Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

II. A nemzeti képtár gondolatának kiteljesedése

egy művészeti akadémiának felelne meg. A modern képtár igaz­gatóját, illetve őreit ennek megfelelően nem a történész szakem­berek közül, hanem a gyakorló művészek közül választanák. 121 Wekerle Sándor miniszterelnök részben átvette Pulszky érvelé­sét és adatait, mikor a Képviselőházban vázlatosan ismertette a művészeti múzeum megalapításával, gyűjteményeivel és fel­építésével kapcsolatos teendőket és költségeket. 122 Wekerle egy olyan múzeum létesítését javasolja, melyben egyenlő súlyt kép­viselnek a „művészettörténeti" és a ,,modern" gyűjtemények. Ervelésében különösen ez utóbbi gyűjtemény fontosságát hang­súlyozza: „E gyűjteményre a nemzet méltósága szempontjából és a magyar művészet kellő képviseltetésének céljából szükséges volna összesen 400 000 Ft-ot fordítani. (Kiemelés tőlem, S. K.) És pedig kiváló magyar festők által 1885-ös országos kiállítás évét megelőzően festett fontosabb müveknek megszerzésére kell fordítani 100 000 Ft-ot, 1885-től 1896-ig alkotott, tehát az ezredéves kiállítás képzőművészeti csoportjánál közszemlére teendő kiváló magyar festészeti és plasztikai művek megszerzé­sére 250 000 Ft-ot". 123 A múzeum modern osztályai magukban foglalják a plasztika, festés, grafikai művészetek alkotásait a 19. század elejétől fogva, ezen belül a magyar szépművészet alkotásait. A modern gyűjtemény magvát a Nemzeti Múzeum képtári osztálya képezi. 124 Wekerle (illetve Pulszky Károly) tehát különös fontosságot tulajdonított a jelen képzőművészetének. A modern részleg szemlélete nem nevezhető retrospektívnak, hiszen a nagyobb összegeket az 1885 után festett müvekre ­voltaképp az élő művészek alkotásaira - szánták. Mondhatni az új múzeum ezen osztályai inkább megfeleltek a Luxembourg Képtár által először megvalósított „élő mesterek gyűjteményé­nek", melyeknél nem a művészettörténet szempontjai, hanem az állami mecenatúra kívánalmai domináltak. A VKM 1897­ben tett jelentése is kétféle gyűjteményről - „mütörténelmi" képtárról vagy osztályról (20 terem) és „modern" osztályról (13 terem) - beszél, mely osztályoknak építészeti, szobrászati és képtári részlegeik is lennének. 125 A „grafikai osztály" esetében viszont már nem különítették el a modern művészeti anyagot. 12 '' Lényegét tekintve a Szépművészeti Múzeum ennek a gyűjte­mény-koncepciónak alapján épült fel, földszintjén reprezentatív terekkel a terjedelmes gipszgyüjtemény számára, az emeleten pedig szimmetrikus elrendezésben a két nagy, egyforma alap­területet elfoglaló, felülvilágítású képtári teremsorral a régi és a modern gyűjtemény számára. 127 Már a Szépművészeti Múzeumot létesítő törvény megszüle­tése előtt elkezdődtek a nagyszabású vásárlások is. 12s Ezek közül a legtöbb utólagos figyelmet Pulszky Károly beszerzéseinek szentelték, melyek, mint közismert, drámai módon szakadtak félbe 1896 februárjában. 129 A régi és a modern külföldi kép­anyag gyűjtését Térey Gábor folytatta tovább. 130 Az intézmény nem csupán kiállítóhelyként alakult meg, hanem tudományos institúcióként is. A Múzeum 1896-tól működő könyvtárának az Esterházy-gyüjtemény közel 2500 darabos gyűjteménye képezte a magját. 131 A képtári fejlesztésekkel párhuzamosan a könyvtár is gyarapodásnak indult. Sorsát a munkatársak is szívükön vi­selték, hiszen fontosnak tartották saját müveik elhelyezését is. Meiler Simon ajándékaképpen került ide doktori dolgozatának nyomtatott példánya. 132 Az írott kútfők jelentősége a művészet­történetben a művészettörténet forrásaival kapcsolatos, a bécsi és lipcsei egyetemeken folyó filológiai kutatásokhoz kapcsoló­dik. 133 Dolgozata azért is alapvető a magyar muzeológia törté­netében, mert a muzeológus munkáját elhatárolja a művészeti írókétól, kritikusokétól és az egyetemi művészettörténészekétől is. E munkája szerint nem csak a művészettel kapcsolatos írásos forrásokat, hanem magukat a műveket is a művészettörté­net-írás forrásának kell tekinteni. A hazai művészettörténeti tudományosság Pasteiner kapcsán fentebb már említett hagyo­mányainak megfelelően Melier óvatosan kezelte a „nemzeti" fogalmát. 1900-ban a lipótvárosi zsinagóga pályázata kapcsán írt kritikájában például „halálos veszedelemnek" titulálja a „ma­gyar stíl" délibábjának kergetését. 134 Felfogása az elkövetkező évtizedekben némileg enyhülni látszik. A 19. század magyar művészetéről írott munkája a 18-19. századi nemzeti művészet kérdéskörét járja körül. 135 Noha e cikkének megjelenése (1911) és doktori dolgozatának megírása (1898) között másfél évtized telt el, a változások ellenére Melier a magyar nemzeti művészetet csupán alakulóban lévőnek, támogatandónak tekintette. A mú­zeum alapítása utáni évtizedekben maga is élénken részt vett a 121 Ld. Pulszky Károly tervezete, Tóth 2007. 234. 250. A gyakorló művészek múzeumi alkalmazásának mind a hazai, mind a külföldi múzeumügyben számos példája volt. 122 Wekerle 1894. 123 Különlenyomat Wekerle képviselőházi beszédéből 1894. október hóban. Wekerle 1894, 5. 124 Wekerle 1894.4-5. 125 VKM jelentés 1897. 126 VKM jelentés 1897; N. K: A Szépművészeti Múzeum. In: Műcsarnok, III. 1900, 77-79. (Zsilinszky Mihály a Képviselőházban tartott beszámolójáról). 127 Gábor Eszter: Schickedanz Albert építőművész. In: Kat. Budapest SzM 1996, 44-48, 172-202. 128 A múzeumot megalapító törvény 1894 decemberében kelt. Szépművészeti Múzeum 1906-1956, 24. 129 Wlassics miniszter 1896. február elején Pulszky Károlyt felmentette igazgatói teendői alól. Az előzményekről: Mravik 1988a, 12-13; Tóth 2004, 330; Tóth 2007. 130 Térey 1896-ban került az Országos Képtárhoz, melynek 1900-ban igazgató őrévé nevezték ki. Az alakuló múzeum igazgatója Kammerer Ernő jogi végzettségű szakember és parlamenti képviselő lett, aki mellett Térey a szakmai irányító feladatokat végezte. Radványi 2006, 16. 131 Aggházy Mária: A Szépművészeti Múzeum Könyvtúra és egyéb segédgyűjteményei. In: Szépművészeti Múzeum 1906-1956, 218-226. 132 Meiler alkalmazásának időpontja 1901. X. 16. Dörögdi Éva szíves közlése. 1904-ben három munkáját adományozta a könyvtárnak: doktori dolgozata mellett A díszítőművészet a párizsi világkiállításon és A tavaszi tárlat című 1901-ben megjelent írásait. Illés Eszter szíves közlése. 133 Meiler 1898. 134 Meiler Simon 1900-ban egy építészeti pályázat kapcsán elvi igénnyel fogalmazza meg: „A »magyar nemzeti stilus« - fiatal építészetünknek halálos veszedelme - ezen a pályázaton is felütötte fejét. (...) Nincs szó, mely ezt a művészeti megtévelyedést eléggé keményen ostorozza. Magyar nemzeti építő stílus nincs és nem is volt; ép oly kevéssé, mint olasz, franczia vagy német nemzeti stílus. A modern népek építészete együtt fejlődött; volt európai román, csúcsíves, renaissance, barokk építészet s az egyes nemzetek, köztük a magyar is, megelégedtek másodrendű tulajdonságok sajátos kiképzésével. Külön stílusuk csak olyan népeknek van, a kik távol állanak az európai kultúrától, s ezek közé Magyarország tartozni nem akar. Csak értelmetlen álhazafiság kívánhat külön magyar stílust, mely merő ellentéte volna Szt. Istvántól Széchenyiig minden nagy magyar kulturális törekvésnek." Meiler Simon: A budapesti új zsidó templom. In: Évkönyv. Kiadja az Izr. Magyar Irodalmi Társulat (IMIT Évkönyv) XI. (1900). Idézi Gábor Eszter: A lipótvárosi zsinagóga pályázata. Budapesti Negyed 18-19. szám, 1997/4; 1998/1, 46. jegyzet. 135 191 l-ben, a római magyar kiállítás katalógusához írt tanulmányát közölte a Lyka-féle Művészet is: Meiler Simon: A magyar művészet kialakulása a XIX. század első felében. Művészet X. 1911. IV. szám, 174-186.

Next

/
Thumbnails
Contents