Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2007 KOZEP-EUROPA „MEGTALÁLÁSA" Európa kettéválasztása a második világháború után azonnal felvetette az összeurópai tudat kérdéseit. Európa s az európaiság meghatározása nagy vonalakban tekintve széles eszmei-ideológiai spektrumot fogott át: a hangsúlyokat egyrészt az egység és szabadság görög-római, illetve humanista világképére, a felvilágosodás örökségére, másrészt a kereszténység nyugati formáira helyezték.

1053 Európa nem szovjetizált, nyugati maradványa egészen a hetvenes évekig mondhatni, kisajátította az európaiság fogalmát, míg a „Kelet" negatív konnotációkat hordozott. „Babona, előítélet, félreértés, (önjgúny, káromlás kíséri Kelet-Európa fogalmát, helyenként misztikus fény övezi KözépEurópáét. .. létezik valamiféle babonás irtózás a Kelet-Európába tartozástól..." - írja Fried István Kelet- és Közép-Európa között című kötetében a nyolcvanas évek közepén.

1054 A francia publicisztika világháborút megelőző elképzelése a németek nélküli Europe Centrale-ról, a „kis" Közép-Európáról ekkorra már elenyészett: „az 1960-1970-es években a tan- és kézikönyvek a már kulturálisan is összetartozó vasfüggönyön túli »keleti« civilizációról szóltak".

1055 Pedig az „elfalazott népek" korántsem kívánták, hogy egyetemlegesen „kelet-európaiként" határozzák meg őket Nyugaton. Közép-Európa elenyészésével nagyobb tere kínálkozott a pán-európai elképzeléseknek, melyet főként a francia diplomácia karolt fel.

1056 Noha Pán-Európa gondolata az első világháború után az osztrák származású Richard Coudenhove-Kalergi gróf munkájában jelent meg először, lényeges vonásait tekintve - különösen a német fasiszta állam által kisajátított „Mitteleuropa" képzetének kompromittálódása nyomán - 1945 után ismét feléledt, ám már csak Európának kisebb, nem bolsevik részére alkalmazva.

1057 Ami lényeges volt Kalergi etikai fogalmak által jellemzett Európa-elképzelésében, azt ellenségein keresztül jellemezte: „Pán-Európa gondolatát tagadják a soviniszták, a kommunisták, a militaristák és a védővám-hívők" - írta.

1058 Mind az Európával, mind pedig a Közép-Európával kapcsolatos elképzelések lényeges vonásaikat tekintve nem geográfiai, hanem kulturális-civilizációs hagyományokra támaszkodtak. Nem csoda, hogy ezek az európaiságról alkotott képek és elképzelések a történeti-művészettörténeti tanulmányok és egyes kiállítások szemléletén is nyomot hagytak. Európa nyugati maradványa - Nyugat-Európa - már az ötvenes években megvalósította a saját integrációját szolgáló kulturális intézményeket. Ezek keretet biztosítottak olyan programoknak, amelyek célja a nemzeti tradíciók fölötti, összeurópai történeti tudat alapjainak megteremtése, illetve megerősítése volt. Az Európa Tanács (és az ICOM) által támogatott kutatási tervek, illetve az egyes művészeti korszakokat tárgyaló, nagy kiállítások bevallott célja Európa kulturális egységének kifejezése volt.

1059 Az első ilyen össz-(nyugat-) európai tárlatot 1955-ben Brüsszelben rendezték meg a humanizmus koráról (Palais des Beaux-Arts: Humanismus, 1954-1955), majd ezt követték a többi, nemzetek feletti témakörök: a manierizmus művészete (Amsterdam, Rijksmuseum 1955

1060

); a barokk (Róma - Palazzo delle Esposizioni: 11 Seicento Europeo: Realismo, Classicismo, Barocco, 1956-1957); a rokokó (München: Residenz, Rokoko, 1958);

1061 a romantika (London - Tate Gallery: Romantik, 1959), majd a 20. századi európai művészet kialakulását bemutató tárlat (Les sources du XXe siècle, Les arts en Europe de 1884 à 1914, Paris, Musée national d'Art Moderne) került sorra.

1062 Az érdeklődés ekkor ismét a középkor felé fordult. A Nagy Károlyról szóló aacheni tárlatot

1063 a román korral foglalkozó barcelonai kiállítás követte (másik helyszíne Santiago de Compostela: Romanische Kunst, 1961), majd Bécsben az 1400 1053 A felvilágosodott, sőt proudhonista és föderalista felfogás gyakran emlegetett példája: Bemard Voyenne: Histoire de l'idée européenne. Petit Bibliothèque Payot 69. Paris 1963. Első kiadása 1955; Oscar Halecki a nyugati kereszténység integráló szerepére teszi inkább a hangsúlyt, Kelet-Európát a bizánci kereszténység tovább élésének területeivel azonosítja. 1054 Fried 1986, 10-11. 1055 Europe Centrale: kis autonóm nemzetek Közép-Európája, melyet az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után Franciaország támogatott. Ormos 2007, 12, 221. 1056 Richard Coudenhove-Kalergi gróf (1894-1972) Pan-Europa című könyve először Bécsben jelent meg 1923-ban. 1922-ben megalapította a „Pán-európai Uniót", és 1926 októberében „Európai Kongresszust" hívott össze Bécsben. A háborút követően, 1947. július 5-én életre hívta az „Európai Parlamenti Uniót", melynek ő lett a főtitkára. 1952-ben újraalapította a Pán-európai Uniót, mely az Európai mozgalom tagszervezetévé vált. 1057 Lendvai L. Ferenc: Közép-Európa versus Pán-Európa. In: Lendvai L. 1997, 233-281. Különösen ld.: 233-241. 1058 Lendvai L. 1997,235. 1059 de.wikipedia.org/wiki/Ausstellung_des_Europarates - 21k /2009-02-06/ 2009-02-07. www.coe.int/t/dg4/cultureheritage/aware/Events/Factsheet_DE.pdf / 2009-02-06. 1060 1955: Amsterdam, Rijskmuseum: Le triomphe du maniérisme européen. De Michel-Ange au Gréco. July-Oct. 1955. 1061 1958: München, Bayerisches Nationalmuseum: Europäisches Rokoko, Kunst und Kultur des 18. Jahrhunderts, 4. Ausstellung unter den Auspizien des Europarates, 15. Juni - 15. September 1958. 1062 1960-61: Paris, Ministère des Affaires culturelles. Paris, Musée national d'Art Moderne: Les sources du XXe siècle, Les Arts en Europe de 1884 à 1914. 4 novembre 1960- 23 janvier 1961. 1063 1965: Aachen, Karl der Grosse. Werk u. Wirkung. Zehnte Ausstellung unter den Auspizien des Europarates, (Hg.) v. Wolfgang Braunfels.