Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - GERGELY Mariann: Egy „ismeretlen festő" férfiportréja. Huszár Vilmos korai önarcképe

/. Huszár Vilmos: Önarckép, 1907 körül. Magántulajdon utal. Tehát anélkül, hogy tudnánk az alkotó személyét, megállapíthatjuk, hogy egy húszas éveiben járó festő önarcképével van dolgunk. S miután az ábrázolt művészben határozottan Huszár Vilmosra ismertünk, lássuk, hogy az életmű vonatkozásában milyen további összefüggések értelmezhetők! Huszár Vilmos (1884-1960) mindössze két évet járt a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestészet szakára, majd az alapképzést megszakítva abbahagyta tanulmányait. 1904-ben Hollósy Simon müncheni szabadiskoláját látogatta, s a következő két nyáron felváltva Técsön és Nagybányán dolgozott. 18 éves korától önarcképeket és portrékat állított ki a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon szezon kiállításain.

6 A portré műfaja kezdettől fogva érdekelte, Jozef Israels munkáiért lelkesedett, aki a külföldi mesterek között szerepelt a Műcsarnokban, s 1891 ben Állami Aranyéremmel tüntették ki.

7 Huszár Münchenben megismerkedett egy ott tanuló hágai festőnővel, Anna Egter van Wissckerkével, akinek a meghívására 1905 decemberétől négy hónapot Hollandiában töltött. A jó családból származó barátnő szívesen kalauzolta Huszárt, sok érdekes emberrel ismertette össze. A hágai művészkörben találkozott a kitűnő kritikussal, későbbi mesterével és mentorával, H. P. Bremmerrel. Hollandiai útja során készült az Anna Egter szüleit ábrázoló kettős portré, amelyet az 1906-07-es Téli nemzetközi kiállításon mutatott be a Műcsarnokban.

8 Huszár Vilmos szűkszavú visszaemlékezéséből 9 tudjuk, hogy többször is ellátogatott Jozef Israels műtermébe, aki a magyar festő Hollandiában készült portréiról mondott véleményt. Valószínűleg az idős mester tanácsára útban hazafelé megállt Düsseldorfban, hogy beiratkozzék az akadémiára, de nem vették fel. A hagyatékból ismert jegyzeteiben Huszár említést tett az ekkor készült portrétanulmányairól és