Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

is átvette. 1334 A külföldi szereplésre számítva a magyar rendez­vény hangsúlyai is jórészt Rippl-Rónai franciaországi működé­sére estek. 1 ' 35 Ennek indítékai azonban korábbról datálhatóak, mivelhogy a kiállítás erőteljesen épített az 1993-ban Zürichben megrendezett Nabi-tárlat tanulságaira. A Nabik iránti érdeklő­dés kezdetei 1955-re mennek vissza, ekkor foglalkozott velük első ízben egy átfogó kiállítás Párizsban. 1336 A körhöz tartozó magyar mester, Rippl-Rónai néhány müve már a Mannheimi Kunsthalle Nabi-kiállításán is szerepelhetett 1963-1964-ben. Nagyobb terjedelemben sorakoztata fel a magyar mester müveit az 1993-ban megrendezett Nabis csoport kiállítás. 1337 Az 1993­ban Zürichben bemutatott Nabi-tárlat kurátorai valószínűleg a francia müvészetszemlélct korábbi zártságát is oldani kívánták azzal, hogy a csoport szereplői közé más európai művészek mel­lett bevontak több közép-európai festőt is. A kiállítás tényleges apropóját azonban nem a Közép-Európa felé történő nyitás adta, hanem egy aktuális esemény, a nemzetközi „Junifestwochen", amelyet 1993-ban Japánnak szenteltek. 1338 Ezért azután a zü­richi Kunsthaus kiállítása külön hangsúlyt fektetett a Nabik japonizmusára, számos japán fametszetet is bemutatva a kör tagjainak valamikori gyűjteményeiből. A kiállítás ezen túlme­nően figyelmet szentelt a japán metszetek nyomán a Nabik köré­ben született litográfiáknak is. A tárlat anyagával még 1993-ban megismerkedhetett a párizsi közönség is. 1339 A japonizmuson kívül a zürichi Nabi-tárlat másféle tanul­ságokkal is szolgált. Ursula Perucchi-Petri figyelmet szentelt a kör müvészetfelfogásában megragadható eszmei, filozófiai vonatkozásoknak. Mint megjegyzi, az inspirációt ehhez annak az 1986-ban Los Angelesből kiinduló, majd Chicagóban és Há­gában bemutatott nagy kiállításnak a tanulságai adták, amely a modern művészet spirituális forrásait és kapcsolódásait tárta fel. Ez utóbbi rendezvényben szerepet játszottak a Nabik alkotásai és eszmeviláguk is. 1340 Meg kell itt jegyezni azt is, hogy a körön belül egyes tagok életfelfogásukat tekintve (Denis, Sérusier, Verkade) jobban vonzódtak a spirituális témákhoz, míg más témák kevesebb hangsúlyt kaptak (Bonnard, Vuillard, Roussel). Perucchi-Petri elemzésének fontos megállapítása ez a Nabi­körön belül megfigyelhető szemléleti kettősség, már csak azért is, mert Rippl-Rónai kétségtelenül ez utóbbi csoporthoz húzott. A festésmódbeli modernizmus tehát nem jelentette az életfelfo­gás modernizmusát, különösen, ha figyelembe vesszük Denis első, ám elvetett javaslatát a kör müvészetfelfogásának megne­vezésére: „Néo-traditionnisme". 1341 Néhány év múlva, pontosab­ban 2004-ben, módszerét tekintve pedig jobban megközelítve a „kulturális transzferkutatások" igényeit, Rippl franciaországi munkásságát újfajta megközelítésben dolgozta fel az a budapesti tárlat, amely a festőnek skót művészbarátjával, James Pitcairn Knowlesszal való együttműködéséről szólt. Az Ernst Múzeum kiállítása kettejük közös inspirációit, munkáit és egymásra tett kölcsönös hatást mutatta be. 1342 Visszatérve Rippl-Rónai 1998-1999-ben megrendezett kiál­lítására, annak előzménye tehát a zürichi Die Nabis tárlat volt. Ha azonban egybevetjük a mester Saint-Germain-en-Laye-ban, Brüsszelben és Namurben rendezett kiállításait azzal a bemuta­tóval, amelyet ez utóbbiakat követően Frankfurtban szerveztek, jól megragadhatóak az eltérő igények is, mivel a frankfurti kiál­lítás számára külön katalógus készült. 1343 Amíg a francia nyelvű katalógusban nagyobb súllyal estek latba Rippl kapcsolatai a szimbolizmushoz és a francia szecessziós törekvésekhez, 1344 és kevesebb szó esett Rippl magyarországi hatásáról vagy életmű­vének a magyarországi élettel való kapcsolatairól, Frankfurtban mindezek fontos aspektusok voltak. Ez azt jelentette, hogy a festő kaposvári munkássága, otthonának képei, és - mondhat­ni kisvárosi-konzervatív életvilágának - jelenetei, valamint a Nyugat íróihoz fűződő kapcsolatai is érdeklődést keltettek. 1345 A tematikus mozzanatok iránt megnyilvánuló figyelem érthető volt Frankfurtban: a Rippl által lerajzolt, lefestett írók regé­nyei, költeményei, mint általában véve a magyar irodalom egy része, német fordításokban korántsem volt ismeretlen a német közönség előtt. A frankfurti kiállítás jó példája volt annak is, hogy a kul­turális transzferek mennyire összefüggnek a konkrét és átvitt értelemben vett „fordításokkal". A „fordítás" folyamatainak feltárásában, a fentebb már említett elméletek szerint, nemcsak 1334 A Saint-Germain-en-Laye-ban rendezett kiállításhoz külön francia nyelvű katalógus készült a magyar cikkek többségének fordításával, néhány újabb tanulmánnyal, amely azután tovább kísérte az anyagot Brüsszelbe és a szintén belgiumi Namurbe. A namuri Musée Félicien Rops a belgiumi francia közösség, hivatalos nevén Communauté française de Belgique 1964-től kezdve fenntartott intézménye. Kat. Saint-Germain-en-Laye 1998-1999. 1335 Rippl-Rónai kapcsolatai a francia művészeti modernizmusokhoz nagy hangsúllyal szerepeltek a korábbi szakirodalomban is. Bernáth Mária dolgozata, amelynek címében szerepel ugyan az aktuális „közép-európai művész" kitétel, végül nem tisztázta ennek jelentését, ellenben sok mozzanatban épített az általa hivatkozott két világháború közötti kultúrnacionalista müvekre. Az „asszimiláció" főként a francia művészet asszimilálását jelenti nála, mintegy François Gachot szellemében, akinek 1944-ben írt kötetére hivatkozik, s akinek megállapítását idézi is: miszerint Rippl-Rónai „elsőnek valósította meg a szövetséget egyrészt nemzete mélységes, vele született tulajdonságai, másrészt ama művészi szabadság között, amelyre Párizs egy évszázad óta az egész világnak példát mutat". Bernáth 1998. 27; az általa idézett mű: François Gachot: Rippl-Rónai. Budapest 1944. 1336 Az 1955-ös tárlat a Musée National d'Art Modene de Paris-ban volt. A kiállításokat felsorolja: Ursula Perrucchi-Petri - Claire Freches Thory bevezetője: Kat. Zürich Kunthaus 1993, 9. 1337 Noha Rippl szepeltetésének első alkalmát Ursula Perrucchi-Petri a katalógusban külön is hangsúlyozza, (Einführung. 17), Rippl művei már 1963-ban bekerültek a mannheimi Kunsthalle Nabi-tárlatának széles körű válogatásába: Die Nabis und ihre Freunde. Anquetin. Ballin, Bernard, Bonnard, Carrière, Gaugin, Ibels, Lacombe, Meyer de Haan, Maillol, Puvis de Chavannes, Ranson, Redon, Rippl-Rónai, Roussel, Seguin, Sérusier. Vallotton, Verkade, Vuillard, Willumsen. Kunsthalle Mannheim. Vom 23. October 1963 bis 6. Januar 1964. Plakátját lásd: MNG Adattár 21.309/1981. A zürichi katalógusban (1993) Rippl-Rónai életművét Ralf Beil, a német és a francia kultúra jó ismerője mutatta be. A kiállított képeket Szinyei-Merse Anna tanulmányai elemezték. Anna Szinyei-Merse und Ralf Beil: József Rippl-Rónai. In: Kat. Zürich Kunsthaus 1993, 207 216. 1338 Felix A. Baumannak, a Zürchi Kunsthaus, és Jaques Salloisnak, a francia múzeumok igazgatójának előszava. In: Kat. Zürich Kunsthaus 1993, 9. A magyar festők külföldi szerepeltetését a kilencvenes években szélesebb kitekintéssel összefoglalja: Szinyei 1994. 1339 Les Nabis 1888-1900. Paris, Galeries Nationales du Grand Palais. Septembre 1993-Janvier 1994. 1340 The Spiritual in Art: Abstract Painting 1890 1985, by Maurice Tuchman (Editor). Idézi: Ursula Perrucchi-Petri: Einführung. In: Kat. Zürich Kunsthaus 1993, 17; a kiállítást Amerikán (Los Angeles, Chicago) kívül a hágai Gemeentemuseumban is bemutatták 1986-1987-ben. 1341 Ursula Perrucchi-Petri. Kat. Zürich Kunsthaus 1993, 17, 1. jegyzet; vö.: Király 1998. 1342 „Neuillyben" - Rippl-Rónai József és James Pitcairn Knowles. Ernst Múzeum 2004. október 14 - november 24. 1343 Kat. Frankfurt 1999. A frankfurti Rippl-kiállítás alkalmául a könyvvásár szolgált, melyen 1999-ben Magyarország volt a „Középpont", a „Schwerpunkt". A bu­dapesti katalógus redukált, német változatának szerkesztője: Jávor Anna és Bettina-Martina Wolter. 1344 Anna Szinyei Merse: Rippl-Rónai en France - ses relations avec les Nabis. In: Kat. Kat. Saint-Germain-en-Laye 1998-1999, 25-47. 1345 Erzsébet Király: Bilder der Kleinstadt und des Zuhauses; Uő: Rippl-Rónai und die Schriftsteller. In: Kat. Frankfurt 1999,45-54; 160-183.

Next

/
Thumbnails
Contents