Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - ZWICKL András: A kép határain kívül. Kép és keret a nagybányai mestereknél

6 N. N.: A képkeret. Modem művészet I. 1905. 1. 55-56. 7 dr. Ajtay Gábor: Festőink körünkben. Nagybánya és Vidéke XXXII. 29. 1906. júl. 22. 1. 8 Márkus László: Apróságok a keretről. Művészet III. 1904. 4. 227-228. 9 Somssich József fiatal korában festőnek tanult, és Hollósy müncheni köréhez tartozott; 1898-ban külügyi szolgálatba állt. többek között a berlini magyar nagykövetségen dolgozott. írásában a „keret-kérdés" hazai vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, tapasztalatai szerint „a nagy kiállításokon a magyar képek valósággal föltűnést keltenek kevéssé ízléses kereteikkel"; gróf Somssich József: Berlini levél. Műcsarnok 1899, 447. 10 A korabeli beszámolók legfeljebb az ábrázolás illuzionisztikus térhatásának érzékeltetésére hozták szóba a kereteket: „Egy nevelőnő, ki természetellenes pose-ban áll, hogy majd kibukik a keretből" - írták például Faragó Józsefnek a második Nagybánya-kiállításon bemutatott egyik portréjáról. N. N.: A nagybányaiak. Magyar Újság VII. 355. 1898. dec. 23. 2. Az ötletet a karikaturisták is előszeretettel alkalmazták. Márk Lajos rajzai közt Stetka Gyula portréján az ábrázolt kilép a képből, Ferenczy Tékozló fiúja pedig a festményből kinyúlva a keretbe kapaszkodik. Márk [Lajos]: Téli tárlat. Bolond Istók képes kalauza az 1892-93-iki képzőművészeti kiállításról. Bp., Franklin Társulat nyomdája, é. n. [1893]. Stetka Gyula: „K. professor indulóban a klinikára" (kat. sz. 377.), 15. Ferenczy A tékozló fiú (kat. sz. 60.) című képe lappang, de a korabeli karikatúra kerettel együtt örökítette meg. („A tékozló fiú terracottává válva búsan szemléli a kies keretből kietlen hazáját", 22.) 11 Sinkó Katalin képelemzése, in: Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Müvészkultusz és müpártolás Magyarországon a 19. században. Szerk. Sinkó Katalin. Bp., MNG, 1995. 184. A Festő és modell című képet készülésének évében, 1904ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum. 12 Léderer Rudolf lánya, 1909; Genthon István: Ferenczy Károly. Bp., Corvina, 1979

t

, 69. (kat. sz. 262.), 118. kép; Nyári reggel, 1902; Genthon: i. m. 62. (kat. sz. 150.), 71. kép. 13 A Tavaszi táj (1905) Petrovics Elektől hagyományozás útján 1945-ben került a Szépművészeti Múzeumba. 14 Malonyay Dezső: A fiatalok. Bp., Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és fiai) Rt., 1906. 99. 15 A kép az 1900-as Téli kiállításon volt kiállítva. A jelenlegi állapotot a 2360. számú, a régi keretet az 1062. számú dia mutatja. 16 A fotók alapján megállapítható, hogy Glatz festményén kívül Ferenczy Károly Hazatérő favágók (1899), Réti István Öregasszonyok (1900) és Anyám (1902) képei azóta szintén más keretet kaptak: a fotókon látható ökörszemes vagy brüsszeli kereteket jóval egyszerűbb típusok váltották fel A Hazatérő favágók és az Öregasszonyok a készülésüket követő évben kerültek a Szépművészeti Múzeumba. Réti Anyám (1902) című képét 1930-ban vásárolta meg a Fővárosi Képtár, a leltárkönyvben a „Széles blondel keret." bejegyzés olvasható, ez minden bizonnyal arra a XV. Lajos stílusú keretre vonatkozik, amely a kiállítási fotón is látszik. A Fővárosi Képtár leltárkönyvei ugyanis „A műtárgy neme, anyaga, jelzése, méretei és felszerelése" rovatban a keretek rövid leírását is lelkiismeretesen feltüntetik, ami nagy segítséget nyújt az esetleges későbbi átkeretezésekre vonatkozóan. A Károlyi-palotabeli enteriőröket mutató fotók az MNG Adattárában őrzött Fővárosi Képtár kiállításai címet viselő albumba vannak beragasztva (21030/1981). Az egyik - többek között - nagybányai művészeket bemutató válogatás valószínűleg azt a rövid életű kiállítást mutatja, amelyet 1952-ben a Fővárosi Képtár javaslatára rendeztek a Szépművészeti Múzeummal közösen: a két intézmény együtt mutatta be modern magyar gyűjteményeit, a 20. századi művészet a Károlyi-palotában, a 19. századi anyag pedig a Szépművészeti Múzeumban volt látható. 1953-ban viszont már a Fővárosi Képtár beolvasztásával a Szépművészeti Múzeumban nyílt meg az Új Magyar Képtár egyesített kiállítása, tehát a fényképek 1952-1953-ban készülhettek. Ld. Végvári Lajos: Tíz év kiállításai. Művészettörténeti Értesítő IV. 1955. 1. 81. 17 A fotón látható müvek közül azonban már ekkorra átkeretezték az 1912-es Alvó nő című festményt (ld. 67. jegyzet). Petrovics Elek: Az Új Magyar Képtár. Magyar Művészet IV. 1928. 8. 605. 18 Hollósy Simon Tengerihántás (1885) című festményét 1915-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum. Egy régi múzeumi dokumentumfotón vékony csíkban a keret is látszik, éppen annyira, hogy kiderüljön, az eredeti ráma oldalainak közepén elhelyezett pajzsdíszek az évtizedek folyamán eltűntek. A festmény kartonra kasírozott fotójának hátoldalán, a Szépművészeti Múzeum vignettáján az őrzés helye rubrikában a „Sz. M. 4868" szerepel, tehát a fotó a Magyar Nemzeti Galéria 1957-es alapítása előtt készülhetett. Ezt támasztja alá az 1952-1953 táján készült Károlyi-palotabeli enteriőrfotók egyike, amelyen jól látszik, hogy már nincsenek meg ezek az elemek (ld. 16. jegyzet). A Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeumtól átvett müveinek leltárkönyvei („az Országos Szépművészeti Múzeum eredeti leltárkönyveinek másolata") a keretekre vonatkozóan semmiféle információt nem tartalmaznak, még olyan egyedi szecessziós keretű müvek esetében sem, mint Vaszary János Aranykor (1898) vagy Körösföi Kriesch Aladár Ego sum via, Veritas et vita (1903) című képei, a festményre vonatkozó bejegyzések kizárólag a képleírásra szorítkoznak. 19 A Parasztudvar szekérrel 1957-ben, a Tájkép 1942-ben került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Az utóbbi képéhez hasonló - kisebb méretének megfelelően jóval keskenyebb félhengeres, kannelúrázott keret található Ferenczy Károly Archeológia (1896) című képén, amelyet 1898-ban vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum. A keret egyébként a képen látható dór oszlopokra „rímel", a festett kompozíció elválasztó csíkkal elhatárolt alsó mezője pedig hasonló kiegészítő-értelmező szerepet tölt be, mint számos ekkori kereten elhelyezett ábrázolás (vö. például Munch Metabolizmus című képe, ld. 45. jegyzet). 20 Ismeretlen fényképész: Hollósy Simon, 1910-es évek, MNM/LTM 34590. A fotón látható típusú keret veszi körül például Réti István Cigánylány (1912) című képét is. A Fasor című kép másik, 1913-as jelzésű változatát - plasztikus díszü levélfüzéres keretben - a kolozsvári Művészeti Múzeum (Muzeul de Artä, Cluj) őrzi. 21 A blondel-keret megnevezés általában az íves szélű, rokokó (XV. Lajos) keretetjelöli, a Fővárosi Képtár hasonló bejegyzéseit más müvek is megerősítik (ld. 16. jegyzet). Az eredeti leltárkönyv alapján nem állapítható meg pontosan a Falurészlet (1910) megvásárlásának időpontja, ugyanis „A műtárgy megszerzésére vonatkozó adatok" rovat üres, viszont a „Megjegyzések" rubrikában a következő olvasható: „A fővárosi múzeum leltárába 10458 sz. a. van bejegyezve." Mivel a hasonló nagyságú sorszámokat viselő müveknél 1915-ös határozati dátumokat lehet találni (pl. 881, 862.), valószínű, hogy a Hollósy-képet is ebben az évben szerezte meg a képtár. A jelenlegi keret hátoldalán olvasható művésznév és leltári szám egyértelművé teszi, hogy azt egy másik képről levéve szabták át erre a műre. 22 Azt, hogy a művészek képeikhez azok elkészülte után, illetve első bemutatásukhoz milyen keretet választottak, nem feltétlenül szabadon határozták meg, különböző kényszerítő körülmények is beleszólhattak a döntésbe. Az anyagi lehetőségek és a hozzáférhető kínálat szempontjai mellett figyelembe kell venni a konkrét kiállítási közeget. így például további kutatást igényelne, hogy a nagybányai művészek esetében az „ökörszemes" keret gyakori használatát annak könnyebb méretre szabhatósága, illetve egyszerűbb kidolgozásával is összefüggő olcsósága mellett mennyiben befolyásolhatta a korabeli műcsarnoki tárlatokon résztvevő más művészek munkáinak keretezése. 23 Thorma János levele Tessitori Nórához, Nagybánya, 1921. nov. 25; Tessitori Nóra művészete. Cikkek, versek, emlékezések, levelek. Bev. és sajtó alá rend. Marosi Ildikó. Bukarest, Kriterion, 1986. 171. 24 Hollósy Simon: Két tűz között (1891), Az ország bajai (1893). Egy Baditz Ottó műterméről készült fényképen is jól látszanak a díszes keretek. Baditz Ottó műterme Münchenben, 1890-es évek eleje; Bildarchiv Foto Marburg (121549). Repr.: Kovács Ágnes: A müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémia az 1890-es években, in: Nagybánya művészete. Kat. Bp., MNG, 1996. 104. 25 „13. A kiállításra beküldött művek elfogadásának előfeltétele, hogy a kiállítás rendezésének szempontjából kellően legyenek felszerelve. E czélból: a) Az olajfestmények megfelelően díszes keretben, egyéb festmények és a sokszorosító művészet termékei keretben, üveg alatt küldendők be. Az építészeti tervrajzok, keret és üveg nélkül is befogadtatnak, b) Ki vannak zárva az élénk színű, úgy a kerek vagy tojás alakú, valamint a tompa szögletü keretek, hacsak kiegészítő négyszög alakú lapra nem erösítvék." Kiállítási szabályzat. Bp., Műcsarnok, 1896. 8. Ebben az évben küldte haza Kunffy Lajos a millenniumi kiállításra a Jób (1896) című festményt, amelyre így emlékezik: „Hatalmas keretet csináltattam a képre, a híres Barth müncheni keretezövel." Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim. Somogyi Almanach 31-33, Kaposvár, 1981. 41. Egyébként Signac is megemlíti, hogy a „hivatalos és félhivatalos" szalonok már pusztán fehér keretük miatt visszautasították müveiket. Signac, Paul: Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig. Bp„ Corvina, 1978. 30. 26 Az 1898/1899-es Téli kiállítás katalógusában Rácz Arnold reklámozza „Aranyozott rámák, kép- és tükörkeretek raktárát", amelynek kínálatában „aranyozott-fényezett baroque-lécz és keret" mellett a „különlegességek aranyozott és faragott keretekben" és „mindennemű fantázia keretek" is szerepelnek. A - művészek számára 30 százalékos kedvezményt ígérő - cég hirdetése ettől fogva rendszeresen feltűnik a műcsarnoki katalógusokban. 27 N. N.: Magyar képkeretek. Bp., Műcsarnok, 1900. 302. 28 A nagy katalógusban (Kiváló műlapok jegyzéke. Bp., Könyves Kálmán Mükiadó Rt., é. n. [1912]) a műlapok keret nélküli árai nincsenek feltüntetve, de a legolcsóbb és a legdrágább változat között 8-13 százalékos az árkülönb-