Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - RÓKA Enikő: Ernst Lajos és Rippl-Rónai József. Még egyszer az Ernst Múzeum üvegablakáról

RÓKA ENIKŐ Ernst Lajos és Rippl-Rónai József MÉG EGYSZER AZ ERNST MÚZEUM ÜVEGABLAKÁRÓL

1 1912. május elején megnyitotta kapuit az újonnan épült Ernst Múzeum a Nagymező utcában.

2 A Vasárnapi Újság május 19-i számában lelkes cikk tudósított a fontos eseményről, és két teljes oldalon fotókat közölt a múzeum enteriőrjeiről.

3 Az egyik fényképen a lépcsőfordulóban Rippl-Rónai József színes üvegablaka látszik, melyet a Falus Elek által tervezett ornamentális falfestés keretez. Az ablak alatti márványposztamcnsen egy Munkácsyszoborra ismerünk, mely minden bizonnyal Pásztor János munkája.

4 A Falus-féle dekoráció mára eltűnt, a posztamens üresen áll. Ha a kiállítótér felé sétálunk, csak Rippl-Rónai üvegablakát láthatjuk. Érthető, hogy az eredeti kontextusától megfosztott müvet a kutatók különállóan, csak a Rippl-Rónai-ceuvre szempontjából értékelték. Pedig ha a korabeli fényképet megnézzük, látható, hogy a környezet Rippl kompozícióját többletjelentéssel ruházta fel. Az ablak jobb oldali nőalakja - mely pontosan a Munkácsy-szobor felett helyezkedik el - a kezében koszorút tart. Kis túlzással mintha Munkácsyt, a „Mestert" akarná megkoszorúzni. A posztamens előtt a múzeum megnyitásakor elhelyezett csokor virág az egész együttest oltárszerüvé tette, megerősítve a koszorúzási aktus kultikus jellegét. A mű jelentésének ilyetén gazdagodása azonban nem RipplRónai József, hanem a megbízó, Ernst Lajos érdeme. Rippl-Rónai szimbolikus jelentésű, árkádikus kompozíciót kívánt megvalósítani: élénk színű, idillikus kertben elhelyezett nőalakjai csak áttételesen utalnak a Múzsákra és a művészetek otthonára.

5 Ernst Lajos, a neves műértő, aki saját historizáló gyűjteményében a magyar történelem és kultúra 19. századi szellemiségű, idealizált képét mutatta, és aki ugyanakkor a kortárs művészet ismerője és értője hírében állt, ennél többet akart. Ahogyan Rippl-Rónaival folytatott levelezéséből kiderül, mint jelentéskényszerben élő, igazi historizáló gondolkodású mecénás, mindenáron direkt összefüggésbe akarta hozni az üvegablakot múzeuma koncepciójával és műgyüjteménye szellemiségével. A megbízásról szerződés nem született, a Japán müvészasztal köréhez tartozó művész és mecénás valószínűleg szóban állapodott meg az ablak elkészítéséről.

6 1911 novemberében Rippl-Rónai arról számolt be öccsének, Ödönnek, hogy a múzeum ablakának munkáját megkezdi.

7 December5-én Rippl-Rónai Ernstet a műtermébe irányította, és így írt: „Ott megláthatod az első tervet a ruhás dámákkal és a 2ikat a meztelen alakokkal: egyik sárga vörös színharmónia, a másik hideg zöld és más színek orgiája. Akár melyiket is választod, (...) a meztelen dolog mellett foglaltál állást, ami, azt hiszem, kivitelre is kerül."

8 Ezek szerint csak színben volt szabad választása Ernstnek, a meztelen nőalakokat ábrázoló kompozícióhoz mindenképpen ragaszkodott a művész. Noha levelében Rippl hangsúlyozta, hogy művészi tekintetben nem tűr beleszólást - „nem szeretném, ha munkámba százféle befolyás tolakodnék bele. Ez olyan ügy, amiben én teljesen otthon érzem magam, és annak kell történni amit én akarok"

9 -, úgy tűnik, Ernst folyamatosan különböző ötletekkel állt elő, és módosításokat kívánt. Valamikor 1912 Rippl-Rónai József üvegablaka, előtte Pásztor János Munkácsybüsztje az Ernst Múzeum lépcsőházában, 1912