Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - FÖLDI Eszter: Georges Rodenbach és Rippl-Rónai. A Les Vierges története

láttán irigységgel vegyes csodálattal faggatták, hogyan jutott ilyen előkelő megbízáshoz. Végül kiderült, hogy Rippl saját kedvtelésére készített illusztrációkat tett Mallarmé Les Pages (Oldalak) című kötetének lapjai közé.

43 A könyvművészet Binget is érdekelte, egy évvel később, 1896-ban nemzetközi könyvművészeti tárlatot rendezett üzletében, a Salon de l'Art Nouveau-ban. A Salon de l'Art Nouveau 1895 decemberében nyílt meg, a berendezés elkészítésére Bing a Nabik közül is megbízott néhányat. Maurice Denis egy frízsorozatot tervezett hálószoba dekorálására, Asszonyszerelem, asszonysors címmel, amely a nő életének jeleneteit mutatja be hét pannon. A Salon de l'Art Nouveau munkálatai közben Bing számára így ismerős lehetett Rippl-Rónai témája. Bing tehát vállalkozott a kiadásra: „a kiadó több mint 2 ezer forintot áldoz föl jobban mondva reszkíroz"

44 - írta Rippl-Rónai. Nem találtam semmilyen forrásos bizonyítékát annak, hogy Rippl és Rodenbach vagy Knowles és Rodenbach személyesen ismerték volna egymást a kötetek munkálatait megelőzően. Noha Rippl nem említi Emlékezéseiben Rodenbachot, nem kizárt, hogy ismerték egymást, hiszen szinte ugyanazokat a művészi köröket látogatták. A Nabik ismertek néhány belga szimbolista költőt, Maeterlincket és Verhaerent bizonyosan. Közreműködtek Maeterlinck darabjainak színrevitelében, és Rodenbach, aki Verhaeren közeli barátja volt, Maeterlincket is 4. Ker-Xavier Roussel: A szűz az ösvényen, 1890-1892. Magángyűjtemény ismerte. Gyakori vendég volt Mallarménál, a rue de Rome-on, ahová a Nabik is el-eljártak, és nyáron Mallarmé valvins-i házában is. A Nabik Valvins-ben is gyakorta jártak, és attól nem messze Villeneuve-sur-Yonne-ban, ahol Thadée Natanson, a Revue Blanche szerkesztője Mallarmé közelében birtokolt egy házacskát.

45 Rippl-Rónai és Rodenbach tehát találkozhattak ezen helyek bármelyikén. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a könyvek keletkezésében meghatározó szerepe lett volna a személyes ismeretségnek. Rippl-Rónai fent említett visszaemlékezésében Binget nevezi meg Rodenbach megbízójaként, így valószínűleg az ő ötlete volt a belga művész felkérése. Bing választását - a hasonló ismeretségi kör mellett - megmagyarázhatja Rippl e korszakbeli festészetének jellege is. Rippl festészete az 1890-es évek elején szürkébe hajlott. A festményeket a barna, szürke, fehér színek monokrómiája jellemzi. Ez az intim és gyengéd hangulatfestészet, amelynek témája gyakran az otthoni csendes tevékenység, a sápadt, finom profilú nők, csendes, elhagyott szobák tárgyai,

46 felidézi Rodenbach költészetét. 1894-től Rippl-Rónai „divatba jött". Rodenbach 1892-ben lett híres, a Halott Bruges megjelenése után. Siegfried Bing, aki Rippl szerint „teljesen a legmerészebb művészeteket pártfogolja és azok ismertetését szívvel, lélekkel, igen sok pénzzel elősegíti",

47 talán valami rendkívüli, szokatlan dolgot akart létrehozni, és ebben partnerekre talált a művészek személyében. Edmond de Goncourt Naplója arról tudósít, hogy Rodenbach maga is érdeklődött a könyv művészete iránt: „Ma Rodenbach szellemesen beszélt a könyv nyomtatott oldaláról, amelyet sikerült a bekezdések, dőlt betűk, nagybetűk stb. révén művészi elrendezésűvé tenni, ahogy mondta, plakáttá hangszerelnie Elképzelhető az is, hogy Bing Knowles témája miatt gondolt Rodenbachra, hiszen a Les Tombeaux, amely temetőt, halált, szomorúságot idéz, közel állt a belga költő művészetéhez. Azt is megkockáztatom, hogy Knowles alkata hasonló lehetett Rodenbachéhoz, Rodenbach életében meghatározó volt a genti jezsuitáknál történt neveltetése. Az 1890-es évek elején, JorisKarl Huysmans, Villiers de lTsle-Adam és mások példája nyomán Knowles katolizált.

49 A kötetek készüléséről csak Rippl-Rónai családjának írt néhány levele tájékoztat bennünket. Rippl meg volt elégedve az író személyével, szüleinek írott levelében büszkén jelentette ki: a rövid kis históriát „az egyik legelőkelőbb francia (születésére nézve belga) író" írja, noha aggodalmát is kifejezi: „félünk hogy (...) nagyon rövidre szabja meséjét."

50 Rodenbach meséinek készüléséről nem sokat tudunk, ezek életmüvében kisebb jelentőségű, megrendelésre készült rutinfeladatok lehettek. Mint Rippl-Rónai keserűen megjegyezte róla: „Mi nem akartuk az anyagi javakat a művészi ízlés megnyirbálásának kikerülése miatt elfogadni, az író azonban előre felveszi a 400 frankját."

51 Rippl-Rónai először egy 1895. május 22-i levelében említi a Les Vierges A. „Egy egész hónap óta járjuk a nyomdákat, keresünk, kutatunk, dolgozunk, mint a legutolsó munkás."

52 Tehát április közepén kezdhették a munkálatokat, és 1895 karácsonyán a Les Vierges és a Les Tombeaux megjelent a Chamerot et Renouard kiadónál. A két kötet kétszáz példányban, azonos formátumban, azonos tipográfiával készült, a két címlap is megerősíti összetartozásukat, egyiket egy jobb, másikat egy bal kéz rajza díszíti, melyek virágot tartanak.