Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

Függelék

1892 évi márczius hóban az eddigi jegyzékek helyett külön-külön kezelt képtárak teljes anyagát felölelő közös törzskönyv készíttetett, úgyszintén egy külön törzskönyv a szobrok részére, s ezen nyilvántartás vezettetett 1897-ig. Terjed a képeknél 1-733 tételig, a szobroknál 1-105 tételig. Ár vagy becsérték meg van jelölve, a pénztárnaplóra való hivatkozás hiányzik. (Szépművészeti Múzeum). 2. Az Országos Képár anyaga állott az Eszterházy-képtár (vétel) és az Ipolyi Arnold Képtár (adomány) műtárgyaiból. Az Eszterházy-képtár megvásárlásánál a Mündler Ottó által készített becslési jegyzőkönyv szolgált az átvétel alapjául. Ezen jegyzőkönyvben meg van jelölve a müvek szerzője és tárgya, valamint becsértéke. (Vallás és közokt. min. segédhiv. főig.) Az Ipolyi Arnold-féle gyűjtemény átvételére vonatkozólag nincsen semmiféle a birtokbavétel idejéből származó s az adományozó részéről készített feljegyzés; egyedüli útbaigazítást azon jegyzék nyújthat, melynek alapján 1880 évi április hó 2-án Ligeti Antal és Pulszky Károly, Kratzmann Gusztávtól, az Országos Képtár, s ezzel együtt az Ipolyi-féle gyűjtemény képsorozatát átvették. A müvek szerzője meg van jelölve, értékjelzés hiányzik. (Vallás- és közokt. min. segédhiv. főig.) E két gyűjtemény az Országos Képtár részéről nem vétetett hivatalos nyilvántartásba. Mikor 1896-ban dr. Kammerer Ernő az Országos Képtár ügyeinek vezetését kormánybiztosi minőségben átvette, megbízta dr. Peregriny János titkárt, hogy a képtár anyagát a létező és hitelesnek tekinthető okmányok alapján állapítsa meg. Nevezett ezen megbízatásnak olyképp tett eleget, hogy az akkoriban egymással összekevert gyűjteményeket eredeti származásuk szerinti csoportokra választva mutatta ki „Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. I. rész. a/ Az Eszterházy gyűjtemény, b/ Ipolyi Arnold adománya" czímű, Budapesten 1909-ben megjelent leíró katalógusában. E katalógusban a leltári számok a sorszámszerű rendre való tekintet nélkül következnek egymás után, megjelölve a mű szerzőjét és részletesen leírva a mű tárgyát, valamint méreteit. Hivatkozik a hiteles okmány vonatkozó számára és közli kifüggesztésére és elnevezésére vonatkozó eddigi adatokat. Ár vagy becsérték megjelölése hiányzik. Az 1898 évi 3555. vm. sz. rendelettel d. Peregriny János megbízatott, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum képtárainak leltárát, beleértve a szoborgyűjteményt is, olykép készítse el, hogy ez a múzeumi képtárnak a Szépművészeti Múzeum keretébe való beillesztéskor az átadás alapjául szolgálhasson. Ezen megbízatás eredménye „Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. II rész. 1. és 2. kötet"; Budapesten 1909-ben megjelent leíró katalógus. A Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek hivatalos átadása ezen mű alapján történt. Az átadók ás átvevők által aláírt példány a Szépművészeti Múzeumban őriztetik. Belső berendezése és a közölt adatok minéműsége megegyezik az I. részével, eltérés csak annyiban van, hogy némely műtárgynál a vételár is közölve van, s az ajándékok becsértéke, valamint a pénztári naplóra való hivatkozás azonban itt is hiányzik. A Nemzeti Múzeum-i képtár és az Országos Képtárnak 1896-ban törvényileg kimondott egyesítése folytán, habár tényleg még 1906-ig különkölön helyen kezeltettek, az 1897 év elejétől 1913 év végéig terjedő időszak alatt, vétel vagy más módon szerzett mindenfajta műtárgyak most már mint az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum szerzeményei, egy úgynevezett szerzeményi naplóba jegyeztettek fel leltári nyilvántartás czéljából. A bejegyzett leltári tárgyak évenként újra kezdődő sorszámmal tartattak nyilván, szerző, tárgy (czím és technika), eladó vagy adományozó, ügyiratszám és ár (érték) megjelölésével, a pénztári naplóra való hivatkozás nélkül, összesen 17 kötetben. (Szépművészeti Múzeum). Az 1897 év elejétől 1913 év végéig a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került összes képekre és szobrokra vonatkozólag (kivéve az Arndt-féle gyűjteményt és a gipszmásolatokat) - dr. Peregriny János múzeumi titkár, az ugyancsak általa készített és fentebb említett „Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai" I. és II. rész leíró katalógusának folytatását képező katalógust készített. (Jelenleg nyomás alatt van). E katalógusban az egyes műtárgyak, az előbbeni katalógusban foglalt műtárgyak számozását folytató számokkal van ellátva s a belső berendezés tekintetében mindenben megegyezik a dr. Peregriny János múzeumi titkár által készített és fentebb ismertetett katalógusok berendezésével. Az 1909 év elejétől az előbbi szerzeményi naplóval párhuzamosan, mai napig a múzeum részére beszerzett csaknem összes ingóságokat magában foglaló szabályszerű általános leltári napló vezettetik. Egytől kezdődő folytatásos leltári számozással a szerző, tárgy és az arra vonatkozó egyéb adat, valamint az ár megjelölésével és hivatkozással a pénztári napló vonatkozó adataira. (Szépművészeti Múzeum). Az 1914 év elejétől - ezen általános leltári napló kiegészítéséül - a gyűjtemények egyes részeiről külön-külön szabályszerű szakleltár is vezettetik a folyó beszerzésekről. A szoborgyűjtemény A Szépművészeti Múzeum szoborgyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum képgyűjteményeivel együtt adatott át a Szépművészeti Múzeumnak. A szobrok leltári kezelése mindenben megegyezett a Nemzeti Múzeum képeinek kezelésével úgy, hogy az erre vonatkozólag elmondottak a szoborgyűjteményre nézve is állnak. Külön megjegyzendő azonban, hogy a Szépművészeti Múzeum által vásárolt eredeti antik szoborgyűjtemény (Arndt-féle), továbbá az 1897 év óta vásárolt gipszmásolatok, semmiféle leltári nyilvántartásba sincsenek felvéve. A grafikai gyűjtemény A grafikai gyűjtemény alapját az Eszterházy-féle metszet- és rajzgyűjtemény (vétel, 1871) és a Delhaes-féle gyűjtemény (hagyaték, 1902) képezi. Az Eszterházy metszet- és rajzgyűjtemény eredetileg az Országos Képtárhoz tartozott, de ott semmiféle leltári nyilvántartásba nem vétetett úgy, hogy leltári ellenőrzés szempontjából csak az eredeti átadási jegyzék nyújthat felvilágosítást. (Szépművészeti Múzeum). További gyarapodást képeztek a Nemzeti Múzeum-i képgyűjtemények keretében történt grafikai vásárlások. Ezen grafikai müvek a Nemzeti Múzeum képtáraival együtt és azokkal mindenben megegyező módon kezeltettek. (L. tehát erre vonatkozólag a képtárnál elmondottakat.) 1910-ben dr. Térey Gábor múzeumi osztályigazgató, az egész grafikai gyűjteményt (kivéve az Eszterházy-féle kézrajzokat) egy katalógusba foglalta össze „A metszet és modern kézrajzgyüjtemény katalógusa" czímen. Ezen katalógusban a művek készítőik szerint csoportosítva, darabszám szerint vannak megjelölve. Hiányzik azonban az egyes mülapok állapotára vagy más jellemző tulajdonságaira vonatkozó adat. Dr. Térey Gábor, a grafikai gyűjtemény volt vezetője, ezen katalógus alapján adta át a gyűjteményt dr. Meiler Simonnak, a gyűjtemény mostani vezetőjének. 1897-től kezdve a grafikai gyűjtemény beszerzéseire vonatkozólag a leltári kezelés mindenben megegyezik a képtárra vonatkozóan mondottakkal. Meg kell azonban jegyezni, hogy a dr. Térey Gábor fentebb említett katalógusában felvett Elischer-féle Rembrandt-metszetek és a Delhaesz-féle grafikai gyűjtemény a képtár leltári kezelésénél ismertetett szerzeményi naplóba nincsenek felvéve, illetve csak a darabszámnak megfelelő üres számhely van hagyva számunkra minden bejegyzés nélkül. A keletázsiai gyűjtemény Anyagát képezi a gróf Vay Pétertől vásárolt (1909) japán gyűjtemény. Az eladó által kiállított jegyzék nincsen. Mikor a gyűjtemény a múzeum birtokába került, dr. Takács Zoltán múzeumi őr készített róla leíró czédulákat, amelyek alapján a tárgyak (2337 db) jegyzékbe foglaltattak. A jegyzék egytől kezdődő sorszámmal jelölve magában foglalja a tárgyak leírását és szerzőik nevét. Ár vagy becsérték nincsen megjelölve.