Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

egyes irányzatai, illetve a Mátyás-féle reneszánsz „alkantica" modora mint egymással párhuzamos jelenségek tartoztak ebbe az új képbe.

112

'

1 Az 1500 körüli évekről szólva meg kell különböztetni - írja Marosi 1990-ben - „egy késő gótikus stílust, amelynek tendenciája és elterjedésének ritmusa megfelel mind Magyarország, mind pedig a szélesebben vett Közép-Európa általános fejlődésének, illetve a reneszánsz művészet inkább a különös kategóriájába tartozó jelenségét, amely nem csak elterjedésében, hanem súlypontjait tekintve is tisztán elkülöníthető a gótikustól"."

27 A korszak általános elméleti premisszája, azaz a stílusok párhuzamos egymás mellett élésének, illetve szorosabban vett közép-európai kapcsolatrendszerüknek alaposabb feltárása, magával hozta a korábbi - lineárisan elképzelt stílusfejlődés kritikáját. A nyugat-európai központokból Kelet felé, fáziskéséssel eljutó stílusirányzatok hagyományos felfogása helyett, immár konkrétabb, a forrásoknak is inkább megfelelő kulturális kép jelent meg. Ennek kialakításához hozzájárult a közép-európai építőmühelyek és mesterek kapcsolatrendszerének feltárása is."

28 Az újabb kutatások eredményeit a szélesebb nyilvánosság számára csupán másfél évtizeddel e tudományos eredmények ismertetése után, a 2008-ban rendezett tárlatsorozat foglalta össze. Ennek alkalmául az ún. Reneszánsz Év - Mátyás király trónra lépése 550. éves évfordulójának eseményei - szolgáltak."

29 Az eseménysorozat kisebb hányadát tették ki a tudományos programok, zömük a reneszánsz fogalmával, közhelyeivel okkal, ok nélkül összekapcsolt szórakoztató esemény, tömegrendezvény volt.

1130 A tudományos igényű kiállítások azonban, amelyek némelyikéről alább még szólunk, azzal a hozadékkal jártak, hogy plasztikusan megmutatkoztak a hazai reneszánsz-kutatás utóbbi évtizedekben elért eredményei, ugyanakkor - némileg a kiállítás műfajából adódóan - kiviláglott a korszakkal kapcsolatos, átfogó interpretáció hiánya is.

1131 Szemelvényesen sorra véve a 2008-as tudományos kiállításokat, elsőként a Budapest Történeti Múzeum szentelt történeti-művészettörténeti tárlatot Mátyás udvarának azon a helyen, amely töredékeiben voltaképpen magába fogalja az uralkodó egykori palotáját. A kiállítás és a tudományos katalógus feldolgozásainak centrumában az udvari élet és a királyi reprezentáció különféle aspektusai álltak. Farbaky Péter és munkatársai arra törekedtek, hogy integrálják és bemutassák Hunyadi Mátyás személyének és korának a legújabb kutatások tükrében megváltozott történeti képét."

32 Ez a kép már nem csupán az udvari reneszánsz emlékeire korlátozódott, hanem Közép-Európa történeti keretei között mutatta be a Mátyás-kori Magyarország helyzetét. Az egyes témák feldolgozásakor a magyarok mellett szerepet kaptak olasz, román, cseh és német kutatók is. Mátyás „all'antica" müpártolásának emlékei, a reneszánsz stílusú építkezések mellett immár szó esett az uralkodó késő gótikus ízlésben fogant megrendeléseinek emlékanyagáról, az Itáliából jött humanisták mellett az udvar cseh és morva tisztségviselőiről is. A Mátyás-féle reneszánsz, illetve az annak alapjául szolgáló humanista befolyás, a reneszánsz udvari művészet és szokások forrásai között egyre inkább hangsúlyt kapott Mátyás második feleségének, Beatrixnek a szerepe. Ezzel a befolyással foglalkozott az Iparművészeti Múzeum kiállítása, mely az itáliai majolikamüvészet emlékeit tárta fel a budai várpalota építkezései kapcsán.

1133 A Magyar Nemzeti Galéria párhuzamos tárlata a késő reneszánsz korszakának művészeti, iparművészeti alkotásait mutatta be. A tárlatot kísérő katalógus tanulmányai a 16-17. századi reneszánsz - korábbiaktól eltérő - képét bontakoztatták ki. Elhagyva immár a Mátyás-féle reneszánsz stílus továbbélésének fentebb már említett - ideologikus mozzanatokkal terhelt - elképzeléseit, a rendezők nagyobb súlyt helyeztek a három részre darabolódott ország közép-európai kultúrkörhöz fűződő kapcsolataira."

34 Az elemzések centrumában tehát immár nem a motívumok puszta tovább élése, hanem főként az a helyzet állt, amely Magyarország török hódítások utáni állapotából következett: az ország széttagoltságának idején ugyanis megváltozott az ország európai kapcsolatainak iránya is. A bécsi és németalföldi manierista irodalom, a sztoikus filozófiát követő humanisták írásai által sugallt eszmények és válság-elméletek kétségtelen befolyást gyakoroltak a késő reneszánsz stílus újfajta vonásainak kialakulására. Ezt a stílust egyrészt az antikizáló részletformák citátum-szerű alkalmazása, továbbá a cseh, német, osztrák és lengyel uralkodói centrumokból, az észak-itáliai egyetemi körökből, valamint a németalföldi művészet jelentős központjaiból érkezett kulturális hatások érvényesülése jellemezte mind a képzőművészetben, mind pedig a kismüvészetekben."

35 1126 Az 1982-es schallaburgi kiállítás anyaga különben nem korlátozódott a reneszánsz stílusú müvekre, bőven szerepeltek ott Mátyás-kori gótikus tárgyak is. 1127 Marosi 1990,337. 1128 Marosi a nyolcvanas évek kutatási eredményeire alapozva veti fel a szorosabban vett közép-európai fejlődés önálló szemléletének igényét, szembeállítva azt a korábbi stíluselméletek centrum-periféria szemléletével. Marosi 1990, 326-332. 1129 Szépművészeti Múzeum: 2008. január 24 - május 18. A Mediciek fénykora. Elet és művészet a reneszánsz Firenzében. Szerk. Monica Betti, Annamaria Giusti, Tátrai Vilmos. A fordítást az eredetivel egybevetette és átdolgozta Tátrai Vilmos; Országos Széchényi Könyvtár: 2008. március 14 - június 15. Csillag a holló árnyékában - Vitéz János és a magyar humanizmus kezdetei. Szerk. Földesi Ferenc. Budapest Történeti Múzeum: 2008. március 20 - 2008. június 30. Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458-1490. Szerk. Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin, Végh András; Iparművészeti Múzeum: 2008. március 26 június 30. Beatrix hozománya. Az itáliai majolikamüvészet és Mátyás király udvara. Szerk. Ballá Gabriella; Magyar Nemzeti Galéria: 2008. március 28 - 2008. augusztus 24. Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Szerk. Mikó Árpád és Verő Mária. MNG 1. - Tanulmányok II; ELTE Egyetemi Könyvtár: 2008. május 20 - június 21. Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán. Szerk. Bibor Máté János; Néprajzi Múzeum: 2008. november 15 - 2009. szeptember 27. Legendás lények, varázslatos virágok - a közkedvelt reneszánsz. (Rendezte: Lackner Mónika, Kiss Margit, Tasnádi Zsuzsanna, Vida Gabriella.) A katalógust szerkesztette: Fejős Zoltán. 1130 Mint ahogyan azt Szörényi László a Reneszánsz Év kapcsán a Magyar Tudományos Akadémián tartott beszédében szellemesen érzékeltette, „a 2008-as év nem csupán Mátyás király, hanem Podjebrád György, II. Pius pápa és Aragóniái Ferdinánd trónra lépésének is hatodfélszáz éves évfordulója". Szörényi 2008. A Reneszánsz Év - 2008 programjaiban 66 múzeum és kiállítóhely vett részt. A programokra 1,4 Mrd forint, pályázatokra és fejlesztésekre 2,6 Mrd Forint jutott, www. reneszánszev.hu/hu/node/996 - 19k - 2009-03-10. 1131 A Reneszánsz Év tudományos eredményeiről az MTA Művészettörténeti Kutató Intézete konferenciát rendezett 2008. november 3-án: A reneszánsz Magyarországon. A jubileumi év rendezvényeinek hozzájárulása a magyarországi művészettörténethez - konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Ld.: Marosi 2008. 1132 A Mátyás-kép változásairól Farbaky Péter adott a katalógusban rövid tudománytörténeti képet. Az 1129. jegyzetben i. m. 1133 Az 1129. jegyzetben idézett katalógus. 1134 Pálffy Géza: Szétdarabolódva a közép-európai kultúrkörben. In: Kat. Budapest MNG 2008, 13-21. 1135 Mikó 2008a; Uő 2008b.