Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - NAGY Ildikó: Egy fotóegyüttes az Epreskertről 1894-ből
király alakja mindkettejükhöz közel állt, hiszen Esterházy operát szereztetett Corvin Mátyás címmel, amit 1895-ben és 1896ban Tatán be is mutatott, Stróbl rajongása Mátyás és kora iránt pedig köztudott volt. A tatai Mátyás-kútról 1890-töl kezdődnek a híradások, cs éveken át tartanak, mígnem a budai Mátyás-kút kiszorította még az emlékét is. A közelmúltban Stróbel Árpád kivonatolta a Tata-Tóvárosi Híradó 1890-1893 közötti idevonatkozó közléseit."' Ezek szerint a tatai vár renoválása során a várudvarra egy monumentális kutat terveznek bronzból és márványból, amelyet Mátyás király szobra díszít majd, annak emlékére, hogy a vár egykor a király vadászkastélya volt. A kutat és a szobrot Stróbl Alajos készíti. A Híradó 1891-ben már részletesen ismerteti a kúttervezetet. „A medence egyik felén szarvasok csoportja van. Közepén fehér márványból, fekvő helyzetben Szép Ilonka, a forrás tündére. Alakja egy vízfátyolon keresztül lesz majd látható. A tündér éppen felébred a zajra, s fölfelé tekint. Fölötte áll Mátyás király, korhű vadászruhában. Egyik kezével a vadászkésére támaszkodik, a másik kezében vadászkürtöt tart. Figyelve néz körül, keresi kísérőit, akiktől elmaradt. Az álló szobor bronzból lesz. A díszes emléket még ez év őszén felállítják a várban, melynek művészi restaurálása nem sokáig késik." A kútterv leírásának olvasásakor az a különös képzet merül fel bennünk, hogy itt valójában az Amor és Psyche őstoposznak Mátyás királyra és szép Ilonkára adaptált változatáról van szó. Az alvó Psychét nem Amor szárnysuhogása, hanem a vadászó király léptei verik fel, amelyeket a forrás zubogó vize sem tud elnyomni. Az asszociáció azonban mégsem olyan abszurd, mint amilyennek gondolnánk, hiszen éppen a fiatal irodalomtörténészek legújabb kutatásai vetik fel a Mátyás király-szép Ilonka, valamint az Amor és Psyche-történet párhuzamait és azonos motívumait. 17 A kútterv leírásának ismeretében megkísérelhetünk még egy feltevést, mégpedig az epreskerti fotókon látható legkülönösebb szoborról, arról az aléltan fekvő női aktról, amelyiknek talapzatán a középtengelytől jobbra az ILONKA név olvasható, míg az előtte lévő szó - ha volt egyáltalán - nem látható a fotón. A szobor tanítványi munka (Ligeti Rákász fiú című szobra mellett láthatjuk a 14. számú fotón), és szerepelt a szobrásziskola munkáját bemutató csoportban valószínűleg a millenniumi kiállításon, de már az Ilonka név nélkül. 18 Bár nincs kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy ez lenne a tatai kút forrástündére, a leírás, a fotó és a talapzaton olvasható név alapján ezt a feltevést mégis megkockáztathatjuk. Annál is inkább, mert láttuk, hogy Stróbl bevonta a tanítványait saját munkáinak elkészítésébe, ahogy ez egyébként is általános gyakorlat volt a művészeti akadémiákon. Természetesen azt is feltételezhetjük, hogy a szobrot csak iskolai feladatnak adta ki, és konkrétan nem ez került volna a tatai kútra, de a kompozíció annyira megfelel a Tata-Tóvárosi Híradó ismertetésének, hogy lényeges különbség nem igen lehetett volna. Amiért Stróbl elképzelése olyan meghökkentő, az a kosztümös történelemnek és a szószerinti „leplezetlen" antik mitológiának a találkozása egy jelenetben. Mindez Vörösmartynál szimbolikusan történik (vö. lepke-szimbólum). Mátyás királyt sokféleképpen ábrázolták, de egy női akt társaságában - tudtommal - nem. Stróbl fantáziája és kimagasló szcenírozó képessége minden bizonnyal megteremtette volna azt a varázslatos erdei hangulatot, amelyben mindez igazolást nyert volna, és talán Mátyás király is - kilépve a történelemből - a mitológia részese lett volna. A leírás egyik mozzanata, a vízfátyolon keresztül látható forrástündér alakja emlékeztet Stróblnak egy korábbi elképzelésére, a Tündér Ilona kútjára, melyről nem tudjuk, hogy hova szánta. Ez a kút Árgirus királyfi és Tündér Ilona törtenetét ábrázolta volna, és a terv el is készült 1888-ban. 19 Mintha a tatai kútterv ezt a nőalakot örökölte volna meg szép Ilonka néven, de még forrástündérként - és így igencsak eltérően Vörösmarty költeményétől. Árgirus helyébe pedig Mátyás király került. 4. Tanítványi munkák: jobbra Ligeti Miklós: Rákász fiú című szobra, balra az ILONKA feliratú szobor, mely feltehetően szintén a tatai Mátyás-kút számára készült (Morelli-sorozat: 14. sz.)
