Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

IV. Múzeumok a szocializmus államszerkezetében

nem valamiféle, a jelentől elkülönülő zárt világként fogja fel, hanem csak a jelenhez viszonyítva, mondhatni a jelen itt egyedül a jövő irányába nyitott. A múltról csupán azért kell szót ejteni, hogy a régebben elkövetett hibákból tanuljunk.

424 A Magyar Munkásmozgalmi Intézet 1952. március 9-én újabb helyen, a Magyar Királyi Kúria egykori épületében a „Rákosi elvtárs harcos élete" című, születésnapi ajándékként készült kiállításával nyitotta meg új múzeumát.

425 A munkásmozgalom emlékeinek gyűjtésén túl ugyanis itt volt a Rákosi-kultusz központja, mivel ehhez az épülethez kötötték a Rákosi-per eseményeit. A Kúria csarnokának közepén építették fel a „Per" helyszínét, a kiállításon pedig rekonstruált börtöncellájának mása is helyet kapott.

426 A születésnapi ajándékok múzeumi megnyitójára kivonult az egész pártvezetőség és a kormány, a megnyitó beszédet Horváth Márton tartotta.

427 A tárlatnak 480 ezer látogatója volt, mely látogatószámot csak az utóbbi évek múzeumi kiállításai tudták megismételni.

428 A későbbiekben voltaképpen három „múzeumot", illetve kiállítást helyeztek itt el: „A magyar munkásmozgalom története"-múzeum az épület 15 termét foglalta el. Réti László nevéhez köthető a Tanácsköztársaság ekkori értelmezése is, melyet a későbbi értékelőkkel ellentétben nem példának, hanem sikertelen kísérletnek tartott.

42

'' A „Szovjetunió Kommunista pártjának története"-„múzeumot" 1952. május l-jével nyitották meg 18 teremben,

430 míg a „Nemzetközi munkásmozgalom története" elnevezésű „múzeum" 1954-re készült el. Ezek a „múzeumok" alig rendelkeztek gyűjteménnyel, kiállítási anyaguk makettekből, térképekből, emléktárgyakból, iratokból állt.

431 A munkásosztály feudalizmus kori helyzetét egykorú kínzóeszközök szemléltették, a magyarországi kommunista mozgalom hőseinek szenvedéseit pedig a börtönök képei mutatták be. Tárgyanyaga és rendezési módszerei alapján a kúriabeli intézmény a múzeumoknak ahhoz a ma is virulens fajtájához tartozott, amelyek inkább nevezhetők emlékhelynek, rítusok központjának, mint a történeti távlat megteremését célzó, tényleges múzeumnak. Fennállása során főleg az intézet archívuma és fotótára gyarapodott nagy ütemben, tárgyanyaga azonban még megszűnésekor sem nem volt jelentős. Az intézmény 1956 végéig nem állami, hanem párt-alárendeltségben működött, aminek az volt a következménye, hogy a politikai élet legkisebb változásaira is kiállításainak folyamatos átrendezésével reagált.

432 KÜZDELEM A MÚZEUMI TERÜLET VISZONYLAGOS AUTONÓMIÁJÁÉRT: AZ 1949. ÉVI 13. SZ. TVR. ÉS A MMOK Az új múzeumi és műemléki törvényt a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban Ortutay Gyula minisztersége idején, valószínűleg 1948-ban dolgozták ki.

433 A kiadott jogszabály végül az 1949. évi 13. sz. tvr.-ként vált hatályossá.

434 Megvalósításának körülményeiről nem sokat lehet tudni. Részben az új törvény előzményei közé tartoztak azok a tervezetek, előkészítő munkák is, melyek Gerevich Tibor javaslatára, egy új műemlékvédelmi törvény kiadásának szándékával készültek el 1942-1948 között.

435 Egyes visszaemlékezek szerint az 1949. 13. sz. tvr. megfogalmazói Kardos László (1945-49 között a VKM tanácsosa), és Klaniczay Tibor (1948-tól minisztériumi előadó) voltak.

436 Ez a törvényerejű rendelet beteljesítette a korábbi műemléki törekvéseket annyiban, hogy egyazon szervezet keretében intézkedett az ingó és ingatlan műemlékekről, ide sorolva a múzeumok anyagát is.

437 Az 1949. 13. tvr. új múzeum-felügyeleti és műemlékvédelmi országos központként életre hívta a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának szervezetét, a MMOK-t. A MMOK létrejöttével számos korábbi intézmény megszűnt, illetve beleolvadt annak szervezetébe.

438 A múzeumi terület autonómiáját addig kifejező Nemzeti Múzeum Tanácsa azért szűnt meg, mert az egyes múzeumok a törvény szerint önállóvá váltak, illetve a 424 Apor 2005, 25-27. 425 A múzeumnak a Kúria epületében történő költöztetéséről az MDP KV Titkárság már 1951 elején döntött, előbb az épületet átépítették múzeumi célokra. Nagy László Gábor 1984, 38. Itt köszönöm meg Nagy László Gábornak, hogy a múzeumról szóló disszertációját rendelkezésemre bocsátotta. 426 Rákosi hatvanadik születésnapi ünnepségeinek ötletgazdája Révai József, szervezője Horváth Márton volt. Apor 1999; Kocsis 2006. A per egy szakasza valóban a Kúria épületéhez köthető, azonban egyes adatok szerint korántsem a kis tanácsteremhez. 427 Nemes 1988, 38-39. 428 A múzeum terveit és elvégzett feladatait jelentések foglalják össze: Ismertető a Magyar Munkásmozgalmi Intézet múzeumairól. Szerző és dátum nélkül (1954), 1-4. oldal, MNM Irattár, AD.-1.-94-75 sz. A Magyar Munkásmozgalom Története Múzeum. Évszám és szerző nélküli beszámoló (1954), 1-4 oldal, MNM Irattár. 170-35. sz. 429 Apor 2005, 3. 430 Vezérfonalát az SZKP rövid története c. tanfolyam anyaga adta, felépítésében részt vettek a budapesti Lenin Intézetbe delegált szovjet professzorok. Lenin Tanácsköztársaságot üdvözlő távirata külön vitrint kapott. 431 Az Intézet 1951-ben hozott létre egy „múzeumi alosztályt", melyhez 1952-ben egyetemi végzettségű kutatók csatlakozhattak. Jelentés a múzeumi alosztály 1948— 1954-ig végzett munkájáról és a második ötéves terv feladatairól. Dátum és szerző nélküli irat, 1-7. oldal. (1955). MNM Irattár, AD 159-75. 432 Nagy László Gábor 1984, 64-71. 433 Ortutay 1947. III. 14-től kezdve volt megszakítások nélkül vallás- és közoktatásügyi, majd közoktatásügyi miniszter 1950. febr. 25-ig. 434 Az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről. 435 Bardoly 2006, mellékletek. 436 Ezt a feltételezést Klaniczay Gábor számomra megerősítette. Bényi László minisztériumi jelentéseiből tudható - Bényi a minisztérium V. 2. ügyosztályának jogi és múzeumi előadója volt -, hogy az egységes múzeumi-műemléki törvény körüli munkálatok már 1948-ban folytak. Bényi visszaemlékezései szerint az új múzeumi törvény megalkotásában közreműködött még Berczelly A. Károly és Szabó Nándor is. Bényi 1991, 28-30. (Lásd különösen a Veszélyben a múzeumok c. fejezetet.) A minisztérium VII. főosztályának munkaterve 1948. május 1 július 31. Felelős dr. Pogány Kálmán és dr. Kardos László. MNG Adattár, ltsz.: 21400/1982 M 20/12. A VKM akkori munkálatairól, Kardos László pozitív szerepéről meleg hangon emlékezett meg dr. Szabó Nándor geológus, aki akkor a Kardos-féle team tagja volt a VKM-ben, majd a MMOK nyilvántartási osztályának vezetője. Ld. Szabó 2007, IV. 55-57. Erre a műre Eri István hívta fel figyelmemet. A MMOK szervezetéről és vezetőiről lásd: MOL XI

X-J-3-a-1713-2-55-1951. 437 Barcza 1970. Barcza tíz olyan eljárási kérdést sorol fel, mely kimaradt az 1949-es törvényből, s melyeket a Gerevich Tibor által 1945-ben benyújtott hasonló tárgyú törvény még tartalmazott. Az államigazgatási eljárás terén bekövetkezett diszkontinuitás fontos jele volt, hogy egyrészt 1949-ben nem került sor autonóm szaktanácsadó szerv, azaz a Műemlékvédelmi Tanács vagy Bizottság felállítására, másrészt nem szabályozták a védetté nyilvánítás jogi eljárásának módját sem. Az 1949-es törvény abban is újat hozott, hogy megváltoztatta a törvényi szabályozás terén addig érvényesülő nyugat-európai igazodást. Az új törvény kizárólag a szocialista országok példáira épített. Barcza 1964, 19-20. 438 Végrehajtási utasítás: VKM 1620-34/1949 (XI. 16) sz. rendelet a múzeumokról és műemlékekről szóló, 1949. 13 sz. tvr. hatálybalépésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában. Ez utóbbi hozta létre a MMOK-t, mely 1949. december 15-én kezdte meg működését. Szervezete a következő osztályokra tagolódott: 1. Elnök, elnökhelyettes, titkárságok, 2. Muzeológiai és műemléki osztály 3. Nyilvántartási osztály, mely a magángyűjteményeken kívül a múzeumok anyagát is nyilvántartotta, ide futottak be a múzeumok jelentései is; 4. Technikai osztály; 5. Költségvetési osztály.