Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - A. A Magyar Nemzeti Galéria a tömegművelődés intézménye, 1957-1981
gyűjtemény megalakulását hozta magával. így például külön képtári szervezet alakult Székesfehérvárott, a szentesi Koszta József Múzeumban, az említett pécsi képtári gyűjtemény esetében, a szentendrei múzeum Ferenczy Múzeummá alakulásakor, a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol 1982-ben nyílt meg a külön képtár, mely 1952-től kapott új épületet és szervezetet, a Tatai Kuny Domokos Múzeumban, amely 1954-ben költözött mai helyére. 714 A hatvanas-nyolcvanas évek közötti képtáralapítások szinte minden esetben a helyi államigazgatási és pártszervek ambiciózus tagjaihoz kötődtek. Ezeknek a képtáraknak az összefoglaló története külön elbeszélés tárgya lehet, egyelőre azonban a pártállami kezdeteket többnyire beborítja a korszakkal kapcsolatos, általános történelmi amnézia köde. 715 Mint már szó esett róla, a vidéki múzeumok képzőművészetre vonatkozó terveit 1962-től kezdve a Nemzeti Galéria hangolta össze. A vidéki kiállítások szervezése, még ha csak a múzeumból kölcsönzött müvek előkészítésére, kísérésére, a kiállító munka vagy a katalógus-tervezés támogatására korlátozódott is, igencsak igénybe vette a munkatársak erejét. (1957 és 2006 között a Nemzeti Galéria több mint 800 vidéki kiállítás rendezésében vett részt, jórészt a hatvanas és hetvenes években.) A múzeum mindenesetre nemcsak vidéken, hanem külföldön is igyekezett mielőbb bemutatkozni. Míg a Forradalmi művészet elnevezésű képválogatást a keleti blokk nagyvárosaiba, Moszkvába, Leningrádba és Bulgáriába utaztatták, a 19-20. századi magyar festészettel foglalkozó tárlatot 1961 folyamán Genf, Bécs, Graz és Salzburg múzeumai mutatták be. A Nemzeti Galéria közel 400 teljes tárlatot utaztatott külföldre, valamint több száz, ha ugyan nem ezer további műtárgy kölcsönzésével vett részt a nemzetközi múzeumi életben. A „Csontváry-ügy" A múzeumban még 1958-ban, a Kúriába költözködés és elhelyezkedés második évében készítették elő a brüsszeli világkiállításra utazó tárlat anyagát. A gyors munkára azért is szükség volt, mert a Szépművészeti Múzeum sürgette az Ion-csarnokban tárolt letéti anyag elszállítását, a területek felszabadítását. 7 "' A brüsszeli világkiállítás rendezősége olyan tárlatot készített elő, amelyen az egyes országokat egy-egy festőjük alkotása képviselte. 717 Kérték, hogy Magyarország Csontváry valamelyik festményét küldje ki. A választás a Sétalovaglás a tengerparton című képre esett. A magyar kiállítási részleg rendezősége erre föl úgy döntött, hogy a magyar pavilonban más festők alkotásai mellett Csontváry képeit is elhelyezi, ám - valószínűleg a felsőbb utasítás elmaradása miatt - a képek kiküldése egyre késett. Bényi László, a Nemzeti Galéria osztályvezetője, végül eredményesen járt el, s a képek nagy nemzetközi sikert arattak. 718 Az aranyérmet azonban nem a magyar állam kiállításán szereplő művek, hanem a Sétalovaglás a tengerparton című Csontváry-kép nyerte el, amely egyedüli magyar alkotásként szerepelt a modern művészet nemzetközi seregszemléjén. Az 50 Ans dArt Moderne címet viselő tárlatot nagy létszámú nemzetközi comité jegyezte, s a kiállításon felsorakoztatták a modern európai művészet szinte minden „kanonizált" festői és szobrászati alkotását, különös módon e müvek sorába beillesztve a szovjet szocialista realizmus ikonikus képeit is. 7iy Magyarországot nem állami hivatalnokok vagy múzeumiakadémiai szakértők, hanem a privát tulajdonos, Gerlóczy Gedeon neve fémjelezte a comitéban. A minisztériumhoz írt leveleiben ezt a tényt Pogány sérelmesnek találta és a helyzetet Emile Languinak, a comité egyik brüsszeli tagjának tulajdonította. 720 Ezzel a felvonással kezdődött el a Nemzeti Galéria Csontváryképekkel kapcsolatos „kalandja", amely a székesfehérvári kiállítással, illetve életmüvének a Szépművészeti Múzeumban történő bemutatásával ért viszonylagos nyugvópontra. 721 Csontváry hazai értékelésében a székesfehérvári Csontvárykiállítás hozta meg az áttörést, s az ezzel kapcsolatos események a Nemzeti Galéria autonómiájának határait is megmutatták. Az 1963 májusában rendezett székesfehérvári kiállítás történetét már többen megírták. Ismert, hogy Csontváry óriási tájképeinek roppant sikere meglepte és zavarba ejtette a kulturális 714 A szentesi Koszta Múzeum 1951-ben alakult meg; a pécsi képtári gyűjteményt 1952-ben különítették el a Janus Pannonius Múzeum anyagából; a Szentendrei helytörténeti múzeum 1951-ben nyílt, képtárként a hetvenes évek elejétől funkcionált. Tegyük hozzá: a Vásárhelyi Oszi Tárlat is 1954-ben (október 8.) nyílt meg először, a megnyitóbeszédet Redő Ferenc, a Szépművészeti Múzeum igazgatója tartotta. 715 Aczél György vonzódása Baranya megyéhez köztudott volt. A megyei tanács kulturális elnökhelyettesi posztját 1966-1990 között betöltő Takács Gyula is jelentősen támogatta a képtár gyarapítását. A Szombathelyi Képtárépítés ügyének élére a Képtárépítő Egyesület állt 1976-ban, téglajegyekkel támogatva annak felépítését, melyre 1979 és 1985 között került sor. A kezdeményező Dr. Gonda György (1923-2000) jogász, tanácselnök, 1963 és 1980 között Vas Megye országgyűlési képviselője. A képtáralapítások történeti háttere még nem kellően feltárt. 716 Jegyzőkönyv a Magyar Nemzeti Galéria 1958. január 7-én tartott termelési értekezletéről. MNG Irattár, 863-01-1/1958. 717 Gerlóczy Gedeon: Magyar képzőművészet Brüsszelben. In: Csontváry-emlékkönyv 1976, 224-225. 718 A helyzet jellemzéséül szolgálhat az a levél, melyet Bényi László intézett a minisztérium képzőművészeti osztályához 1958. január 9-én: e szerint a küldeményt február 15-ig át kell adni a Kereskedelmi Kamarának, amely a kiszállításokat szervezi. Mint írja: „A Csontváry-anyag rendelkezésre áll, és ha a döntés haladéktalanul megtörténik - de csakis ez esetben - még elkészülhetnek a szállítóládák, a rámák, a restaurálási munkálatok, sőt, esetleg - csak a Csontváry anyagra szorítkozó - katalógus is". Hozzáteszi: „a világkiállításon biztosan nagy sikerre számítható anyagot mutatnánk be". MNG Irattár 863-06-1/58. 719 Kat. Bruxelles 1958, 50 Ans d'Art Moderne, 65. Theodor Csontváry: „Promenade à cheval". Comité International d'experts: Hongrie: M. Gedeon de Gerlóczy, Budapest. 720 Emile Langui titulusa: Directeur Général des Arts, des Lettres et de l'Education Populaire, Secrétaire Général. Pogány minisztériumhoz írt későbbi (1962) levelében minősíti Langui szerepét, aki szerinte „egyike azoknak a nyugati művészetpolitikusoknak, akiknek l'art pour l'art-os, antirealista, tőlünk idegen felfogása (...) érvényesül a nemzetközi képzőművészeti életben. Meg kell ismételnem, semmiképpen sem volt helyes segítséget nyújtani neki abban, hogy újfent azt bizonygassa, miszerint a magyar festészetnek egyetlen reprezentábilis egyénisége lehel a világ előtt, s az Csontváry. (...) Most is hangsúlyozni kell, hogy ez a rosszízű vállalkozás Csontváry harmadszori felvonultatása Bruxellesben a művelődéspolitikánk lényegének figyelmen kívül hagyása egyik nyugati fellépésünk alkalmával, (voltaképp) művészetszemléletünk pártosságának kikapcsolása". MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 126 dosszié/10, számú levélfogalmazvány, hivatkozott iratok: MNG Irattár, 85. 138/62; 863-56/62; 84.122/1962; Pogánnyal szemben az MSZMP KB tájékoztatáspolitikával foglalkozó 1962-ben kelt határozata példaként említi, hogy Csontváry műveit hasznos lenne a francia nyelvterületen kiállítani. Ld.: Zárt, bizalmas, számozott 1999, 525. A műre Szűcs György hívta fel figyelmemet. 721 Csontváry képeinek a világkiállításon elért sikeréhez tartozik - valamint Pogánynak e témában való, bizonyos fokú naivitására utal - hogy 1958. február elején javaslattal fordult a Posta vezérigazgatóságához, hogy Csontváry brüsszeli világkiállításon elért sikerére való tekintettel bocsássanak ki műveiről hármas bélyegblokkot. A Sétalovaglás részletét, a Zarándoklás a cédrusfánál, és a Kocsizás holdfénynél Athénban című képeinek kiadását ajánlotta. 1958. február 9. MNG Irattár 863-06-1/1958. A bélyegek kiadására pont tíz év múlva került sor (1973).
