Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - BOROS Judit: Szempontok Ferenczy Károly modernizmusához

fájóan eleven jelenet kidolgozásában Manet festészete (is) a szeme előtt lebegett. Manet korai képeivel eddigi ismereteink szerint, részben az 1889-es párizsi világkiállításon,

21 részben az 1903-as bécsi kiállításon

22 találkozhatott Ferenczy, aki a müncheni és nagybányai évek tapasztalatával a háta mögött, ekkor érthette meg a francia mester törekvéseit. A Keresztlevétel után festett csendéletekben, az egész alakos portrékban (Béni, 1906; Valér és Noémi, 1911; Vidéki színésznő, 1913) artistaképekben (Artistapár, 1912; Atléták, 1915), két alakos aktkompozíciókban (Két női akt, 1904; Henyélés, 1908) érzékelhető, hogy Manet kitörölhetetlen referenciaként van jelen festői gondolkodásában. A látszat és valóság viszonyának sajátos eseteként jelenik meg Ferenczy festészetében az artisták világa. A valóságként mutatkozó színpad a csak látszatokban megragadható valóságban a művészet egyik érvényes megnyilatkozási helyeként mutatkozik, akárcsak Goethe vagy a Goncourt fivérek regényeiben a mutatványos bódé. 1907 áprilisában említette először Rétinek, hogy birkózókat fest,

23 bár az aktok sora az 1904-es Két női akt változataival, illetve a Festő és modell művészi programot előrevetítő kompozíciójával kezdődött. Az emberi test iránti érdeklődése összefüggésben állhatott az 1906 januárjában induló főiskolai („akadémiai") tanárkodásával, is, illetve a főiskola könyvtárában fellelhető illusztrációs anyaggal. Ferenczy Valér is jelzi, hogy apja az illusztrált sportlapokat nagyon szerette, sőt az egészen furcsa Police Gazette című hetilapot is szívesen forgatta, mely „tele volt fényképekkel félvilági táncosnőkről, csepűrágókról, ökölvívókról, díjbirkózókról; azonkívül állandóan voltak benne érthetetlenül ósdi stílusú fametszet-illusztrációk különféle kacagtató vagy enyhén botrányos napihírekröl."

24 A MNG Grafikai osztályának egyik konvolutumában pedig egy kis rajzon,

25 amely ülő idős férfit ábrázol, amint kérdőleg tekint a vele szemben álló tétova arckifejezésü fiúra, a „London News 85" megjegyzés található, feltehetően arra az újságfotóra utalva, mely elindította a Tékozló fiú-témát. És kellően aprólékos kutatással a sort biztosan folytatni lehet. Pályája utolsó évtizedében művészetének középpontjába a szép került, mely mint a kép szervezésének alapprincípiuma lehetővé teszi az esztétizáló, tehát kötelezettséget nem hordozó szubjektív álláspont meghaladását az ontológia felé. A naturalista és szubjektív müvészetfelfogás a szép által valami általánosabb felé tart, anélkül, hogy kénytelen volna mitikus, vallási vagy ideológiai előírásokat követni. Mint Ernesto Grassi irja,

26 Platónnál a látható testi szépség az ideákhoz vezető lehetséges királyi út, az egyetlen, mely nem kívánja meg az ideák prekoncipiálását. A szép azonban csak a rá való vágyakozásban, Érosz közvetítése által élhető meg, és a szép iránti vágyakozás azonos a valóság teljessége iránti vágyakozással. Ferenczy festészetének erotikus vonatkozásaira történt néhány félreértelmezhető utalás, mélyebb elemzése azonban ugyanúgy a jövő feladata, mint egész „esztétizmusának" megértése. Ferenczy Valér többször is hangsúlyozta, mennyire eltért apja naturalizmusa a természetben látott szép motívumot megragadó festőétől,

27 „mennyire mélyen rejlő volt benne az artisztikum". „Ahogy a kyrénaei Aristoppos a hédonét, a gyönyört helyezte bölcseleti rendszere gócpontjába, úgy szerepel Ferenczy Károlynál az élvezet, mint döntő kritérium, mint fokmérője minden esztétikai értéknek."

28 Továbbá: „a műalkotásnak abszolút külön életét, önmagában zárt voltát fejezi ki az artisztikum szó. Nem üres szójáték, ha atyámnak azt a korszakát, amelyben még fokozottabban kezd uralkodóvá válni az artisztikum, artista-képeitől számítom".

29 Az artisztikum és a szép azonban nem azonos. Az első inkább az arisztotelészi művészetfelfogás körébe tartozván a létezés aspektusainak múlandóságával, a második a platóni ősvaló megnyilatkozási lehetőségeként, külső szépségként a határtalan mértékbe foglalásával, belsőként az erény kifejezésével áll kapcsolatban. JEGYZETEK 1 Sinkó Katalin: Festő és modell 1904. Képelemzés, in: Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Müvészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. Magyar Nemzeti Galéria, 1995. június-november. Bp., 1995. 1. 1. 19. 184. 2 Ovidius: Pygmalion 3 Sinkó Katalin: Az alapítók biblikus képei és a századvég antihistorizmusa, in: Nagybánya művészete. Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. Magyar Nemzeti Galéria, 1996. március 14-október 20. Bp„ 1996. 216 240. 4 Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Bp., A Nyugat kiadása, 1934 5 A mimészisz-értelmezésben Grassi, Ernesto: A szépség ókori elmélete című munkájára támaszkodtam. Ford. Pongrácz Tibor. Pécs, Tanulmány Kiadó, 1997. 6 Gadamer, Hans Georg: Szemlélet és szemléletesség. Ford. Kukla Krisztián. Kéziratban. 7 Gadamer: í. m. (6. j.) 8 Ferenczy Károly levele Ferenczy Valérhoz, Weisser Hirsch bei Dresden, den 6. Sept. 1915. OSzK Kézirattár. Levelestár. 9 Lásd Ferenczy Károly levele Ferenczy Valérhoz, év nélkül (idegen kézzel, ceruzával: 1914) március 12.0SzK Kézirattár. Levelestár. 10 Ferenczy Károly képei. Nemzeti Szalon. 1903. november 19-december 15. 11 Elsősorban Lyka Károly írásaira gondolok. A kritikák Ferenczyre, illetve a nagybányaiakra vonatkozó része olvasható A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban 1896-1909. című kötetben. Szerkesztette Tímár Árpád. Nagybánya Könyvek 7. Miskolc, MissionArt Galéria, 1996. 12 Az elmarasztalás, mely egészen az akadémizmussal való hasonlóság felemlegetéséig ment, Fülep Lajos fiatalkori írásaiban olvasható. A kritikákat újraközölte Tímár Árpád: Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. III. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket, a bibliográfiát és a névmutatót összeállította Tímár Árpád. Bp., Magvető, 1974. 13 Baudrillard, Jean: La société de consommation. Paris, 1970. 14 „A modernizáció olyan folyamat, amely révén a kapitalizmus gyökerestül kitépi és mozdíthatóvá teszi mindazt, ami eddig lehorgonyzott volt, eltakarít és kipusztít mindent, ami akadályozza az áramlást, és pótolhatóvá teszi azt, ami egyedi. Ez éppúgy vonatkozik testekre, jelekre, képekre, rokonsági viszonyokra, vallási szokásokra és nemzetiségre, mint árucikkekre, jólétre és munkaerőre. A megfigyelő [az alkotó és a befogadó egyaránt], mint szubjektum ebbe ágyazódik bele." Crary, Jonathan: A megfigyelő módszerei. Ford. Lukács Ágnes. Bp., Osiris, 1999. 23. 15 Jó példa erre az 1860-1870 közötti francia festészet számos alkotása. Hogy csak egyik legismertebbet említsük, Manet Olympiá'ya is csak „képe" akár konkrét elődeinek, akár általában a fekvő női akt-képtípusnak. 16 Manet: Krisztus az angyalokkal, 1864 és Jézus kicsúfolása, 1865. 17 Caravaggio: Krisztus sírbatétele. A Ferenczy-Caravaggío kapcsolatra Sinkó Katalin hívta fel a figyelmet a nagybányai festők biblikus képeinek elemzésekor. Lásd: Sinkó: i. m. (3. j.) 18 Ferenczy Valér: i. m. (4. j.) 91. 19 Ferenczy Valér: i. m. (4. j.) 91, 93. 20 Előbb Jánossy Béla gyűjteményében volt, majd annak halála után Bernády György polgármester vásárolta meg a marosvásárhelyi múzeum számára. Csak az 1903-as Ferenczy-kiállításon szerepelt (28. sorszámmal). 21 Manet képek az 1889-es világkiállításon: A gitáros, 1860; Lola de Valence, 1862; Olympia, 1863; A halott torero, 1864-1865; Fuvolás fiú, 1866; Telehold a boulogne-i kikötőben, 1869; Argenteuil, 1874; Csónakban, 1874; Antonin Proust arcképe, 1880; Manet kertje (A pad), 1881 22 Az 1903-as bécsi kiállításon a következő Manet-müveket lehetett látni: Das Stiergefächt, Buffetdame, Der Garten des Hauses Manet, Die Malerin