Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

közölte Bartók modcll-szcrcpéről a magyar képzőművészetben, továbbá Szíj Béla tanulmányát Bartók és a művészek kapcsolatáról. Németh szerint Bartók müveiben a népzene struktúráit használta fel, s ez a strukturális felfogás többnyire nem nyert teret a modern magyar képzőművészetben, külföldön is csak egy példát hoz fel: Brancusi alkotásait. Ezzel szemben Thomas Strauss Bartók művészetének egyetemes modellszerepét hangsúlyozta immár nem nemzeti, hanem közép-európai keretek között - Die Beispiel Bartók und die europäische bildende Kunst című összefoglaló tanulmányában."

82 Strauss későbbi visszaemlékezéséből kicsendül a közép- és kelet-európai modern művészet egységben látásának, mondhatni felfedezésének akkori öröme:,,Az Allegro barbaro című kiállítás egyik paneljén Duisburgban, Hannoverben és New Yorkban egymás mellett függtek a magyar, román és szlovák művészek alkotásai, miközben még lengyel, bolgár, orosz, szerb és német-osztrák képzőművészek művei is társultak hozzájuk. A formák anyaga és nyelve, sőt azok ritmusa, valamint a fából készült bútor, a sírkereszt, a használati tárgyak funkciós értelmezése, amelyeket a budapesti Néprajzi Múzeumból hoztunk, a felismerhetetlenségig egybefonódtak az ismert művészek kimagasló müveivel, és a közép- és kelet-európai országok modern művészetének klasszikus alkotásaival."

1183 A kiállítás kezdeményezője Dr. Konrád Schilling, Duisburg kulturális tanácsosa volt."

84 A katalógus bevezetőjében Schilling mind Lehmbruckot, a modern német szobrászt, akinek Knieende című szobrát 1927-ben talapzatáról letaszították, mind Bartókot, akinek Mandarinját 1926-ban Kölnben betiltották, „a modern idők előkészítőinek" nevezi. „Humanisten unserer Zeit" - teszi hozzá Schilling."

85 Az avantgárd művészet és a tradicionális paraszti kultúra összefüggései még másfél évtized múltán is aktuális kutatási témának kínálkoztak. Az Ingeihcimben megrendezett kulturális program részeként 1995-ben ismét szó esett a paraszti kultúra hatásáról és felhasználásáról az avantgárd művészet egyes irányzatainál."

86 Bartók nemcsak a kelet- és közép-európai avantgárd szimbolikus alakjának számított, hanem a századforduló művészetének is; kínálkozott a kapcsolat a magyar szecesszió népművészeti forrásai és Bartók módszere között. A szecesszió a 20. század hetvenes éveinek közepétől vált Európa- s világszerte sikeres kutatási témává. Magyarországon külön akadémiai programot szerveztek a szecessziós korszak kutatása és az e körbe tartozó tárgyak összegyűjtése érdekében."

87 A Nemzeti Galéria 1976ban kapott lehetőséget arra, hogy a párizsi Petit Palais-ban nagyobb tárlat keretében mutassa be az e körbe tartozó alkotásokat. A rákövetkező évben, az amerikai függetlenség bicentenáriumán, a Smithsonian Intézet adott helyet a Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének. Velencében is a Bartók-évforduló szolgált a velencei Museo Correr termeiben a Budapest 1890-1919 - l'anima e le forme című kiállítás megrendezésének apropójául.

1188 Elsősorban Budapest történetének arról a szakaszáról kívánt szólni, amikor ez a város, amint a kiállítás egyik olaszországi kritikusa írja, a valamikori Dunai Monarchia („Donaumonarchie") részeként, „egyike volt az elveszett európai paradicsomoknak"."

89 Már ez a megfogalmazás is mutatja, hogy az olasz rendezők részéről ez a tárlat a fentebb említett Közép-Európa gondolat itáliai változatával függött össze. Kezdeményezői kommunista érzelmű, neves olasz értelmiségiek: Massimo Cacciari filozófus, Francesco Dal Co építész és Luigi Nono zeneszerző voltak."

90 Nono fontos képviselője volt az avantgárd vagy kísérleti zenének, gyakorta megfordult Budapesten, és Bartókkal kapcsolatos felfogását publikálta is nálunk. Szerinte Bartók azáltal, hogy kutatásaiban felhívta a figyelmet a népzenében használatos harmad- és negyedhangok alkalmazására, megmutatta a temperált hangsor korlátait, így a „kísérleti és főleg az elektronikus zene atyjának tekinthetjük"."

91 1981-ben Nono szervezte a Bartók-év itáliai eseményeit."

92 Cacciarit és Nonót szoros munkakapcsolat kötötte össze. A zeneszerző 1981 -re készült el Prometheus című oratóriumának első változatával, melynek forgatókönyvét Aiszkhülosz, Walter Benjamin, Hölderlin és mások szövegei alapján Cacciari írta."

93 A velencei kiállítás anyagát a Nemzeti Galéria szakértői válogatták össze, s Budapesten formálódott ki a katalógus koncepciója is.

1194 A katalógusban közölt magyar tanulmányok történeti áttekintést nyújtottak Budapest irodalmi, zenei és képzőművészeti életéről a századfordulón. A történeti tanulmányokhoz csatlakoz1182 Béla Szíj: Béla Bartók in der ungarischen bildenden Kunst; Thomas Strauss: Das Beispiel Bartók und die europäische bildende Kunst. (Versuch einer Vergleichsforschung.) In: Kat. Duisburg 1981, 13-17; 19-42. 1183 Strauss 1995, 72; Az MNG részéről Tőkei Ferencné volt a kiállítás szervezője. A tárlat további állomásai: New York, Matignon Gallery; Kunstmuseum Hannover mit Sammlung Spengel. Hannover 25. März - 14. Mai 1981. 1184 Konrad Schilling 1976-1992 között a duisburgi kulturális élet szervezőinek kiemelkedő alakja volt. Méltatói politikailag elkötelezett emberként mutatják be. nevéhez olyan kelet-nyugati közeledést célzó kiállítások fűződtek, mint pl. Russlands große Realisten; Einblicke - Kunst und Kultur aus der DDR (1987); Unser Haus Europa, 1990. 1185 Kat. Duisburg 1981. 1186 Éva Bajkay: Die ungarische Avantgarde 1919- 1930. In: Kat. Ingelheim 1995, 64-68. 1187 Éri Gyöngyi: A szerkesztő utószava. In: Kat. Budapest MNG 1986/b, 52. 1188 Kat. Venice Museo Correr 1981. 1189 Francesco Miracco: L'anima e le forme di Budapest. A Venezia una mostra sull'arte e la cultura ungherese tra il 1890 e il 1919. Il Manifesto 16/1/82. MNG Adattár. 1190 Cacciari a kommunista párt színeiben 1976-1983 között az olasz parlament képviselője, több egyetem tanára, majd a milánói Szent Rafael Egyetem esztétika tanára, később európai parlamenti képviselő volt. Luigi Nono elkötelezett kommunista, témáit gyakran a munkásmozgalom történetéből választotta. Várnai Péter: Beszélgetések Luigi Nonoval. Budapest: Zeneműkiadó 1978. 1191 Luigi Nono: Bartók. Új írás 5. évfolyam, 1965. 8. szám (augusztus), 89. 1192 A programot lásd: MNG Adattár, a velencei kiállítás kritikái, szórólap. 1982. október 15-én a velencei szervezők és Merényi Ferenc konferenciát tartottak a kiállítás kapcsán. 1193 Prometeo. Tragedia dell'ascolto (1981/1984 I.; 1985 II.) 1194 A Nemzeti Galéria az utolsó percben kapott megbízást a kiállítás megrendezésére a Művelődési Minisztérium Nemzetközi és Propaganda Főosztályától. Eri Gyöngyi szervezésében végül több múzeum anyaga került a velencei tárlatra. A szervezésben közreműködött a Római Magyar Akadémia, vezetője ekkor Merényi Ferenc. Ez utóbbi intézet és az MNG között feszültség alakult ki, mert a katalógus nem utalt arra, hogy a kiállítás és a katalógus előkészítése a múzeum munkája volt. A katalógus tanulmányainak nagyobb hányada korábban megjelent cikkek fordításaiból állt össze. Új tanulmányt többek között Gombos Zsuzsa, Bernáth Mária és Scheiber Sándor írtak. (Jobbágyi Zsuzsa visszaemlékezése.) Bartókról Csaplár Ferenc és Wilheim András cikkei, továbbá Aczél György ünnepi beszédének rövidített változata emlékezett meg, in: Újfalussy József- Aczél György: Bartók Béla. Budapest: Kossuth 1981, 17-27. A kiállítás iratanyagát lásd MNG Irattár, 863-424/1981.