Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - C. Nyitás és transzfer. Az egyetemes művészet felé, 1976-2000

C. Nyitás és transzfer. Az egyetemes művészet felé, 1976-2000 Az akadémiai kézikönyv ügye A múzeumok immár Kulturális Minisztériummá változott felügyeleti szerve 1976-ban tette közzé az V. ötéves terv irányelveit.

906 E szerint az országos képzőművészeti múzeumok kiemelt munkái közé tartoztak az akadémiai kézikönyv rájuk osztott feladatai. Ezeknek a témáit az akadémia különféle szervei vagy az akadémiai intézetek dolgozták ki függetlenül a múzeumi tervektől, így ez utóbbiak mintegy „kapták" az akadémiai témákat. A témák egyeztetése tehát nem közvetlenül a múzeumokkal, kutatókkal, hanem a minisztériumokon keresztül történt, az pedig a tervekben „osztotta le" azokat a hozzá tartozó intézményeknek. Akkor is így működött ez, ha egyes muzeológusok szerepet kaptak az akadémiai bizottságokban. A Szépművészeti Múzeum főként szakkatalógusaival volt ekkoriban elfoglalva, munkatársai a kézikönyv bizonyos fejezeteinek megírásában, szervezésében vállaltak szerepet.

907 A Nemzeti Galéria munkatársai egyes résztanulmányok szerzői voltak.

908 Az MTA elnöksége 1977-1978-ban megvizsgáltatta a múzeumi kutatóhelyek helyzetét. A Magyar Nemzeti Galériával kapcsolatos megállapításai, különösen ami a kiállításokat illeti, lényegében elmarasztalóak voltak.

909 A múzeum tudományos tervének főbb pontjai ugyanis nem sokat változtak azóta, hogy a hatvanas években megfogalmazták azokat.

910 A szakértői anyag azt is hibaként említi, hogy a felettes hatóságok „a Magyar Nemzeti Galériát nem múzeumnak, hanem főként kiállítási intézménynek tekintik. Emiatt a Galériának évi munkája kb. 40%-nyi részét az e szempont alapján reá osztott feladatok elvégzésének kell alárendelnie".

9

" Valamivel kedvezőbben ítélték meg a Szépművészeti Múzeum teljesítményét, noha a saját kutatások alapján készített kiállítások számát itt is kevésnek tartották. Az MTA elnöksége határozatot hozott, melyben szerepel a múzeumi kutatások helyzetének javítása.

912 Felszólította a Művészettörténeti Bizottságot, hogy tegyen erőfeszítéseket a különböző hatóságokhoz tartozó intézmények terveinek öszszehangolására. Az akadémiai kézikönyvvel kapcsolatos témák a hetvenes évek elején kiegészültek a Művészettörténeti Kutatócsoporttal együtt létrehozandó kiállítások terveivel is.

913 A Régi Magyar Gyűjtemény galériabeli felállítása alapjában változtatta meg a múzeum tudományos profilját, ezért azután teljesen át kellett alakítani a tervekben szereplő, és a múzeumra háruló akadémiai témák körét is.

914 Az Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja és a Nemzeti Galéria közötti közvetlen együttműködés első jelének az 1980 nyarán megrendezett Magyar művészet 1790-1830 címet viselő tanulmányi kiállítás tekinthető, majd ezt követte a hasonló keretek között megrendezett, az 1830-1870 közötti művészeti emlékekkel foglalkozó tárlat 1981-ben. Mindkettőt szerény kivitelű, ám a Galéria korábbi kiadványainak zömét tekintve, azoknál szakmai tekintetben sokkal igényesebb katalógus kísérte.

915 A VI. ötéves tervben további közös kiállítások tervei is feltűntek, ezek azonban nem valósultak meg. A minisztérium, megszüntetve saját korábbi, közvetítő-végrehajtó szerepét, a nyolcvanas évek elején felszólította Pogányt, hogy az akadémia és a múzeum további együttműködésének kidolgozása érdekében közvetlenül vegye fel a kapcsolatot Aradi Nórával, az MTA Művészettörténeti Kutató Csoport igazgatójával. Szemléletváltás: a múzeumok saját gyűjteményeik felé fordulnak Az ország eladósodásából származó nehézségek egyre inkább rányomták bélyegüket a múzeumi programok tervezésére. A minisztérium Képzőművészeti és Közgyűjteményi Főosztálya például az 1977-es kiállítási terveket három ízben dobta vissza a Nemzeti Galéria vezetőségének, mindhárom esetben azok 906 A Kulturális Minisztérium 1974-1980 között működött. Idézett mű: Múzeumok V. ötéves terve 1976. 907 Garas Klára a barokk kötet szerkesztője; résztanulmányok: Zentai Lóránd, Eszláry Éva, Passuth Krisztina, Gábor Eszter. 908 Bodnár Éva, Bajkay Éva, Kovásznai Viktória, Solymár István, Szinyei Merse Anna, Haulisch Lenke, Csap Erzsébet, Török Gyöngyi írják az egyes munkatanulmányokat. Mások monográfiákat publikálnak, többek között Szíj Béla Gulácsyról. 909 „A Nemzeti Galéria tevékenységének koncepcionális gyengesége már a publikált és megvitatott kiállítási tervezetekből kiderül (...)." A művészettörténet-tudomány helyzete 1983, 50. 910 Az éves tervek három kutatási témát ismételnek évről évre, lásd a 678. jegyzet. 911 Művészettörténet-tudomány helyzete 1983,59-60. 912 Az MTA Elnökségének 20/1979. sz. határozata. 913 Pogány: A Magyar Nemzeti Galéria középtávú tudományos terve 1972-1975. Dátum: 1971. szept. 30. Kézirat, 1-30. oldal. A kiállítások címei: Magyar romantika 1975; A 17- 18. század fordulójának festészete 1975; Régi magyar művek magángyüjtőknél 1975: A KUT és az UME kiállításainak rekonstrukciói. Mindegyik az MTA Művészettörténeti Kutatócsoporttal együtt. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 127. dosszié/5. Kiállítási tervek: 22. oldal. 914 A Magyar Nemzeti Galéria VI. ötéves terve. 1981-1985. MNG Irattár, Tervdokumentációk: 1981. 915 Mindkettő az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport kiadása. Kat. Budapest MNG - MTA Művészettörténeti Kutató Csoport 1980, Szerk. Szabolcsi Hedvig és Galavics Géza; Kat. Budapest MNG - MTA Művészettörténeti Kutató Csoport 1981. Szerk. Szabó Júlia és Széphelyi F. György.