Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008
A Marianne und Germania-kiillkás voltaképpen az 1997-ben Brüsszelben megszületett Európai Múzeum intézményének - „Musée de l'Europe"-nak - megalapítását készítette elő. 1366 Tegyük hozzá, nem ez volt az egyetlen múzeum, amely gyűjtési szempontjait a kilencvenes években európai szintűvé tágította. Ilyenként alakult Marseille-ben a mediterráneum vidékével foglalkozó múzeum, a MuCEM (Musée des Civilisations de l'Europe et de la Méditerranée) 1367 vagy a berlini Museum Europäischer Kulturen. 1368 A múzeumügyben megfigyelhető fejlesztések azonban nem csak az ilyen intézményi átalakulásokat hozták magukkal, hanem magával a múzeumszereppel kapcsolatos változásokat is. A múzeumok fenntartásának egyre növekvő nehézségei majdnem mindenütt a hagyományos múzeumi munka átalakulását eredményezték, arra kényszerítve az intézményeket, hogy feladataikat a tömegigényekhez alakítsák. A továbbiakban a korábbi kiállítási és feldolgozási módok helyett alkalmazott újfajta programokat, a nehézségek leküzdésének kényszerpályáit és kerülő útjait vesszük sorra. Kitérő: McMuseum A múzeum-koncepciók Európa-szerte megfigyelhető változásai Magyarországon némi késéssel, a politikai átalakulással azonos időben jelentek meg. A rendszerváltás után kérdésként merült fel, hogyan lehetne a múzeumokat a politikai-gazdasági érdekek körébe vonni, a múzeumok direkt politikai irányításának megszűnése nyomán keletkezett hatalmi vákuumot mivel, s milyen módon lehetne kitölteni. Az új elvárások főként a finanszírozás címszavai alá sorakoztatott érvekbe csomagolva jelentek meg, a gazdasági szereplőkkel való, közvetlen érdekkapcsolatok kialakítására kényszerítve a múzeumokat. A politikai szférák szintjén megfogalmazott elvárások azonban kevéssé vették és veszik figyelembe azt a tényt, hogy az európai államok hagyományos múzeumai, valamint a nem állami fenntartású múzeumok között lényeges különbségek húzódnak meg a tudományos munka függetlensége és a múzeumi gyűjtemények zártsága tekintetében. Az amerikai alapítványi múzeumok például sokkal inkább ki vannak szolgáltatva a fenntartók változó szándékainak. A privát tőkéből működő amerikai alapítványi múzeumokra egyes szerzők ezért bizonyos iróniával a „McMuseum" kifejezést alkalmazzák. Konkrétan például a Guggenheim Múzeumot értik alatta, amelynek vezetése, főként üzleti megfontolások alapján, alkalmanként, eltérve a művészeti múzeumi kiállítások megszokott témáitól, a populáris kultúra múzeumi prezentációját is magára vállalta. 116 '' A Guggenheim által szervezett vándorkiállítások, melyek például a motorbiciklik művészetével, vagy a Titanic emléktárgyaival foglalkoztak, nagy tömegeket vonzottak a tengeren túl és Európában, jelentős financiális eredményeket hozva a szervezők számára. Ezeknek a kiállításoknak az anyagi hátterét bankok biztosították. 1370 Az utóbbi évtizedekben a bankok kultúrafinanszírozó szerepe világszerte megfigyelhető. Ám nemcsak a banktőke elvárásai gyakorolnak számottevő befolyást a múzeumi munkákra, hanem a múzeumok alapító szervezetei vagy az alapítványokat képviselő kuratóriumok igényei is. Egy Amerikában végzett szociológiai vizsgálat például arra a kérdésre kereste a választ, hogy a különböző típusú finanszírozók mennyiben determinálják a múzeumok életét, korlátozzák azok szakmai függetlenségét, illetve a különböző kurátorok milyen stratégiákkal nyerik meg a finanszírozók támogatását. 1371 A magántőkéből működő, annak hasznát is megtermelő múzeumok típusa azonban Európában nem gyakori, s nem is aratott és arat mindenütt sikert, annak ellenére, hogy a rentabilitás kényszere évtizedek óta itt is jelentős gondokat okoz az intézmények számára. Európában azonban a múzeumok finanszírozásában nem a tőke részvételét tartotta és tartja aggályosnak az értő és független kritika, hanem annak befolyását magára a múzeumi gyűjtésre. Példa erre Hanno Rauterberg ismert mükritikus gyakran idézett cikke a stuttgarti Staatsgalerie finanszírozásának átalakításáról - „Das McMuseum" (1998) -, melyben a szerző az európai típusú múzeumok szakmai függetlenségének lehetséges következményeit tárgyalja ironikus felütésekkel. 1372 1998ban a Staatsgalerie igazgatója ugyanis egy neves amerikai tanácsadó céget - a McKinsey-t - kérte fel intézete pénzügyi átvilágítására. A McKinsey tanácsa szerint a múzeum működtetését - amerikai mintára - egy bank vagy piaci alap kezelésébe kell átadni. Rauterberg prognózisa: a múzeumi belépők árainak megkétszereződése, nem a múzeum munkatársai, hanem a banki szakértők által folytatott szerzeményezési politika, az értékek mesterséges piaci növelése a sikerkiállítások segítségével, végeredményként pedig a képek megnövelt áron történő piacra dobása. 1373 Rauterberg iróniája érthető: ezek a módszerek, a művészeti értékviszonyokba történő direkt vagy manipuláló beavatkozások mind politikai, mind pedig financiális oldalról a hagyománytól idegen módszerek Európában. Az amerikai kulturális nagyüzemek közül a New York-i Metropolitan Múzeumot szokás példaként említeni, mint amelynek pénzügyeit a menedzsment a rentabilitás, sőt haszonra törekvés messze menő figyelembe vétele mellett intézi. 1374 Ne feledjük 1366 A megalapítás terve 1997-re megy vissza. Az Európa Tanács 2002-ben hívta életre ténylegesen a szervezetet. 2001-től a Musée de l'Europe in Brüssel tudományos igazgatója, történész és filozófus Krzysztof Pomian, kuratóriuma főként belga, német és francia historikusokból, egyetemi emberekből áll. A kuratórium tagja Marie-Louise von Plessen is. 1367 Le MuCEM en projet. In: http://vernier.gamsau.archi.fr:9999/mucem/fr/Musee-Le-projet/Le-MuCEM-en-projet - 2009-03-11. A múzeumok „európaizálásával" kapcsolatos történelemszemléleti kérdéseket tárgyalta a 2007-ben Mainzban rendezett konferencia: „European Turn"? Auf dem Weg zu einem europäischen Geschtchtsbewusstsein. 29. 03. 2007 - 30. 03. 2007, Mainz. Lásd: H-Soz-u-Kult, 04. 05. 2007. 1368 Ez a múzeum a Deutsche Volkskunde múzeumból alakult ki. Programját lásd: Kasarek-Tietmeyer 1999, Band 1. 13-26; Ez a múzeum, illetve a mellette működő kutatói csoportok egyike mintegy Kelet-Európa felé történő nyitásként a Magyar Nemzeti Galériában rendezte meg konferenciáját: Christa Pieske, Konrád Vanja, Sigrid Nagy (Hg.): Arbeitskreis Bild Druck Papier Tagungsband Budapest 2003. (Bd. 8) Münster-New York- München-Berlin 2004. Tegyük hozzá, a magyar kultúrpolitika is törekszik különböző integrációs szervezetekkel való együttműködésre. Az 1991-ben megalakult The Fund for Arts and Culture in Central and Eastern Europe nonprofit szervezet például 2000 októberében lehetővé tette, hogy a magyarországi múzeumigazgatók egy csoportja látogatást tegyen az Egyesült Államok néhány múzeumában. 1369 Thomas Krensnek, a Guggenheim-alapítvány első emberének tevékenységéről és fejlesztéseiről több cikket is közölt a Heti Világgazdaság. 1370 A motorbicikli-kiállítás alapját a Bank of America Group Leasing & Capital hozta össze: The Art of Motorcycles. In: www.motorcycle.com/mo/mcmuseum 2009-02-17. 1371 V. D. Alexander tanulmánya például külön elemzéseket közölt a finanszírozók működési formái (pl. alapítvány, állami, mübarátok) és a kiállítások típusai közötti összefüggésekről, külön számba véve az egyéni, testületi, kincstári, alapítványi és nemzetközi szervezetek által megvalósított kiállításokat, a közművelődési, siker-, illetve tudományos kiállításokat. A cikkre Bincsik Mónika hívta fel figyelmemet. Alexander 1996, lásd különösen a Table 1, 2, 3. 1372 Hanno Rauterberg: Das McMuseum. In Stuttgarts Staatsgalerie werden Bilder zu Wandaktien. Die Zeit - Feuilleton, 1998: http://images.zeit.de/text/1998/31 2009-02-17. 1373 „Vor allem eine leidensfähige Leber muß er mitbringen, unser Museumsdirektor von morgen. Ein Partylöwe sollte er sein, ein Scharwenzelkönig, der allabendlich ausschwärmt auf die wichtigsten Empfänge der Stadt, um Kunst und Kapital zu verkuppeln. (...) Noch lukrativer für alle Parteien wäre es natürlich, wenn gleich die ganze Staatsgalcrie per Gesetzbeschluß privatisiert würde: das Unternehmen Museum wäre dann eine Aktiengesellschaft, ein turbulentes Börsengeschehen würde sicherlich für mächtige Besucherströme sorgen, und unser Direktor der Zukunft wäre Vorstandvorsitzender." Rauterberg 1998. 1374 Az intézményi forma vonatkozásában a Metropolitan Museum ún. „nonprofit corporation". Ügyeit a Collections Management Policy önállóan intézi, amely gondoskodik az intézmény tőkéjének értékállóságáról is. A „veszteséges" kiállításokat más években „nyereségesekkel" kompenzálják. A bevételek zöme nem a belépődíjakból, hanem egyéb vállalkozásokból ered. Bincsik Mónika, a MET ösztöndíjasának közlése.
