Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - ZWICKL András: A kép határain kívül. Kép és keret a nagybányai mestereknél

3. Glatz Oszkár: Birkózó fiúk, 1900 körül 1950-es évekbeli állapot össze, hanem szó esik a külföldről érkező keretekről, amelyek csak akkor mentesülnek a vámköltségek alól, ha visszaszállítják őket külföldre, azaz ha a kép nem talált vevőre.

25 A műcsarnoki katalógusok hirdetései között azonban ekkortájt már felbukkannak a hazai keretkészítők hirdetései.

26 A Műcsarnok folyóirat 1900-as évfolyama arról számol be, hogy „Pécsett »Aurora, magyar iparművészeti intezet« címen telep létesült, mely célul tűzte ki magának oly ipari műtárgyak tervezését, melyekben a modern művészeti irányzatok a magyar stíl motívumaival ízléses és művészi összhangban érvényesüljenek. Egyebek közt az intézet a legváltozatosabb formában és kivitelben képkereteket is készít." A cikkíró külön hangsúlyozza a magyar műipar támogatásának gazdasági szempontú fontosságát, „mert bizony képkeretek fejében is nem megvetendő összeg pénz vándorol Magyarországból a külföldre".

27 A magyarországi keretkínálat bővüléséhez nemcsak az eredeti műalkotások, hanem a művészi reprodukciók elterjedése is hozzájárult. A Könyves Kálmán Műkiadó Rt. a „Kiváló mülapok jegyzékében" a sokszorosított müvek mellett a hozzájuk kínált keretek képét is közölte. A Történelmi és arcképek 1906-os katalógusában 16 fotórészlet mutatja a kiválasztható kereteket, egy későbbi és jóval terjedelmesebb árjegyzék pedig külön táblázatban nemcsak a lapok méretét és technikáját tünteti fel, hanem azt is, hogy az egyes darabokhoz milyen keret rendelhető. A kisebb méretű mülapokhoz általában csak egy típust kínáltak, a nagyobb méretűekhez viszont a katalógusban közölt 18 változatból lehetett - természetesen más-más árfekvésben - rámát 4. Glatz Oszkár: Birkózó fiúk, 1900 körül. Magyar Nemzeti Galéria. Jelenlegi állapot választani. Úgy tűnik tehát, hogy az eredeti festményekhez képest jóval olcsóbb műlapok esetében a vásárlóra bízták a döntést, és itt - az ízlésbeli megfontolások mellett - valószínűleg nagyobb súllyal estek latba az anyagi szempontok.

28 Az eddig tárgyalt különböző keretek, illetve átkeretezések a beléjük foglalt képek esztétikai hatásán módosítottak, a mü befogadását egyébiránt alapvetően nem befolyásolták. Ismerünk azonban olyan eseteket, amikor az eltűnt vagy megsemmisült eredeti keret a festmény értelmezésébe is belejátszott, kiegészítette, megerősítette, vagy akár más irányba terelte azt. Tanulmányom második felében két ilyen esetet: a nagybányai művésztelep legjelentősebb mestereinek egy-egy főművét, Hollósy Simon Rákóczi-indulójának vázlatát (1899) és Ferenczy Károly Józsefet eladják testvérei (1900) című képét, illetve azok kereteit vizsgálom meg behatóbban. Hollósy életmüvében központi szerepet játszott a Rákóczi-induló témája, amellyel 1895-ben kezdett foglalkozni, és amelynek utolsó vázlatain még a halála előtti napokban is dolgozott. A résztanulmányok, illetve a számos átfestett vagy szétdarabolt és ma túlnyomórészt lappangó változat közül kiemelkedik a kompozíció 1899-es vázlata, Hollósy Nagybányán készült legjelentősebb müve

29 (5. kép). A festmény évtizedek óta egyszerűen tagolt profilú, arany-fekete festésű keretben látható a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. Semleges karaktere és sötét tónusa jól kiemeli a fénytől átjárt kompozíciót, bár a ko-