Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ László: Egy budapesti műgyűjtemény. A Révai család Ferenczy-képeiről

Ferenczy Károly: Királyok kódolása, 1895. Magyar Nemzeti Galéria volt erőszakos eljárás, nem járt együtt házkutatással, az elrejtett vagy más helyen tárolt műtárgyak után nem nyomoztak. A tulajdonosok általában együttműködtek a múzeumi dolgozókkal, a kormánybiztosság embereivel.

17 Révai gyűjteményében a már említett, a szakirodalomból is ismert két Ferenczy-festmény mellett, a leltárban a harmadik Ferenczy-kép a Két angyal, a negyedik a Jézus imádása, végül az ötödik a Néger a Jézus imádása jelenethez címmel szerepel. Ferenczy Károlynak a gyűjteményben leltárba vett három képét a szakirodalom nem említi. A rejtély megoldásának kulcsát Réti István adja a kezünkbe. A nagybányai müvésztelepről írt monográfiájában közreadja az 1897-es első kiállítás teljes katalógusát, benne a kiállított Ferenczy-müveket. A 2. szám alatt szereplő Női arckép azonosítható Révai Mór Jánosné arcképével.

18 így tudósít erről Bródy Sándornak a Magyar Hírlapban, a kiállításról megjelent tárcája: „Feltűnést kelt egy másik arcképe: egy fehér ruhás, ideges pózú, de rendkívül érdekes és okos arcú úridáma: Révay Móricné. Sok kész kép és monumentális munkákhoz készült pompás vázlatok egészítik ki a Ferenczy-kollekciót."

19 Révainé portréja Réti szerint a műteremben készült Ferenczyképek sorában első az elsők között, nem csak a kronológiát, hanem a minőséget is figyelembe véve. A „pompás vázlatok" között szerepelt 19-20-21. tételként három kép, nevezetesen a Néger, a Madonna, valamint a Leány címmel.

20 Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük, a kiállított három kép azonos a Révai-gyüjteményben leltárba vett művekkel. Sőt, azt is feltételezhetjük, hogy a három festményt Révai a kiállításról vásárolta meg, ahogy tudjuk, testvére is bőven vásárolt ott. Mik lehetnek ezek a képek? Ismerjük Ferenczy Károlynak az 1895-ben festett Királyok hódolása című festményét, amely az MNG letétjeként a szentendrei Ferenczy Múzeumban látható.

21 A Királyok hódolása és a Jézus imádása ikonográfiái lag azonos kompozíciót takarhat. A Révai-gyüjteményben lévő három Ferenczy-kép eredetileg egy kompozíciót alkotott. Erre utal az 1944-es kormánybiztosi jegyzőkönyv is, amelyben a három mű egy tétel alatt, Királyok imádása címmel szerepel (lásd: 11. jegyzet).

22 A Szentendrén látható festmény ismeretében a Két angyal (a műcsarnoki kiállításon Leány címmel) a kompozíció bal oldalán, az oszlopok előtt ülő két angyalnak, míg a Néger a Jézus imádása jelenethez (a műcsarnoki kiállításon Néger címmel) a kompozíció előterében, a Mária előtt hódoló, negroid vonású királynak felel meg. A harmadik kép, a Jézus imádása, valószínűleg a kompozíciónak Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló részletével azonos, tehát a Madonna címmel kiállított művel. Jelen ismereteink alapján a három képből egyet biztosan azonosítani tudunk. Ugyanis a Két angyal 1963-ban szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria bírálatán, majd évtizedekkel később felbukkant a műkereskedelemben is, mindkét alkalommal is-