Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - PLESZNIVY Edit: A destigmatizáció állomásai. Festőművészek képei a Pszichiátriai Múzeum gyűjteményében

Ideg- és Elmeklinikájának pszichopatológiai gyűjteménye. IH Galéria. Pécs, 1980; A képtelenség képei. Képmetszők, Szörnyek, Felesleges valóság. Jelek. Délután Almanach '92. 2-3. Pécs, 1992; Bókay Antal-Jádi Ferenc: A képek nyelve és a lélek nyelve. Műhely, Győr, 1992. 7-10; Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában. Bp., 1998; Halálra vál mind a szépnek. A POTE Pszichiátriai és Pszichológiai Klinika gyűjteménye. Szerk. Dr. Tényi Tamás-Dr. Pászthy Bea. Pécs, 2000. 17 A II. világháború viszontagságai után csak 1952-ben bukkantak rá véletlenül a megrongálódott, mennyiségében is erősen megcsappant múzeumi anyagra a kórház egyik padlásfeljárójában. A Selig Múzeum kétharmad részének nyoma veszett. 1988. dec. 9-én a „Lipót" fennállásának 120. évfordulójához kapcsolódva nyílt meg ismét a gyűjtemény állandó kiállítása, és indult meg az anyag muzeológiai feldolgozása. Az utóbbi évtizedben a pszichózisok képi kifejezését tudományos igényességgel gyűjtő és feldolgozó Pszichiátriai Múzeum (P. M.) és Dokumentációs Központ a témával foglalkozó szakemberek kutatóhelyévé nőtte ki magát. A kórház egyik kreatív terápiás bázisa lévén, a P. M. részt vesz a terapeuták, a pszichiáterek és pszichológusok szakmai továbbképzésében is; 2002. VIII. 29. óta bejegyzett múzeum. 18 M. Kir. Allami Elme és Ideggyógyintézet Múzeumi katalógus: N. L. J. 30é. Festőművész. Felvétel: 1921. 318. Dr. Selig Árpád mellképe. Tusrajz. Selig ajándéka 319. Önarckép. Tusrajz. Selig ajándéka 320. Női act 1914-ből. (Paris.) Tusrajz. Selig ajándéka 321. Szóegyveleg. Tusrajz. Selig ajándéka 19 Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet 100 éve. Bp., 1968. sz. n. 20 Nemes Lampérth József: Női akt. 1914. (p. tus 54,5 x 37 cm, J. j. I.: Joseph de Lamperth Paris 1914. I. 30. Ltsz.: 89.81.) 21 W. J.-nak. 1917. aug. 20. Horváth Béla: Nemes Lampérth József leveleiből. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Evkönyve 1956-1968. Művészettörténeti Tanulmányok, Bp., 1960. 176. 22 Dr, Pertorini Rezső-Szíj Béla: Adatok Nemes Lampérth patográfiájához. Pszichológiai Tanulmányok. IX. Bp., 1966. 383-413; Gerevich JózsefUngvári Gábor: Patográfiai megjegyzések Gulácsy Lajos és Nemes Lampérth József betegségének vizsgálata kapcsán, in: Kreativitás és deviáció. Bp., 1982. 36-44. 23 Sinkó Katalin 1962-ben megjelent, egyik első publikációjában Gulácsy Lajosról írt: In memóriám Gulácsy Lajos. Vigília XXVII. 1962. 12. 762-763. Cikkében hangsúlyozza, hogy a személyiségnek a betegség által érintetlenül hagyott ép része a festő esetében is képes az alkotásra. „A kortársak nem értették. Nem tudhatták, milyen viharok dúltak a lelkében annak, aki ugyanakkor tündérországot alkotott, s sok tiszta égi mesét hagyott ránk. Nem vonzotta a nagyság: egy pillantás, egy labda a levegőben, egy illat, kis kolostor nagy kalapú pappal -sa szerzetes gyorsan átsiet az úton, hátul ciprusok. Egy lepke után kap a lány, meg kis emberke háromszögletű kalappal. Tündérvilág, ahol boszorkák is élnek, meg furcsa koboldok, s valahol egy házban régóta lóg egy akasztott ember. Szörnyű rémképek, de talán el lehet bújni, a játékba menekülni. Gulácsy menekült, menekült lelkének abba a részébe, amelyik még egészséges volt." A szerző arra az öngyógyító mechanizmusra utal itt, amelyre az 1970-es évektől hazánkban is egyre nagyobb teret nyert müvészetterápiás foglalkozások is épültek. Sinkó Katalin interdiszciplináris nyitottsága révén, annak idején ellátogatott a háború viszontagságos éveit követően éppen hogy újra szerveződő lipóti múzeumba is, hogy az általa „csöndes budai palotának" nevezett kórházban fellelhető Gulácsy-dokumentumokat tanulmányozza, és konzultáljon a szakemberekkel. Az elmeorvos az alkotáshoz mint diagnosztikai eszközhöz a kifejezéspatológia felől közelít, míg a művészettörténész a korszakba és az életműbe helyezve próbálja értelmezni és felfejteni a jelentésrétegeket. A pszichotikus alkotók esetében, a Pszichiátriai Múzeum falai között e két megközelítés egymást kiegészítve törekedhet a teljességre. 24 A kórrajz bejegyzései évekig változatlanok, szinte szóról szóra ismétlődnek - tényszerűen és röviden rögzítik a már csak belső életet élő, a külvilágtól teljesen elzárkózó beteg vegetáló mindennapjait: 1928. jan. 16.: „Egyes napokon nem lehet beszédre bírni. A kezébe adott ceruzával csak pár vonalat rajzol. A ceruzát modoros kéztartással percekig tartja." 1928. nov. 20.: „Hozzáférhetetlen, naphosszat ül vagy fekszik." 1931. dec. 20.: „Egész nap mozdulatlanul fekszik, nem beszél." 25 Juhász Gyula: A szépség betege. Magyarság 1925. febr. 1. 10-13. 26 Bálint Jenő: Gulácsy Lajos, in: Művészfejek. Bp., 1929. 41-45. 27 Nizsinszkij Romola: Harc Istenért. Nizsinszkij naplója. Bp., é. n. II. 13. 2&Nijinsky 1889-1950. Katalógus. Musée d'Orsay, Párizs. 2000. okt. 23.-2001. febr. 18. Nizsinszkij. Vaclav: Füzetek (Az érzés). Bp., 1997. 29 Nizsinszkij Romola: i. m. (27. j.) 181-182. 215. 30 Plesznivy Edit: Pál István művészete, in: Felfedezett és felfedezésre váró életmüvek. Konferencia. Szombathely (1995), 1998. 48-57; Plesznivy Edit: „Der Ungarische Van Gogh". Pál István festőművész munkássága, életútjának és pszichózisának története. Psychiatria Hungarica XII. 1997. 6. 758-774. 31 Önarckép, 1932 (p. temp. 33,5 x 27 cm, ltsz.: 89.2); Négy férfibeteg az asztalnál, 1929 (p. temp. 35 x 50 cm, ltsz.: 89.20); Férfi betegek a B osztály folyosóján, 1929 (p. temp. 78 x 5 cm, ltsz.: 89.21); A férfi C osztály, 1929 (p. akv. 57 x 68 cm, ltsz.: 89.27); Betegtárs, 1929 (p. cer. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 89.231); „Betegtársam képe." 1929 (p. cer. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 89.233); Varga J. betegtárs. 1929 (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 89.327): K. E. betegtárs, 1929 (p. cer. akv. 50 x 35 C

m, ltsz.: 89.328); „Betegtársam." 1929 (p. cer. akv. 50 x 34 cm, ltsz.: 89.329); K. E. képmása. 1929 (p. cer. akv. 50 x 34 cm, ltsz.: 89.330); Depressziós férfibeteg, 1929 k. (p. temp. 91 x 67,5 cm, ltsz.: 89.341); Betegtárs képmása, 1929 (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 90.5); F. Gy. képmása, 1929 (p. paszt. 50 x 34 cm, ltsz.: 90.6); Férfi szabómühely, 1930 (p. temp. 65,5 x 95 cm. ltsz.: 89.342); Három férfibeteg, 1929 (p. temp. 49 x 35 cm, ltsz.: 89.28); Két férfibeteg aktja, 1929 (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 89.26 ); Betegtárs, 1929 k. (p. akv. 50 x 37 cm. ltsz.: 89.1); Az Angyalföldi Intézet társalgójában biliárdozók, 1929 (p. temp. 55.5 x 75 cm, ltsz.: 89.25). A régi leltárkönyv katalógusa (356. sz.) és egy múzeumi enteriőr-fotó (A Budapesti Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet Emlékkönyve. Bp„ 1933. 62.) tanúsága szerint Pál István: Az angyalföldi kórház férji osztályának kertje. 1930 (o. V. 70 x 100 cm) c. festménye is a Selig Múzeum tulajdona volt. A kép feltehetően a háborús költözések nyomán tűnt el a gyűjteményből. Néhány éve újra felbukkant a Kieselbach Galéria 1997. decemberi aukcióján. (Kat. sz.: 168.). 32 „A festőművész Van Gogh ként mutatkozott be a felvételkor, és Michelangelo tanítványának tartotta magát, és több képe közül az egyiken az elmebetegek társalgóját ábrázolta. A kép valahol rezonál Van Gogh egyik kávéházról készített képével... A mozdulatok és a félig üresen hagyott arcok azonban félelmetesen tükrözik a sivár környezetet, amit az elmeintézet tud nyújtani a betegeknek, és amelynek olyan allegorikusán, szigorúan, parancsolóan áll közepén, kezében biliárddákóval a fehér ruhás ápoló." Dr. Pertorini Rezső: Az Intézet psychiatriai múzeuma, in: Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet 100 éve. Bp., 1968. 307. 33 Judith, 1926. (színezett fametszet, 496 x 360 mm, aláírva j. I.: Pál István 926. b. f.: Judith III./3, ltsz.: 1927-1797) 34Csendélet, 1912. (o. v. 81 x 100 cm, Kieselbach Gyűjtemény) Nagybánya művészete. Katalógus. Szerk. Csorba Géza-Szűcs György. MNG, Bp., 1996. Kat. sz.: 350; Kieselbach Galéria, 1997. dec. Téli Aukció. Kat. sz.: 168. 35 Pest, 1865. dec. 15.-Balassagyarmat, 1937. júl. 14. Dr. Gulyás Pál: Magyar irók élete és munkái. Bp., 1939. II. 551. 36 Tengerből kiemelkedő sziklák a Marson. 1910 k. (p. tus, 26 x 42 cm, ltsz.: 89.296); Fantasztikus sziklák (p. tus, 26 x 41,5 cm, ltsz.: 89.46); Tájkép antik épülettel, (p. tus. 21 x 33,5 cm, ltsz.: 89.47); Tölgyfák (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: 89.48); Kosaras asszony a víz partján, (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: 8.49); Kalapos asztrál ember sziklák között (p. tus, 31,5 x 21 cm, ltsz.: 89.50); Magányos fa sziklák között (p. cer. 31 x 20,5 cm. ltsz.: 89.173); Kucsmás-csuhás asztrálember (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: 89.174); 16 férfi és női fej (p. tus, cer. 9x6 cm/db. ltsz.: 89.269): Krisztus / Kalapos asztrálember / Faluvége /Boszorkány (p. tus, 21 x ]7 C

m. ltsz.: 89.270); Tanyarészlet (p. tus, 20 x 33 cm. ltsz.: 89. 297); Férfialak kút mellett (p. cer. 34.5 x 21,5 cm, ltsz.: 89.306); Nőalak sziklás tájban (p. cer. 29,5 x 41 cm, ltsz.: 89.307); Krisztus a keresztfán / Asztrálsapkák / Angyal /Sziklás vidék (p. cer. tus, 17 x 10,5 cm/db, ltsz.: 89.308); Tölgyfa / Terített asztal/Kosaras nő/Az üstökös (p. tus, cer. 21 x 17 cm/db, ltsz.: 89.332); Árbocos hajó 1-111. / Gémes kút / Mecset (p. tus, 8x10 cm/db, ltsz.: 90.23); Sziklák (p. cer.10 x 16 cm, ltsz.: 90.24); Lándzsás férfi / Hosszúhajú nő / Férfi profil I, II. (p. tus, cer. 10 x 5 cm/db, ltsz.: 90.25); Fa (p. tus. 20 « 16 cm, ltsz.: 90.26): Sziklás vidék (p. tus, 25 x 41 cm, ltsz.: 90.27); Sziklás vidék (p. cer. 26 * 41 cm. ltsz.: 90.28); Sziklás táj (p. cer. 20,7 x 33,5 cm. ltsz.: 90.29); 7 kompozíció (p. tus cer. 10 x 8 cm/db, ltsz.: 90.30); Nőalak vízparton (p. cer. 21 x 34 cm, ltsz.: 90.31); Krisztus (p. cer. 26 x 15 cm, ltsz.: 90.32); Négy fej (p. cer. 10 x 5 cm/db, ltsz.: 90.33); 9 kompozíció (p. tus, cer. 10

x

8 cm/db, ltsz.: 90.34); Krisztus-fej (p. cer. 17.5 x 10,5 cm, ltsz.: 90.35); Krisztus-fej ( p. tus, 14,5 x 10,5 cm. ltsz.: 90.36); Férfifejek I-IV. (p. cer. tus, 9x5 cm/db. ltsz.: 90.37); Férfifejek 1-1V. (p. cer. 9 x 6 cm/db, ltsz.: 90.38); Férfi fejek I-V. (p. cer. 7 x 5/db. ltsz.: 90.39); Férfifejek I-VI. (p. cer. 10 x 6 cm/db, ltsz.: 90.40); FejekI-IV(p. cer. tus, 10 x 7 cm/db, ltsz.: 90.41): Hátakt (p. cer. 18,8 x 13,4 cm, ltsz.: 90.44); Magasodó sziklák, (p. cer. 34 x 22 cm, ltsz.: 90.46) 37 Férfi irodás beteg képmása, 1956 (o. fa, 27 x 24 cm, ltsz.: 89.3); Férfi irodás beteg képmása (o. fa, 24 x 23 cm, ltsz.: 89.4); Kertimunkás beteg képmása (o. fa, 24 x 20 cm, ltsz.: 89.5); Folyóparti táj, 1956 (0. k. 30 x 37 cm, ltsz.: 89.78);