Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

II. A nemzeti képtár gondolatának kiteljesedése

nek, noha épp a negyvenes évek elején Henszlmann Imre és Pulszky Ferenc már modern szemlélettel az eredetiség és az autopszia fontosságát hangsúlyozzák a nemzeti művészet, illetve a „magyar nemzeti styl" kialakulásában.

48 Pulszky akadémiai felolvasása, A régi emlékek befolyásáról az új művészetre (1841) szerint a művészeti ismeretek megszerzésénél elengedhetetlen a művészettörténeti példákat, nem azok szolgai másolását, hanem a művészeti fejlődés összképét tartani szem előtt. Nézetei e téren megegyeznek Henszlmannéival.

49 Az abszolutizmus idején a múzeum a budai helytartóság, végső soron a bécsi Belügyminisztérium alárendeltségében, Pester National-Museum elnevezéssel, ügykezelésében német nyelven működött tovább.

50 A közgyűjteményt nem nyilvánították császári intézménnyé; közalapítványi jogállása megmaradt,

51 az alapítványok kezelése viszont, így a Múzeumi Alap a bécsi Helytartótanácshoz került. A múzeum ügyei - az oktatásügyhöz hasonlóan - a bécsi kultuszminisztériumhoz tartoztak.

52 A kormányzati szervek több vizsgálatot is elrendeltek a múzeumban, megkísérelve adósságainak szanálását és a múzeumi feldolgozó munka modernizálását.

53 A központi igazgatás egyrészt számos nemzeti sérelemmel járt, másrészt az összbirodalmi érdekek alapján bizonyos abszolutisztikus-bürokratikus „polgárosítást" is eredményezett.

54 A bécsi helytartótanács 1859-ben utasítást adott ki, melyben megfogalmazta a Nemzeti Múzeum igazgatójának, illetve őreinek feladatait, alá- s fölérendelésük viszonyait.

55 A múzeum szervezetében itt jelenik meg először a gyűjtemények vezetőiből álló kollégium, melynek heti ülései révén a múzeum igazgatója irányítja az ügyeket. 1860-ban helyreállt a Magyar Királyi Helytartótanács működése, amely ismét a múzeum felettes szerve lett. Ennek megbízásából 1860-1862-ben két bizottság is vizsgálódott a múzeumban.

56 A második - az ún. Andrássy-bizottság - munkája kitért a képtár ügyeire is. A bizottságban olyan személyek kaptak szerepet, akik a későbbi években jelentős befolyást gyakoroltak a múzeum életére. így például Eötvös József, a későbbi miniszter, Waldstein János, aki 1871-től a Képzőművészeti Országos Tanács elnöki tisztét látta el,

57 Rómer Flóris, a Magyar Tudományos Akadémia archeológiai munkáinak aktív részese, a magyar tárgyú gyűjteményeiről és műpártolásáról Pesten és Bécsben is ismert Zichy Edmund; továbbá Kubinyi Ferenc régész, Szalay László történetíró.

58 Eötvös minden bizonnyal már a Nemzeti Múzeum ügyeinek alapos ismeretében írja 1862-ben Székely Bertalannak, hogy a Nemzeti Múzeumban egy történeti képekből álló gyűjtemény, egy „Versailles-ihez hasonló nemzeti képcsarnok felállítása a legüdvösebb hatást gyakorolhatná".

59 Eötvös nem a versailles-i kastély barokk képeire, hanem Lajos Fülöp képtáralapítására, a versailles-i kastély déli szárnyában 1837-ben létrehozott francia történeti képtárra utalt, amelyben különös gondot fordítottak a francia előidő, a meroving királyok történeteinek megfestetésére. A Nemzeti Múzeum képtári osztályait az Andrássy-bizottság javaslatai alapján 1862 után átrendezték, mely átalakítás szempontjait a források alapján rekonstruálni lehet.

60 A bizottság külön gyűjteménybe helyezte azokat a müveket, főként portrékat, melyek inkább megfelelnek egy Történeti Képcsarnok szempontjainak, különválasztva azoktól az alkotásoktól, melyek, noha történeti tárgyúak, mégis inkább művészi értelemben fontosak.

61 A kiegyezéssel létrejövő önálló magyar kormányban, az Eötvös József vezette Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a tudományos és művészeti ügyeket az I. osztály intézte, mely közvetlenül a miniszter irányítása alatt állt.

62 Eötvös főként Hegedűs Lajos Candid miniszteri tanácsos segítségével intézte a művészeti ügyeket.

63 Ügyosztálya élén Hegedűs több minisztert is kiszolgált, a Nemzeti Múzeum és az Országos Képtár is az ő feladatköréhez tartozott. Pulszky Ferenc nekrológja szerint Hegedűs vitte keresztül a Múzeumban a könyvtár berendezését, s neki köszönhető a főlépcsőház díszítése is.

64 Műemléki ügyekkel is foglalkozott, tevőleges résztvevője a Műemlékek Országos Bizottsága megalapításának.

65 0 intézte a Nemzeti 48 „.. .a művészet még a történetírást is felvilágosítja 's eleveníti, és hogy csak a'müvészetek temploma által lehet bejutni a történetírás mezejére. (...) Magyar nemzeti stylt kell teremtenünk, mely egyedül számolhat tartós életre." Henszlmann 1841, in: Henszlmann VK1 1990, 44, 87. 49 Henszlmann Imre 1841-ben megjelent Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországon című művének és Pulszky előadásának közös eszmei hátterét elemzi Szentesi 2006a, 2. 50 Berlász 1981, 328-338. 51 A múzeum alapításkori és reformkori törvényi állásáról, a fenntartáshoz szükséges önkéntes és kötelező megajánlások rendszeréről lásd: Bényei 1998, 79-101. 52 Berlász 1981, 327. 53 A szanálásra egy bécsi helytartósági vizsgálóbizottság adott szakvéleményt 1854-1855 között. Berlász 1981, 351-366. 54 Berlász 1981, 398-402. 55 Instruction und Wirkungskreis der Direction des National-Museums in Pest. Wien am 6. Jänner 1859. Vom k.k. General-Gouvernement für Ungarn Erzherz. Albrecht G.d.C. MNG Adattár, ltsz.: 19787/977. Múzeum-őr: múzeumi szaktisztviselő. 56 Szalay 1902, XXXII. Gr. Andrássy György országbíró vezetésével 12 tagú bizottság foglalkozott a Nemzeti Színház és a Nemzeti Múzeum ügyeivel. Jegyző Rómer Flóris, aki 1863 márciusában teszi megjelentését. Fejős 1962-1965, 287-289; Várkonyi 2002, 33. 57 Másutt Országos Képzőművészeti Tanács. Waldstein szerepéről lásd: Körmcndy 2001. 58 A bizottság vezetője gr. Andrássy György. Berlász 1981, 452-465. 59 Székely 1962, 207. A versailles-i kastélyt Lajos Fülöp idején alakították át nagyszabású történeti Nemzeti Múzeummá. Az állam kultúrpolitikai szerepéről lásd: Eötvös 1976. 60 Az akta felirata: A magyar Nemzeti Múzeum ügyeit és szükségleteit rendező Nagyméltóságú kinevezett Küldöttség Albizottmánya áltálján. 21-22. 1863. a nemzeti Museum képtár osztályában tartott vizsgálatai folytán: 1. arckép sorozatba jelöltettek (lista szerint, 62 kép). 2. Maradandónak jelöltetett ki (lista szerint 172 kép); 3. A régiség osztályba átadandóknak jelöltetlek ki (lista szerint 25 kép), 4. kimustrálandóknak jelöltettek ki (lista szerint 67 darab); 5. a képtári őr dolgozó szobájában és a mellék kamrában lévő (...) képek, melyek sorozatba nem vétettek (lista szerint 86 db). Összesen 705 darab. MNG Adattár, ltsz.: 19791 - 19795/1977. A Nemzeti Képcsarnok 145 képből álló anyagát tételesen rekonstruálta Csernitzky 1995, 247-251. 61 A rendezésnek ezt a formáját tükrözi Ligeti Antal 1870-ben írt katalógusa. Kat. Pest MNM 1870. 62 T. Kiss 1993, 82. 63 Hegedűs jogi tanulmányok után előbb Bécsben, az igazságügyi minisztériumban dolgozott, majd 1860-ban az újra felállított magyar udvari kancelláriánál nyert alkalmazást. Eötvös olyan munkatársat nyert vele, aki nem csak kiválóan járatos volt a jogtudományban, hanem segítségére volt az ügyek átvételében, illetve vitelében, mondhatni rálátása volt a folyamatban lévő ügyekre. 64 Pulszky 1883, 84. 65 Horler 1996, 89-92.