Veszprémi Nóra - Jávor Anna - Advisory - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2005-2007. 25/10 (MNG Budapest 2008)

STUDIES - TÓTH Sándor: A Magyar Nemzeti Galeria 11-12. századi kőfaragványai (részlet)

kagylójuk furatos. Szemöldökcsontja alig kiemelkedő. Szempárja lapos, kétszer körülárkolt, mandula alakú. Szakálla sürün, függélyesen, oldalt V alakban is barázdált, a ruha szük, íves nyakától kereteit. A redők hurkásak, vésetük durva, a testen függélyes, a karokon haránt vonalú. A stóla sávja sima, vége kiszélesedő, rajta átlós, kereszteződő vésetek. A felirat függélyes sorokba rendezett, jobbról olvasható. Első sorából, amelyet a peremre véstek, csak a kezdőbetű maradt: E. A többi: LITERVU4[S QVI]/CVMQue LE[G]V7V[T]/DEVm OMA/[IP]0[TE]/v7TEM ROGENT. Alább az osztó fonat motring, két rajta átfűzött, hullámos, egymást keresztező szállal. A szalag hárombordás, éles metszésű. A bal motringvég kerek, a jobb hegyes. Az egyik szál bordazata balra fent és jobbra lent, alábújásnál lezárulva, a másiké jobbra fent és balra lent, takarással túlnyúlva kapcsolódik a motringvégekhez. Az utóbbi szál fent a szegélybe simul, lent kerettagra utaló törésig látszik. Az előbbi a domború kerettag bordázatlan csavarodásában folytatódik. A kerettag-közben kissé keskenyebb, a fentebbinél mélyebb alapú, homorú szélű mező lekerekített sarkú felső vége látszik, két fej csonkjával és felirattal. Jobbra erős domborulata, szemből ábrázolt, süveges fejet a szemgödröknél és a füleknél metsz a törés. A süveg csúccsal a fonatig ér, fent függélyes barázdákkal, lent három lapos, vízszintes bordával tagolt. Alatta néhány vízszintes hajbarázda és alacsony homlok. Balra csak kevésbé felnyúló, kis törésfelület utal a másik fejre. A felirat a bal sarokív homorulatán kezdődik, az első sor a süvegig tart, további három a fejek között van. A szöveg: [SI QJVIS ACCEPERIT L/APLDEM I/STVm MA/LEDIC/[TVS SIT]. Jobbra keretes, kettőzött körsor maradéka. Szalagidom: mint felül. A köröket a kerethez fűző, fúrt közű hurokpárokból három van meg, a középső a motringcsúcs vonalában. A keretszalag a félalak arcával egyvonalban, mintegy lezárulva, visszahajlik. Balra keretes négyszögsor két tagjának magasságban háromnégy ednyi töredéke. A szalagidom kéttagú, hurkás, a kereten és hurkolásain végig, a sarok táján a négyszögön is hiányos. A négyszögek köze, furatos hurkolással, a félalakos mező aljához esik. A sarok felőli négyszögben kiterjesztett szárnyú madár, a másikban felnyergelt ló töredéke látszik, testük elöl-, illetve oldalnézetű. A madárfej és a ló jobbra fordul. A madár nyakán és testén átlós, kereszteződő vésetek. A szárnykezdet vékony, ferdén rovátkolt, kívül peremes, a hosszú tollakat kifelé visszaugró, ferde síkú lépcsőzés jelzi. A ló mellső része hiányzik. Farka rovátkolt, teste és vastag combja sima. Hátán alacsony kápájú nyereg szögletes takarón, amelyből lent két szíj, elöl szügyelő része, hátul csüngős farhám válik ki. A templomtöredék oldalnézetű, balról jobbra vékony, letört sisakú tornyot, magas fedésű testet és ennek falkoronájáig érö szentélytetőt mutat. A test és a szentély nyeregtetején keskeny gerincsáv válik külön. A szentély végtől keskeny, kiálló sáv nyúlik fel, amelyhez a magas tetőgerinc felé, vízszintesen, négyszögű alsó kiugrást mutató forma törése járul. Az oldalfal szentély felőli, kisebb része, kétfelől függőleges, enyhén kiálló sávtól szegve, közepén nagy, félköríves, rézsűs ablakkal, különválik. Többi maradéka sima. E magasságban a torony sérült, oldalánál a tető alja kiállóbb. A nagy tető felső és alsó része mellett félköríves, rézsűs bélletű, illetve talán szögletes, töredékesebb toronyablak látszik. Kemény, szürkés, lyukacsos mészkő. V. kb. 22,5 (a négyszögközi furatig 14,5; jobbra 15; domborműves rész 2-3,5). Sz. 53 (lent 52; alsó törés kb. 17; templomos mező kb. 31,5). H. 60 (balra kb. 54; félalakos mező 35,5, fonat 9,5). Templomméretek. H. 25,5, ebből torony 4, test 14,5 (8+1,5+3,5+1,5), szentély 7. M. (nagy tető:) 7,5. Hpl. [Hampel J.]: AN. múzeumi régiségtár gyarapodása az 1896. év utolsó negyedében. AÉ 17-1897, 86-87. • Hpl. [Hampel J.]: Az aracsi dombormű. Uo., 204-212. • Hampel J.: A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyarhonban. II. Bp., 1897, 302, 505-507, *CCCLIV-CCCLV (f.) • Gerecze 1898 417-418. « Göhl Ö. AÉ 19-1899, 67. • Milleker B.: Délmagyarország régiségleletei a honfoglalás előtti korból. II. Temesvár, 1898-1899, 111-115 (f.) • J. Hampel: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig, 1905,

1. 63-64 (f.), 67-68, 253, 255 (f.), 275-276, 349, 641-642, 678 (f.); II. 429-432; III. »325-326 (f.) • Gerecze 1906 913 • Csányi K. - Császár E. - Divald K. - Herz M. - Zsámboki Gy: A művészetek története a legrégibb időktől a XIX. század végéig. II. Bp., 1907, 524-525 (f.) • Gubitza K.: A monostorszegi fonatmintás kőtöredékekről. AÉ 31-1911, 377. • Ungarisches Nationalmuseum. Führer in der Alterthumsabteilung. Bp., 1911, 28-29 (f.) • Magyar Nemzeti Múzeum. Kalauz a régiségtárban. Bp., 1912, 22-23, *60 (f.) • Gubitza K.: A bodrogszigeti pálos-monostor építészeti emlékei. AÉ 36-1916, 60. • Divald K.: Magyar művészettörténet Bp., 1927, 14. • Divald K.: Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1927, 16 (f.), 21. • Kiáll. V. MNM 1929, *III (f.) • J. Baum: Die Malerei und Plastik des Mittelalters. II. Deutschland, Frankreich und Britannien. Wildpark-Potsdam, 1930, 29, 135. • Tarczay Gy: Az Árpádház szentjei. Bp., 1930, 39. • K. Divald: Old Hungarian Art. London, 1931, 24. • E. Varjú: Führer durch die Schausammlung der historischen Abteilung des ungarischen Nationalmuseums. Bp., 1933, 11. • Szőnyi O.: Régi magyar templomok. H. n. [Bp.], é. n. [1933], 54 (f.), 181. • Hekler A.: A magyar művészet története. Bp., é. n. [1935], 16.

*D. Dercsényi: La sculpture romane en Hongrie. Nouvelle Revue de Hongrie 28-1935, 437. • Horváth H.: A magyar szobrászat kezdetei. Bp., 1936, 18, *8b (f.) • Dercsényi D.: Az Árpád-kori kőfaragómüvészet első emlékei. H. n. [Bp.], é. n. [1937], 10, 16. • D. Dercsényi: Hungarian Art under the Árpad Dynasty. The Hungarian Quarterly 3-1937, 306. • A. Hekler: Ungarische Kunstge-schichte. Berlin, 1937, 28. • Gerevich T.: Magyarországi művészet Szent István korában. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. Serédi J.III. Bp., 1938, 110 (f.) • Gerevich T. /935 107, 159-160, 169-170, *CLXV-CLXVI (f.) • Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky S. I. H. n. [Bp.], é. n. [1939], 393 (f.), 629. • Vernei-Kronberger E.: Magyar középkori síremlékek. Bp., 1939, 11. • E. Schaffran: Die Kunst der Langobarden in Italien. Jena, 1941, 16, 18, *2 (f.) * Dercsényi D.: Az Árpád-kori magyar művészet problémái. Antiquitas Hungarica 1-1947, 86. • F. Masai: Essai sur les origines de la miniature dite irlandaise. BruxellesAnvers, 1947, *LIII (f.) • To. MaHO-3ncH: npnjior ncnHTHBaity Apane. PBM2., 1953, 80-82. • III. Har): Apaua. Uo., 89-90 (f.) • A Szépművészeti Múzeum 1906-1956. Bp., 1956, 136, *143. • MMV 23, 25-26 (f.) • Csemegi 174-187 (r., f.), *XLIV-XLVII, XLIX-L (f.) • Mezey L.: Az aracsi kő olvasásához. AÉ 85-1958, 189-190. • A. Horvát: Die Skulpturen mit Flechtbandornament