Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

IV. Múzeumok a szocializmus államszerkezetében

AZ ELSŐ NEMZETI GALÉRIA-TERVEK Pogány visszaemlékezése szerint az önálló magyar képzőművészeti múzeum, a Nemzeti Galéria megalakítására vonatkozó javaslatot először a Fővárosi Képtárban fogalmazták meg 1947 táján. Erre a korai javaslatra a forrásokban ez idáig nem sikerült rábukkanni. Azt azonban elképzelhetőnek tarthatjuk, hogy - miként azt Pogány állítja - a MMOK nyilvántartásaiban, a vidéki és országos múzeumok állományainak leltározása során hamarosan külön figyelmet fordítottak a létesítendő Nemzeti Galéria anyagának összeállítására.

495 Hogy egy külön magyar művészeti múzeum megalapítására szükség lenne, abban úgy tűnik, sokan egyet is értettek. A Szépművészeti Múzeumban kialakult zsúfoltság régóta akadályozta a régi, értékes anyag kiállítását. Külön gondot okoztak a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményének a háború alatt erősen megrongálódott darabjai. Az ország gazdasági állapota sem nyújtott biztatást arra, hogy a helyzet hamarosan javulni fog. Ez lehetett egyik oka annak, hogy több múzeumban bizonyos tárgyak eladásáról döntöttek.

496 A múzeumok anyagából biztosított, devizahiányt enyhítő akciók példáját valószínűleg a Szovjetunió NEP-korszakában történt műtárgyeladások ihlették. A válogatásra és értékesítésre nálunk is több ízben sor került. A 19-20. századi magyar művek vonatkozásában a Nemzeti Galéria létesítése szempontjából jelentős szerepet játszott a Fővárosi Képtár, mely csak 1950-ben került a MMOK hatáskörébe.

497 Elvileg voltaképpen már az 1949. évi 13. sz. tvr. a MMOK szervezetéhez kapcsolta, a főváros vezetői azonban egy darabig még saját kezelésükben tartották. A fővárosi múzeumok államosításával megnyílt a lehetőség az állományok múzeum-közi cseréjére, vagy egyesítésére. Ebből az időszakból származik a Képtár igazgatójának, Végvári Lajosnak javaslata a Nemzeti Galéria megalakításra, melyet a Népművelési Minisztériumnak nyújtott be.

498 Ervelése nem ideológiai, hanem szinte kizárólag szakmai: gyűjteményben és kiállítási helyiségekben gondolkodik. Véleménye szerint a Fővárosi Képtár 50 termében megalakítható lenne a Nemzeti Galéria, ha felszabadítják a képtár más célra használt helyiségeit. A Nemzeti Galéria anyagát Végvári szerint a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárának és a Fővárosi Képtár gyűjteményének egyesítésével lehetne kialakítani. Az új múzeumra vonatkozó javaslatát Végvári belevette a Fővárosi Képtár ötéves tervébe, ismét felvetve azt a Petrovics által korábban megfogalmazott gondolatot, hogy a Szépművészeti Múzeum modern anyagát - Végvári szerint a Nemzeti Galériát - a Műcsarnok emeletekkel kibővített épületébe helyezzék el, s így létre jöhetne a főváros múzeumi negyede.*

99 Nemcsak a háttérben, hanem a nyilvánosság számára is megfogalmazta tervét. A Magyar Nemzetben közölt cikkében a Fővárosi Képtár új kiállítását egyenesen „nemzeti galériának" nevezi. Eszmei értelemben persze, hiszen kisbetűkkel írja le nevét.

500 A Nemzeti Galéria megalapításának gondolatát a MMOK is felvette éves terveibe.

501 E terv későbbi megvalósulásához vezető, fontos lépés volt a Fővárosi Képtár anyagának beolvasztása a Szépművészeti Múzeum állományába. Erre 1953. május végén került sor, ekkor a Fővárosi Képtár épületestül a Szépművészeti Múzeum kezelésébe került. A Károlyi-palotát renoválták, a beruházások még 1954-ben is folytak.

502 A Múzeum vezetői a minisztériumhoz írt feljegyzéseikben gyakran szóba hozzák a megnövelt képállomány kezelésével kapcsolatos nehézségeket. Redő Ferenc jelentése szerint a Modern Képtár és a Fővárosi Képtár anyaga összesen mintegy ötezer tárgyat tesz ki, a müvek egymásra halmozva fekszenek sötét raktárakban, a hozzáférés lehetetlen.

503 A Fővárosi Képtár és a Szépművészeti Múzeum modern osztályának gyűjteményeiből különben már évekkel megelőzően kiállításokat rendezett a MMOK. Sok egyéb mellett ez szervezte meg a Műcsarnok összes termeit elfoglaló, nagysikerű Munkácsy-életmű-bemutatót. Ezen a kiállításon nemcsak a Szépművészeti Múzeum, hanem a Fővárosi Képtár és magángyűjtők tulajdonában lévő képek is szerepeltek.

504 495 Bökönyi Sándorné beszélgetése a MMOK-ról Pogány Ö. Gáborral és Szabó Nándorral. MNG Adattár, ltsz.: 2. 198/1985. 496 Nem önszántukból, hanem a Szövetkezetügyi Miniszter kérésére. Még a MMOK megalakulása előtt, 1949 áprilisában, a VKM levelet intézett a Nemzeti Múzeum Tanácsához, hivatkozva a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter átiratára. A tárca azt kéri a Múzeumi Tanácstól, hogy válogassák ki a Szépművészeti Múzeum azon műtárgyait, melyek „muzeális értékkel nem bírnak", s amelyekre a múzeumnak nincs szüksége. Ezekkel kapcsolatban az a gondolat merült fel, hogy - ha valóban nincs szükség rájuk - „külföldön nemes devizáért értékesíthetőek lennének, amivel az ország devizahiányát enyhítenénk". Az MNM Tanácsának Kardos László VKM ügyosztályvezető 1949. április 26. Genthon István javaslatot tesz a selejtezési bizottság létesítésére, majd az 1949. június 17-én tartott bizottsági ülésen meg is születik a jegyzőkönyv, mely 215 db „múzeumi és művészi beccsel nem bíró darab" átadását, illetve leltárból való törlését javasolja. A képek kivétel nélkül magyar festők alkotásai. A leltári számok alapján túlnyomórészt abból a magyar festészeti anyagból valók, melyet a millenniumi törvény nyomán megnyíló pénzügyi keretből 1902 és 1906 között vásárolt a Szépművészeti Múzeum az akkori Műcsarnoki kiállításokon. Ilyen eladásokra más időpontban, s más múzeumoknál is sor került ekkor. MOL 726-1949-714 (20. lap). 497 Jegyzőkönyv a MMOK Muzeológiai osztály 1950. május 3. osztályértekezletéröl. László Gyula megállapítja, hogy a Fővárosi Képtár kérdése még rendezetlen, a rendezést a Fővárosi Tanácsok megalakulásától várják. A Főváros egyelőre a saját alá nem rendeltségét hangsúlyozza a MMOK-al szemben. Pogány a Fővárosi Múzeumok és a MMOK közötti kapcsolat kérdéséhez hozzáfűzi, hogy az 1949. évi 13. sz. tvr. szerint a „más tárcák kebelében működő szakmúzeumok kérhetik kiválásukat a MMOK főhatósága alól. Várjuk meg tehát a június 1.-t, mint erre adott határidőt, s addig ne vágjunk a dolgok elébe" (... ). MOL XIX-J-19-a-1620 (MMOK) 5389/192. A Fővárosi Képtárral foglalkozó munkák ezt a különös helyzetet nem ezen források alapján értelmezték, csupán a Képtár függetlenségének további fennmaradását hangoztatták. Földes 1998, 18; K. Végh 2003, 89. 105. jegyzet. 498 1950. október 19. dr. Végvári Lajos, a Fővárosi Képtár igazgatója. Átvételi pecsét: Népművelési Minisztérium 1713-2-51; érkezett: 1951. dec. 30. III. ügyosztály. Tollal: Javaslatok a múzeumi területre vonatkozólag. Az átfogó javaslatnál feldolgozásra kerülnek. A javaslat elkészült, a/a Budapest 1952. VI. 18. Havas Lujza. MOL XIX-J-3-a-1713-2-51 -l951. 499 A Fővárosi Képtár ötéves terve. Összesítés az 1951-1954. évekre. 1949. november 21. Ezt az iratot idézi Földes 1998, 18, 95-97. jegyzetek. Újabb források szerint a MMOK-nak való átadás 1950. október elején történt meg. 500 Végvári 1950. 501 Ötletek parádéjáról van szó, melyben a gyermekmúzeumok, a Szovjet-Magyar Múzeum terve mellett, melyek megalapítását mások javasolják (utóbbit László Gyula, aki Hofer Tamás visszaemlékezései szerint jól ismerte a szovjet múzeumok régészeti-néprajzi anyagát), veti fel Pogány a Nemzeti Galéria létesítésének gondolatát. MOL XIX-J-a-1620 (MMOK-5389/1950.). 502 A Szépművészeti Múzeum irattárában 1953. V. 26-tól kezdődően van nyoma a Fővárosi Képtár ügykezelésének. 863-19 (1953; 1954). 503 Redő főigazgató 1953. február 21-én még csak mint jövőbeli feladatról beszél a Fővárosi Képtár anyagának átvételéről. Lásd: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum évnegyedekre ütemezett munkatervjavaslata 1953. febr. 21. 5. pont III.—IV. MNG Adattár; Tájékoztató az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum 1954. évi tervéhez. 1953. október 28. 1-49 oldal. Redő Ferenc igazgató, 9. oldal. 504 Kat. Budapest Műcsarnok 1952.