Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

Napjaink múltat idéző eseményei kapcsán fel kell tennünk a kérdést; lehet, hogy mélyebb okok állnak a történelem ilyen aktualizáló felfogása mögött? Az utóbbi évtizedben ugyanis értelmezési viták során kiderült, hogy a „kulturális örökség" fogalmának hirtelen keletkezése, mondhatni divattá vallása mögött voltaképpen történetszemléleti fordulat áll.

1395 Egy olyan - mentalitástörténeti - fordulat, amely a múlthoz való viszonyában a jelenben élő örökséget látja, amely mögül mintha eltűnt volna a múlt holt világának horizontja. Amíg a történetírás és vele együtt a művészettörténeti elemzés a befejezett múlt emlékanyagát értelmezi és interpretálja, az „örökség" ezeket az emlékeket a jelenben szemléli. György Péter szellemes magyarázata szerint: „Mindazok, akik az örökség elkötelezettjei, élményt kívánnak és kínálnak híveiknek, s nem értelmezést".

1396 Az alább tárgyalandó kiállítási programok alapján azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a múzeumok nagy tudományos projektjei nem az élmény-közösség keretei között megjelenő „örökséggel", hanem inkább az interpretált múlttal foglalkoznak. Szerintük ugyanis „az örökség a reflektált múltat jelenti, azaz a történelemhez hasonlatos, nem pedig a társadalmi-kulturális folytonosság tapasztalatához".

1397 1395 Összefoglalóan: Erdősi-Sonkoly 2004. 1396 György 2005, 7. 1397 Pierre Nora fentebb általunk is ismertetett munkáira hivatkozva fogalmazza meg Fejős 2005, 45.