Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - B. A Nemzeti Galéria a Budavári Palotában

miatt is. A hangulat-impresszionizmus, vagy újabban magyarított formájában a „hangulatkép festészet" azóta széles körben használatos kategóriáját Aurenhammer hivatali elődje, Fritz Novotny fogalmazta meg először 1948-ban.

895 Az intim táj-kivágatok kedvelésének és a fényfestészetnek a francia impresszionizmussal párhuzamos, ám közép-európai előzményeit tekintve már az 1830-as évek végétől megragadható jelenségéről van itt szó, melynek sajátosságait épp az impresszionizmus Meier-Graefe-i felfogásának nacionalista felhangjaival szemben fogalmazta meg Novotny. A szolnoki művészet kiállítása tehát voltaképpen a Stimmungsimpressionismus jelenségének, Pettenkofen teljesítményének magyar forrásait vette számba. Lothar Strätcr is ezt hangsúlyozza a kiállításról írott tárcájának címében: „Als Licht und Weite der Pussta entdeckt wurden. Österreich und Ungarn zeigen gemeinsamen die Szolnoker Malerschulc in einer WanderAusttellung".

8% A szolnoki festőiskola tárlatának magyarországi és ausztriai bemutatói után a magyar rendező, Bodnár Éva, összefoglalta tapasztalatait a közös munkáról a Kulturális Minisztérium számára. Utólag tekintve véleményének egyes pontjai talán közhelyeknek tűnnek, kívánságai javaslatai a jelen felől nézve természetesek, akkor azonban újszerűnek tarthatták ezeket. Bodnár azt hangsúlyozta, hogy a kiállítás sikerének záloga a múzeumi szakemberek együttműködése és a közös kutatás, hiszen első ízben került sor az osztrák-magyar művészet 19. századi kapcsolatainak közös kutatására. Mint írja: „ennek a kiállításnak a tudományos előkészítése mind az osztrák, mind pedig a magyar partner-múzeumok szakembereinek egyformán érdekes, szinte presztízs-kérdés volt."

897 Tegyük hozzá, Bodnár feljegyzésének megírásakor - még évtizedekig - a nemzetközi kiállítások rendezése nem a szakemberek kezdeményezése alapján történt. Nem lehetett szó az általa kívánatosnak tartott, akár több éven át folyó szakmai előmunkálatokról, a művészettörténészek „szakmai és kollegiális együttműködéséről". Nem a szakértők készsége hiányzott ehhez. Kétségtelen, hogy a szolnoki festőiskola 1975-ös kiállításának megszületéséhez az osztrák-magyar közeledés - az új K. u. K. (Kreisky és Kádár) - politikája is hozzájárult. A tervek előkészítése minden esetben a minisztériumok szintjén, nemegyszer szakértői közreműködés nélkül zajlott.

898 A kulturális ügyek külpolitikájában az 1963 utáni évektől kezdve lassú változások következtek be. Magyarország egymás után kötötte a kétoldalú kulturális, tudományos és oktatási megállapodásokat a nyugat-európai országokkal.

899 A nemzetközi kiállításokat a kormányok közötti, előzetes tervek alapján a Kultúrkapcsolatok Intézete szervezésében realizálták.

900 Visszatérve az osztrák-magyar kiállítás ügyére, Bodnár tudományos katalógusokra vonatkozó kívánalmai is egyelőre teljesületlcnck maradtak. Hiába utalt arra, hogy az osztrák-magyar közös tárlat esetében a tudományos katalógus valósággal „a kiállítás sikerének egyik záloga", a magyar kiadásra nem került sor.

901 1975-ig a hazai katalógusok többnyire egyen-formátumban, valamiféle előzetes szemlélet alapján a Kulturális Minisztérium e célra létesített vállalatánál, a Népművelési Propaganda Iroda nyomdájában készültek, nem sokkal haladva meg a közművelődési igények minimumát.

902 Ez jelentős akadálya volt annak, hogy a múzeumok igényesebb katalógusokat készítsenek. Az osztrákokkal közös történeti hagyományt nem csupán a Magyar Nemzeti Galériában „fedezték fel" ezekben az években; a „nyitás" lezajlott a Szépművészeti Múzeum kiállítási politikájában is. Értem ezen a múzeum nemzetközi kapcsolatainak elmélyülését, amely immár nem merült ki a vendégkiállítások fogadásában vagy kölcsönzésekben, hanem közös kiadványok szerkesztésében, illetve szakmai együttműködés keretében valósult meg.

903 A Népművelési Propaganda Kiadó ismeretterjesztő prospektusait itt is felváltották a nagyobb terjedelmű, igényesebb kiadványok.

904 A katalógusok arról tanúskodnak, hogy a magyar muzeológia a nyolcvanas évekre megállapíthatóan feladta korábbi kényszerű „bezárkózását a nemzeti hagyományba,"

905 s immár feladatának tekintette, mint még szó lesz róla, hogy saját művészetének történeteit szorosan hozzáfűzze az európai, s különösen a közép-európai művészet jelenségeihez. 895 Novotny 1948; A „hangulatfestés" kifejezést már 1900 körül használták: Keleti 1897, Diner-Dénes 1901, ld. még: Markója 2002. 896 Lothar Strater publicista a hetvenes évektől publikált magyar tárgyú írásokat osztrák és németországi lapokban. Az idézet helye: Süd-Ost Tagespost 1975. június 17. Graz. Lásd: Bodnár Éva: Szolnoki művésztelep. Összefoglaló értékelés 1976. május 6. Kézirat, 1-6. oldal. Másolata: MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006. 130. dosszié/2. 897 Bodnár Éva: a 896. jegyzetben idézett dokumentum. 898 A múzeum által 1971-ben összeállított hosszú távú terv is hangsúlyozza, hogy „a kiállítások rendezésére szóló felkérések legtöbbször csupán egy-két hónappal a bemutató előtt érkeznek meg. Még a külföldi kiállítások megszervezésekor is gyakran előfordul, hogy a minisztérium váratlan kívánalmakkal áll elő. Ez lehetetlenné teszi az állandó és alkalmi hazai kiállítások előzetes tervezését". Pogány: A Magyar Nemzeti Galéria középtávú tudományos terve 1972-1975. Kézirat. 1-30. oldal. 1971. szept. 30. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 127. dosszié/5. 899 Finnországgal 1959-ben, Belgiummal és Olaszországgal 1965-ben. Franciaországgal 1966-ben, Nagy-Britanniával 1967-ben, Hollandiával, Norvégiával és Ausztriával 1969-ben, Dániával 1971-ben, a Német Szövetségi Köztársasággal és az Amerikai Egyesült Államokkal 1977-ben kötött a magyar állam kulturális szerződést. 900 Az intézet nevét egy 1962-ben megjelent kormányhatározat Kulturális Kapcsolatok Intézetére változtatta. Az intézet elkészítette az ország nemzetközi tudományos és kulturális kapcsolatainak több évre szóló, általános alapelveire vonatkozó javaslatát, egyeztetve azt a tudományos és kulturális tevékenységében érdekelt szakminisztériumokkal és a kultúrpolitikai célok megvalósításában szerepet játszó, országos hatáskörű szervekkel. Ld.: Kulturális intézmények és szervezetek 1976; Kulturális kisenciklopédia 1986, 504-505. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének működésére nézve is alapvető volt az MSZMP irányítása. Ld.: A Kulturális Kapcsolatok Intézetének irányelvei a nem szocialista országokhoz fűződő kulturális és tudományos kapcsolatok terén. (1962. november 26.) In: Zárt, bizalmas, számozott 1999, 521-527. 901 A katalógus kinyomtatott példányainak felét az osztrákok átengedték a magyaroknak, utóbbiak pedig ennek fejében vállalták a szállításokat magyar-osztrák viszonylatban. Az együttműködés szándékának további jele volt, hogy a Belvedere I. emeleti állandó kiállításnak öt termét bontották le, hogy a szolnoki tárlat megfelelő helyet kaphasson. Szolnokon 12 ezer, Budapesten 46 ezer, Bécsben 22 ezer és Grazban 4 ezer látogatója volt. 902 A Népművelési Propaganda Irodát 1965-ben hozták létre. Feladata volt a művelődési otthoni, könyvtári, múzeumi és egyéb közművelődési célokat szolgáló kiadványok, időszaki és más sajtótermékek, műsorfüzetek, kották, nyomtatványok előállítása és forgalmazása. Felügyeletét a Kulturális Minisztérium látta el. Az operatív felügyeletet az. érintett szakfőosztályok vezetőiből és az iroda igazgatójából álló Igazgatótanács végezte. 1984-ben Múzsák Közművelődési Kiadóvá alakult át. Lásd: Kulturális intézmények és szervezetek 1976. 903 A tudományos igényű katalógusok kiadása itt is, akárcsak a Nemzeti Galériában 1979-1980 táján vált általánossá. Ez vonatkozik mind a külföldi intézményekkel együtt készített kiadványokra, mind a saját kiadású katalógusokra. (Pl.: Expresszionizmus Németországban, a duisburgi Wilhelm Lehmbruck Múzeum tárlata 1980; Róma születése, 1980 stb.) 904 A Népművelési Propaganda Iroda 1975 után már néhány magasabb igényeknek megfelelő katalógust is kiadhatott. Már az 1974-ös Maulberlsch és kora című kisméretű katalógus műleírásokkal jelent meg. 1978 után a Szépművészeti Múzeum kiadványait a Statisztikai, illetve a Kossuth Kiadó gondozta. 905 „Bezárkózás a nemzeti hagyományba" - Komoróczy Géza kötetének címe, illetve találó képe az ilyen jelenségekre: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Tanulmányok ókori keleti szövegek értelmezése köréből. Budapest: Századvég Kiadó 1992.