Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

II. A nemzeti képtár gondolatának kiteljesedése

AZ ÁTSZERVEZETT NEMZETI MÚZEUM ÉS ÚJABB ELÁGAZÁSA: A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM Annak ellenére, hogy az Országos Képtár átvette a múzeumi képanyag nagyobbik hányadát, a Nemzeti Múzeum helyhiánya nem csökkent. A gyűjtemények „újjászervezése" - amint ezen akciókat az iratok nevezik - ismételten a minisztérium, illetve különböző bizottságok vizsgálatának tárgya lett.

112 Az 1881-ben felállított képviselőházi bizottság megállapításait Radvánszky Béla báró foglalta össze.

113 Radvánszky az Akadémia tiszteletbeli tagja, kultúrhistóriai érdeklődésű történettudós volt, máskülönben Tisza Kálmán miniszterelnök veje. Nemzeti Múzeumról szóló jelentése kitér a képtár elhelyezésének kérdésére is. A Nemzeti Múzeum elhelyezkedési problémái ekkorra már nemcsak a Pollack-féle épületben lévő gyűjteményekre vonatkoztak, hanem, mint Radvánszky nevezi azokat, a „fiókgyüjteményckre" is. Szerinte a múzeumot a régészet irányában kell továbbfejleszteni, s a mostaninál jóval nagyobb teret biztosítani az etnográfia anyagának, mivel „az ethnographiát a geographia és az emberi művelődés történetében hatalmas segédforrásnak tekintik, söt a régészettel is kapcsolatban áll".

114 Radvánszky szerint külön Iparművészeti Múzeumra nincsen szükség, az oda kitelepített müveket vissza kell hozni a Nemzeti Múzeumba egy külön gyűjteményi osztályt képezve számukra."

5 A múzeum etnográfiai kollekcióját a második emeleten lévő (modern és magyar) képtár helyén javasolja felállítani, mivel az ott lévő képgaléria céljára ez a hely „szűk és célszerűtlen". A képtári résszel kapcsolatos javaslatának lényege: a tulajdonában lévő képeket az állam egyesítse egy külön erre a célra épített vagy átalakított, országos képtári épületben. Megfelelőnek tartaná, ha a Képviselőház felszabaduló épületét alakítanák át e célra. Tervek születtek a Nemzeti Múzeum épületének bővítésére is."

6 A Berzeviczy Albert államtitkár elnökletével 1887 és 1892 között működő újabb múzeumügyi bizottság egyrészt a Nemzeti Múzeum, illetve az Országos Képtár elhelyezési kérdéseivel foglalkozott, másrészt 1887-ben „a Múzeum ellen indított sajtótámadások" kivizsgálását folytatta."

7 E testület javaslatai közé tartozott a képtárak anyagának egyetlen nagy, művészettörténeti múzeumban való egyesítése: a Szépművészeti Múzeum felállítása."

8 Az önálló művészeti múzeum létesítésének hosszú előtörténetét itt nem részletezhetjük, csupán a nemzeti művészet helyzetének alakulását követjük a különféle múzeumi átszervezések krónikájában. Még a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején is úgy tünt, hogy a képviselőházi vizsgálóbizottságok és más befolyásos politikai tényezők inkább a természettudományi gyűjteményt telepítenék ki a Nemzeti Múzeumból, s nem a képzőművészetet. A külön képtár létesítésének kérdése végül a parlament elé került. Pulszky Károly, akinek módja volt képviselőként is felszólalni, 1890 januárjában meggyőzően érvelt az önálló művészeti múzeum felállítása mellett."

9 1894 augusztusában bizonyára a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Csáky Albin tudtával, a pénzügyminisztérium számára nyújtotta be Emlékirat a Szépművészeti Múzeum tárgyában című elaborátumát.

120 A közelmúltban előkerült irat érdekessége, hogy ebben Pulszky Károly nemcsak egy művészettörténeti múzeum létesítését vázolja fel, hanem egy olyan modern gyűjteményét is, amely - a mellé rendelt intézmény segítségével - voltaképpen 112 Az újjászervezés kifejezést a Radvánszky-féle jelentés tartalmazza, lásd: Szentesi 2006a. Cikke részletesen szól több vizsgálatról is: Szentesi 2006a, 90. Ugyanezekről: Vadas 1994, 137. 113 Radvánszky 1881. 114 Radvánszky 1881, 48-49. 115 E vonatkozásban fontos mozzanat, hogy az Iparművészeti Múzeum - legalábbis gazdálkodás tekintetében - az Országos Képtárhoz hasonlóan a Nemzeti Múzeum alá volt rendelve. A Mű-, és Iparmúzeum életre hívásának ötlete 1870-ben merült fel az Országos Ipartestület ülésén, azzal, hogy egy egyesület által finanszírozott, azaz nem állami múzeumot hoznak létre. Anyagát alapításakor, 1872-ben, majd 1873-ban a Nemzeti Múzeum gyűjteményeiből válogatták össze, s ez az egyesített gyűjtemény előbb a Nemzeti Múzeumban volt látogatható. Az első, ideiglenes szabályzat kiköti, hogy a Nemzeti Múzeumból állandó letétképpen átkerülő régiségi és néprajzi tárgyaknál mindenkor feltüntetendő, hogy „azok a nemzeti múzeumból valók s annak tulajdonát képezik". Ld.: Az országos magyar iparművészeti múzeum ideiglenes alapszabályai. 3. §. Az Iparművészeti Múzeum bizonytalan, átmeneti helyzetét jelzi, hogy mint intézménynek csupán egyetlen munkatársa volt, Pulszky Károly, aki önmagát még 1877-ben is a múzeum tiszteletbeli segédtitkáraként írja alá. 1874-ben Pulszky Károlyt őrré, Schickedanz Albertet pedig segédtitkárrá nevezték ki. Az Iparművészeti Múzeumot a Sugár úti Műcsarnok épületében történő megnyitásakor ( 1877) is még mint „a Nemzeti Múzeum müipari osztályát" emlegetik. Herman 1877, 698. A múzeumot az 1878. évi XVII. törvénycikk által kebelezte be a közoktatási minisztérium. Radvánszky azonban még 1881-ben is mint a Nemzeti Múzeum „fiók-múzeumáról" beszél róla. Az Iparművészeti Múzeum „fiókgyüjtemény" jellegének megszüntetését azért is javasolhatja, mivel költségvetésileg úgyis össze van kapcsolva a Nemzeti Múzeummal, s szervezetileg pedig a múzeumok országos főfelügyelője alá van rendelve. Hogy az Országos Képtár Nemzeti Múzeumnak való alárendeltsége mikor szűnt meg, s megszűnt-e egyáltalán, a rendelkezésemre álló adatokból egyelőre nem tűnik ki. Radvánszky 1881, 50. 116 Vadas 1994. 117 A VKM iratai elpusztultak 1956-ban, fenmaradtak viszont a Berzeviczy Albert által vezetett múzeumügyi bizottság üléseinek és jegyzőkönyveinek regesztái. Ebből nagy vonásokban rekonstruálhatóak a szóban forgó ügyek, melyek egyrészt a múzeumok helyhiányával, valamint egy Természettudományi Múzeum létrehozásával, illetve a képtár elhelyezésével foglalkoztak. Ez a bizottság vizsgálta ki a Pulszky Ferenc, illetve Pulszky Károly ellen az országgyűlési interpellációban felhozott hűtlen kezelés vádjának egyes pontjait is. A vizsgálóbizottság elnöke Berzeviczy Albert államtitkár, tagjai: Szalay Imre, Ráth György, Lipthay Béla, Irányi Dániel. Grünwald Béla, Henszlmann Imre; a vádlók: Polonyi Géza, Komlóssy képviselők. A vizsgálat első ülését 1887. XII. l-jén tartották, a miniszter számára írt Berzeviczy-féle összefoglaló jelentés dátuma: 1887. dec. 14. Ennek 7. pontja megállapítja, hogy „téves az a hír, hogy Pulszky Ferenc lakásában múzeumi tárgyak kerültek volna lefoglalás alá. Altalános múzeumi szabály, hogy a múzeumi tisztviselőknek olynemü tárgyakat a maga számára gyűjtenie tilos, minőket osztályában kezel". Regeszták számai: 4980; 1973; 4997-5000. Bibó-Kerny-Serfözö 2001. (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattár, Levéltári Regesztagyűjtemény), A-I-4. Itt köszönöm meg Szentesi Editnek a vizsgálati anyagok kutatásában nyújtott segítségét. Az ügyről röviden megemlékezik Szalay Imre is: Szalay 1902, XXXVI. A Pulszkyak elleni támadásokról lásd: Szentesi 2006a, 36. 118 A képtár és a természettudományi múzeum ügyét pénzügyi okokból halasztották, mivel az eszközöket teljesen lekötötte az Országház építése. Pulszky Ferenc szerint „kívánatos volna, hogy a természetrajzi osztály részére külön természetrajzi múzeum létesüljön; kívánatos, hogy mielőbb létesüljön egy Képzőművészeti Palota, hogy a képtár minden járulékával együtt oda vonuljon; s kívánatos, hogy az ethnografiai gyűjtemény, ha még nem is kap külön helyiséget, legalább rokon gyűjteményekkel együtt helyeztessék el". 1890. I. 25-i ülés jegyzőkönyvének regesztája, 4958. sz. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattár, Levéltári Regesztagyűjtemény, A-I-4 (Kivonatok a VKM 1956-ban elpusztult irataiból). A Berzeviczy Albert államtitkár által vezetett múzeumügyi bizottság iratainak regesztái. 119 Szavait a Képviselőházi Napló alapján idézi Szentesi 2006a, 36-37. 120 A 37 lapos, 1894. augusztusban kelt emlékiratot a Szépművészeti Múzeum irattára őrzi. Tóth 2007, 236, 244-251.