéshez kidolgozott részdokumentáció alapulvételével 1963. Jóváhagyta: Pogány Ö. Gábor 1963. december 31én. Kézirat, rota, kemény kötésben. 1-35. lap, készült 50 példányban. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 128. dosszié/1-2. Ebben szövegesen szerepelnek a múzeum feladatai az 1963. évi törvény alapján, a raktározás, konzerválás, restaurálás, tudományos kutatás és ismeretterjesztő munkából adódó feladatok. Rukavina Erna beszámol az elhelyezkedéssel kapcsolatos további két forgatókönyvről is, melyek a munkaszobák beosztását, illetve a restaurátori és egyéb helyiségek gépészeti igényeit foglalják össze. Rukavina 1970, 232-237. 774 A Magyar Nemzeti Galéria Budavári Palota kiállításainak forgatókönyve. Pogány Ö. Gábor - Csap Erzsébet - Radocsay Dénes közreműködésével összeállította Bényi László. 1965; gépírás, 1-44. oldal. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 128. dosszié/1-2. 775 D épület földszint 064 terem, Szlatvini Madonna, Toporci Madonna, Barkai Szent Dorottya, Németújvári Fonó Madonna stb., 062 terem: Nagyszalóki Szent Miklós-oltár, Leibici Szent Anna-oltár stb. 061 terem, Diósgyőri Madonna, MS mester stb. 776 C 113 terem. Az ún. „trónterem" funkciója úgy tűnik, ekkor még bizonytalan volt. A múzeum ebben a formában nyílt meg 1975-ben, a kisszebeni szárnyasoltárt azonban a huzat miatt hamarosan le kellett bontani a kupola alatti helyéből. Az 1965-ös tervezet szerint a D épület III. emeletén állítják majd fel az 1945 utáni művészet állandó kiállítását. A B épület III. emeleti folyosóján pedig a mesterek önarcképei lettek volna láthatóak, egy olyan kiállítási részleg, amely már - Magyar művészképmások címmel - a Szépművészeti Múzeum petrovicsi korszakában is ki volt állítva, majd 1956 előtt Rajnai Miklós ismét megrendezte azt. Rajnai 1956, 177: Magyar Művészképmások.