Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - B. A Nemzeti Galéria a Budavári Palotában
céljából. 82 " A vándorkiállítások között jelentős hányadot tettek ki az ún. „jubileumi" tárlatok. A központilag előírt ünnepeket támogatandó mint például a Dózsa-felkelés, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, a fordulat évének ünnepségei - az ország különböző megyéiben és intézményeiben cserélték és forgatták ezeket. Mindez a magyar állam drámai eladósodásának évtizedében történt. 821 A rendszer válsága az 1980-as évek elejére érte el azt a mélypontot, amikor elkerülhetetlenné vált a radikális fordulat. A legfelső vezetés azonban hosszú éveken át csak korrekciókra volt képes. Irtózott a lényegi változásoktól, majd kapkodva, fejetlenül tette meg a kényszerű lépéseket. 822 A múzeumok helyzetének akkori megítéléséhez hozzátartozik, hogy a hetvenes években nem csak a szocializmus világában vált aktuálissá az irányváltás, az újabb funkciók keresése, hanem, mint fentebb már említettük, a nyugati világ múzeumaiban is. Ott is kutatták a szélesebb közönség elérésének módszereit, a múzeumok körüli társadalmi közeg erősítésének módját. Múzeumbaráti köröket szerveztek, s programokat készítettek a gyermekek részére. Az újdonságok közé sorolhatók az újabb múzeumi kiadványformák is. A katalógusok újabb típusa jelent meg a hatvanas évekre, amely nem pusztán - bevezetővel ellátott - adatközlő kiadvány vagy az ismertebb műtárgyak illusztrációjával ellátott füzet volt, hanem tudományos publikáció-számba vehető és reprezentatív mű, valóságos kötet, mely a kiállítási tárgyak és témák sokoldalú bemutatására törekedett. Az új tudományos eredményekre és teljesítményekre épülő kiállítások kora Magyarországon azonban csak a nyolcvanas évekre jött el. A Nemzeti Galéria 1973-as tervtárgyalásának fentebb említett pontjai mögött tehát ott húzódott a művelődéspolitika aktuális világa. Ez a tervdokumentum különös élességgel világítja meg az intézmény feladatait és sorsát, nem csupán ebben a kiemelt esztendőben, hanem az évtized végéig. A dokumentumban felsorolt fő feladatokat sorra véve áttekintést nyerünk a hetvenes évek második felének külső és belső történéseiről, s mögöttük a hetvenes évek kulturális életének valóságáról. Melyek voltak ezek a fő feladatok és történések? A Régi Magyar Gyűjtemény átvétele és elhelyezése; a múzeum megnyitása a budai várpalotában; a Jelenkori Gyűjtemény felállítása és működése; a közművelődési munka terén bevezetett szervezeti és tartalmi változások. A következőkben ezeket vesszük sorra. A Régi Magyar Gyűjtemény átvétele Az 1965-ben elkészült kiállítási forgatókönyv kolofonja szerint a Régi Magyar Gyűjtemény elhelyezésének konzulense Radocsay Dénes volt, aki, ismerve a gótikus táblaképek és szoborállomány helyzetét az anyaintézményben, támogatta a müvek állandó kiállítását a Budavári Palotában. Erre utal az a dolgozata is, melyet a Párizsban, a Petit Palais-ban 1966 nyarán bemutatott kiállítás recenziójaként írt, s mely kiállításnak egyik szakértője is ő maga volt. Mint írja, ez a „rendezvény (...) is bizonyította, hogy valóban átfogó kép, a régi magyar művészet fejlődésének hiteles rajza csupán a különböző művészeti ágak, műfajok együttes bemutatása révén szemléltethető, (...) nem időszerűtlen tanulsága ez a párizsi kiállításnak akkor, amikor a hazai művészettörténet közeli és fontos feladatai között ott sorakozik a régi magyar művészet első, átfogó külföldi kiállításának megrendezése". 823 Való igaz, ez a párizsi kiállítás - a magyar művészet ezer évét illusztráló anyagával - áttörést hozott a kádári kultúrpolitika elszigeteltsége terén is. A kiállítás védnöke a két ország művelődési minisztere - André Malraux és Ilku Pál - volt, a rendezéssel, tanulmányok írásával foglalkozó szerzők pedig túlnyomórészt területük legjobbjai. 824 A kiállítás változatait néhány éven belül bemutatták Londonban (1967), Leningrádban és Moszkvában (1971), majd Rómában (1972) is. 825 A Régi Magyar Gyűjtemény a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításain csak kis kollekcióval jelenhetett meg. Ennek legfőbb oka a tárgyak többségének igen rossz állapota volt. 1968-tól a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya külön keretet biztosított ennek az anyagnak a restaurálására, s a Várban felállítandó Nemzeti Galéria terhére négy külön restaurátori státuszt is létesített. 826 A Művelődési Minisztérium 1969. áprilisában tervezetet készített, mely a két múzeum gyűjtőkörét újra szabályozta, erről szóló rendelkezését azonban csak 1971 elején adta ki. 827 A régi magyar anyag méltó bemutatásának megnyíló lehetőségét, várbeli felállítását - bizonyára nehéz szívvel - Radocsay Dénes is támogatta. Mint egy Gönyei Antalhoz írt levélben fogalmaz: „Természetesnek tartjuk, hogy a budavári palotában rendezendő állandó kiállítás terveinek előkészítéséhez nemcsak maximális segítséget nyújtunk, hanem lehetőségeink és a felmerülő kívánságok szerint abban közre is működünk." 828 A Régi Magyar Gyűjtemény válogatott darabjait már a Nemzeti Galéria Kúria-bcli épületében rendezett kiállítás is közönség elé tárta, a középkortól kezdődően kontinuus magyar művészet emlékanyagát legelőször azonban csak 1969-ben, a XXII. nemzetközi művészettörténeti kongresszus apropójából megrendezett tárlat mutatta be a Budavári Palota BTM számára elkészült szárnyában. 829 Radocsay közreműködése ezekben a programokban nem jelentette azt, hogy ténylegesen a Nemzeti Galéria munkatársa kívánt volna lenni. Pogánnyal kapcsolatos személyes viszonya valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Radocsay 1971-ben nem 820 Az ilyesféle művészeti ismeretterjesztés körében a legbuzgóbb teljesítmény valószínűleg Telepy Katalin kísérlete volt, aki két ízben is tszcs-központokba utazott el a Nemzeti Galéria néhány festményével együtt, hogy ott a százas hallgatósággal megismertesse azokat, olyanokkal is. akik festményt még csak nem is láthattak életükben. Telepy 1971. 125-128. 821 1974 és 1981 között az országot a cserearány-romlás miatt a nemzetközi kereskedelemben mintegy 327 milliárd forint árveszteség érte. Becslések szerint a külkereskedelmi cserearányok számunkra kedvezőtlen alakulása folytán 1973 és 1983 közötti tíz évben lényegében egy teljes esztendő nemzeti jövedelme veszett oda. 822 A tőkés adósság méretei miatt az ország helyzete már 1978-ra kritikussá vált. A gazdaságpolitikai prioritások 1979-től kezdve megváltoztak. Ekkortól a növekedést és a nemzeti jövedelem belső felhasználását a gazdasági egyensúly javításának rendelték alá. 823 Radocsay 1970, 239. A kiállítás Párizson kívül Neuchátelben volt látható. 824 L'art de Hongrie du Xe au XXe siècle. Petit Palais Paris, april— juillet 1966; Magyarországon a SzM-ban mutatták be a külföldet megjárt kiállítás anyagát. Szakértők: Dienes István, Radocsay Dénes, Csapodi Klára, Enlz Géza, Mihalik Sándor, Varjú Elemér, Ember Mária, Aggházy Mária. A modern anyagot Aradi Nóra válogatta: Barcsay, Bartha, Csohány, Domanovszky, Feledy, Gross, Kondor, Raszler, Szántó Piroska képeit és grafikáit. A baloldali érzelmű André Malraux-nak ezekben az években valóságos kultusza alakult ki nálunk, akinek hazájában fontos szerepe volt a művelődési házak megszervezése terén is. 825 Pogány Ö. Gábor: A magyar művészet ezer évének kincsei. Kiállítás a leningrádi Ercmitage-ban. Művészet 1971. 10. szám, 3; a külföldi bemutatókról lásd Török Gyöngyi összeállítását: MNG 1993, 9. 826 A restaurálásokkal összefüggő ügyeket a Szépművészeti Múzeumban Gerevich Lászlóné intézte, aki 1971-ben átvette a Régi Magyar Gyűjtemény vezetését Radocsay Dénestől. 827 SzM Irattár, 72/71. 828 Az MNG ugyanis egy megállapodás-tervezetet nyújtott be a minisztériumnak 1969. június 23-án. Tervezet: A Múzeumi Főosztály Vezetőjének utasítása a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködéséről a XIX. századot megelőző magyar képzőművészeti alkotások védelmének egyes kérdéseiről. 1969. április, 1-10. oldal. A tervezetet Gönyeinek címezve Radocsay véleményezte, sérelmesnek találva a két intézmény kapcsolatának tervezett túlszabályozását és bürokratizálását. Radocsay Dénes levele Gönyei Antalhoz 1969. 07. 22. SzM Irattár. 705/969. hivatkozással a 84969/69 sz. levélre. 829 Címe Magyar remekmüvek volt. A Régi Magyar Gyűjtemény Kúria-beli időszaki kiállításairól lásd Török Gyöngyi összeállítását: MNG 1993, 9.
