Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

III. Ismeretterjesztés, tudományosság, intézményi autonómia: a kultúrpolitikai irányai 1894-től 1945-ig

iskola befolyása alá."

339 A minisztérium által 1940-ben vásárolt müveket a Szépművészeti Múzeumban állítják ki, a rendező Csánky. A háborús állapotok ellenére 400 képet és szobrot mutatnak be, köztük a római iskola képviselőinek jó néhány alkotását. 1941 után leszerelik a modern magyar képtár anyagát, a kiállítás 1942-ben csupán öt teremből áll.

340 Csánky személyét és munkásságát érezhetően másképp ítélték meg a politikai spektrum jobboldalán.

341 Tevékenységével 1938-ban kiérdemelte a Corvin-koszorút. A háború kitörése után a légitámadások esetére a kormány intézkedéseket hozott a gyűjtemények mentése érdekében.

342 Talán sejtették, hogy Budapest ostroma magával hozhatja a közgyűjtemények kifosztását. (Ahogy a magángyűjteményekét hozta is.) Semmi garancia nem volt arra, hogy a magyar közgyűjtemények nem jutnak ugyanarra a sorsra, mint a németországi múzeumok jelentős hányada: a Szovjetunióba, ismeretlen helyre hurcolják őket. Csánky nevéhez tapad a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek külföldre vitele.

343 A művek „menekítése" vagy „elrablása" kérdését többféle módon interpretálják. A legújabb oroszországi levéltári kutatások alátámasztani látszanak a gyanút, hogy a budapesti múzeum sorsa a drezdaiéhoz hasonló lett volna: a szovjetek által történő elhurcoltatás.

344 A háború utáni években a politikai légkör, a vádaskodások, bosszúk és viszontbosszúk idején az eseményeket nem lehetett teljes mélységében feltárni.

345 Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Bogyay Tamás, aki akkor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője volt, leltárt készített a szállítmányról, mely azután jogalapul szolgálhatottannak visszaszerzésére.

346 Csánkyt 1944 tavaszán a Zár Alá Vett Műtárgyak Számbavételére és Megőrzésére Kinevezett Hivatal kormánybiztosának is megtették.

347 Ez voltaképpen a „zsidó vagyonok" műtárgyait jelentette.

348 Ami a múzeumok anyagának mentését illeti, e téren nagyobb szerencséje volt Fettich Nándornak, a Magyar Nemzeti Múzeum (akkor Történeti Múzeum) régészeti osztálya vezetőjének. Fettich az ostromot, s 1944 karácsonyát is a múzeum pincéjében töltötte. Zichy István igazgató ugyanis a német megszálláskor, 1944 márciusában elmenekült, így ő lett a megbízott főigazgató. Fettich megpróbált a gyűjtemény védelmére felkészülni: az aranytárgyakat befalaztatta. A múzeum mégsem menekült meg egészen, a szovjetek beszállásolták magukat az épületbe. Oroszországi ásatásainak köszönhetően azonban Fettich tudott oroszul, így tárgyalhatott a parancsnokokkal, s a múzeum javai jelentős mértékben megmenekültek. Az ostrom végeztével a múzeumok tisztviselőit alávetették a szokásos igazoltatási eljárásoknak. Fettichet az eljárás során „vezető állásra alkalmatlannak" ítélték.

349 Csánky Brazíliában kötött ki, ott is halt meg. A történész Hóman alakját az utókor szemében szinte teljesen elfedte a politikus Hómané. Csak az utóbbi időben láttak napvilágot olyan visszaemlékezések, melyek árnyaltabban ítélik meg működését, felfedezve a negyvenes évek elejének azt a Hómanját is, aki az egyre harciasabb jobboldali hangok visszafogására törekedett. Az a kép, melyet a kortárs Kosáry Domokos rajzol Hómanról, nem a szélsőjobb pártolóját, hanem egy tragikus kor nagy tehetségű, ám a hatalom torzulásaitól szabadulni nem tudó figuráját állítja elénk.

350 A klebelsbergi-hómani neonacionalizmus nem maradt hatástalan a müvészettörténet-írásra sem. Ez a felfogás Gerevich Tibor és részben Hekler Antal munkásságában egyetemi szinteken is megragadható.

351 Voltak azonban, akik szembehelyezkedtek a neonacionalizmussal, hogy csak Hoffmann Edithre utaljak a Szépművészeti Múzeum munkatársi gárdájából.

352 A szervezeti következmények azonban túlélték e korszakot; a múzeumok Hóman-féle centralizálása a későbbiekben is utánzásra csábított. Az intézményi autonómiának, melyet Klebelsberg oly nagy hangsúllyal emlegetett, a szocializmus érájának bekövetkeztével szinte írmagja sem maradt. Az autonómia felszámolásának kezdetét mégsem az új rezsimhez, hanem Hóman nevéhez köthetjük. Az ő átszervezései voltak ugyanis az elsők abban a tekintetben, hogy indítékuk nem pusztán a fejlesztés vagy a modernizálás, hanem egyfajta történelemszemlélet érvényesítése, intézményesítése volt. 339 Kivágat napilapból, MNG Adattár, ltsz.: 13239/60; Állami vásárlások kiállításai: A vallás- és közoktatásügyi minisztérium vásárlásainak kiállítása az O. M. Szépművészeti Múzeumban 1938. július 1.-1940. augusztus (205 magyar mű); A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által 1940. augusztus 1.-től 1942. december 31-ig vásárolt festmények, szobrok és grafikai müvek kiállítása az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeumban. Rendezte: Csánky Dénes (400 magyar mű). 340 Rajnai 1956, 181. 341 Csánky 1939; Balás-Piry László: Megnyílt a XIX. és XX. század külföldi mestereinek múzeuma. Nemzeti Újság 1939. június 5; Vayer Lajos ifj.: Két évszázad külföldi művészete. Elet 1938. augusztus 27, 355-357; Kenessey Péter: Nagyvonalú fejlődés, új tervek a Szépművészeti Múzeumban. Magyarország 1940. március 2. 342 Már 1943-ban. Farkas Zoltán: Légoltalmi szempontból átrendezték a Szépművészeti Múzeum külföldi festménygyűjteményét. Nemzeti Újság 1943. április 4. 343 Eletének e mozzanatában a múzeum állományának tényleges megmentését vélik felfedezni. A képek elvitelét „rablásnak" titulálja Szépművészeti Múzeum 19061956. Inkább mentésnek: Mravik 2008. 344 A Nyugatra szállítást mindenesetre a belügyminiszter rendelte el, az nem Csánky magánakciója volt. 345 1949-ben az „éberség" jegyében kiadott rendelet nyomán (1310/1949 febr. 11. korm. rend.) került sor mind a Nemzeti Múzeum, mind a Szépművészeti Múzeum raktáraiban talált fegyverek (?) miatt elrendelt vizsgálatokra. A Szépművészeti Múzeum egyik altisztje, akit állítólag baloldali érzelmei miatt Csánky kiadott a nyilasoknak, a múzeumot „nyilas-fészeknek" nevezi. Az ügy különössége, hogy két múzeumban azonos időpontban találnak fegyvereket, három évvel a háború után. OLK 726-1949-1103. 346 Két tehervonatba zsúfolt 80 ládáról volt szó. 45 láda a szentgotthárdi apátságban maradt. Oroszlán Zoltán 1946-ban Bogyay listái alapján tudta visszakövetelni a visszaszállítandó képeket. Ld. még Mravik 1988b. 347 A kormánybiztosság felállítását az 1830/1944. sz. miniszterelnöki rendelet írta elő. Mint a témával foglalkozó dolgozatokból kiderül, Csánky Erdélyben a helyi múzeumok vezetőit kérte fel az „elhagyott" javak összegyűjtésére. A VKM más tisztviselőit, így pl. Dr. Mester Miklós volt vallás- és közoktatásügyi államtitkárt a Pesti Izraelita Hitközség elnöke, Stern Samu igazolta 1945-ben, miszerint 1944. március 19. után Mester bizalmasan közölte vele, hogy a kultuszkormányzat azért szedi össze a zsidók tulajdonában lévő műkincseket kormánybiztos útján, hogy azokat a rabló németek elől megmentse és alkalomadtán a zsidóságnak viszszajuttassa. Mravik 2008. 348 Kádár-Vági 2002, 324-325, 338; Ungváry 2002. 349 Fettich 2000; Garam 2002, 80. 350 Hómanról Glatz Ferenc készített interjút Kosáry Domokossal: Glatz 2003. Az árnyaltabb történeti megítélést szorgalmazza Romsics Ignác is. 351 Marosi 1999, 348-351; Gerevichről: Gosztonyi 2000; Bardoly 2006; Heklerről: Nagy Árpád Miklós 2006; Nagy Árpád Miklós 2007. 352 Hoffmann Edithről: Wehli 2006, 213-214.