Veszprémi Nóra - Jávor Anna - Advisory - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2005-2007. 25/10 (MNG Budapest 2008)

STUDIES - Zsuzsa FARKAS: Reproductions in a Sculptor's Estate from the 1870s: Anna Christ's Photographs of Ferenc Kugler's Statues

rát; és azt remélte, hogy kérelmét az arckép kivitelezésére a hivatalok is támogatják. A további reprodukciók között ráakadunk a Flóra, valamint a Nemtő című álló figurákra és Gyerek libával című zsánerszobrára; mindhárom szobornak nyoma veszett. Mindegyikről nagyméretű (kabinet) kép készült. Utóbbin ovális felvétel szárazpecsétjének adatai tudósítanak arról, hogy a kép Tiefbrunncr Sándor soproni mester fényrajzképe. Végül egy épületszobrászi munka: a Hőgyes és Üllői út sarkán az Angyal-gyógyszertáron elhelyezett, életnagyságon felüli angyalt ábrázoló kőszobor 1958-ban, az épület lebontásakor megsemmisült. A Christ Anna által készített felvételen a barokk arcvonású mosolygó angyal a műteremben látható, mögötte a mintázó asztalkán ott van még a kis vázlat, amelyet a megrendelő jóváhagyott. A reprodukciókon keresztül sok érdekes mű válik megismerhetővé, még akkor is, ha a képek olykor felszínes és esetleges adatokat zúdítanak is ránk. Kugler Ferenc hivatali reprezentációt szolgáló főműve a Temesvárra készült relief, amelyet Ormós Zsigmond rendelt meg temesi alispánként - ezt is csak fényképek alapján ismerjük. A maga nemében páratlan sorozat volt a művész által a Kassai Múzeumnak ajándékozott tíz relief-arckép Ormós Zsigmond, Pulszky Ferenc, Orlai (Petrich) Soma, Madarász Viktor, Than Mór, Engel József, Lötz Károly, illetve három ismeretlen férfi arcképe; mindez Liszt mellszobrának gipszével egészült ki. Kugler alkotásai római iskolázottságából adódóan Canova hatását, a klasszicista hagyományt képviselik, reliefjeit a saját kora realista alkotásoknak tartotta. 1871 -ben lehetőséget kapott a Nemzeti Múzeumtól, hogy a folyosón kiállíthassa Herkules, Sophokles és Gladiátor című szobrait. Tragikus öngyilkosságáig már nem alkotott ismert, kiemelkedő müvet. 1883-ban a Nemzeti Múzeum Képtárának szoborállományában Kugler Ferencnek két szobra volt: egy portré-relief és letétben a Pulszky-síremlék. Pasteiner Gyula már ekkor megállapította reliefjei alapján, hogy a művész e nemben figyelemre méltó müveket alkothatott volna. 1926-ban Ybl Ervin a Szépművészeti Múzeum szobrászati gyűjteményéről írt tanulmányában elismerően méltatta a Pulszky-síremléket, Adolf von Hildebrand alkotásaihoz hasonlítva annak szobrászati erényeit. Az Izsó Miklóssal egy időben dolgozó nyolc-tíz számottevő magyar szobrász munkássága feledésbe merült a 20. század végére. A szobrászgéniusz árnyékában élő Kugler Ferenc ma fellelhető hagyatéka sok érdekességet tartogat, köszönhetően egy kiváló fényképésznővel való művészi együttműködésének, és a híres cukrász Kugler famíliának, akik megőrizték életmüvét.