Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - LINDNER Magdolna: Családkép, portré, fénykép. A művészet és az otthon a Györgyi Giergl család gyűjteményében

4. Györgyi Giergl Alajos: Nő a szabadban (Regényolvasás), 1853. Magyar Nemzeti Galéria tó - épp készülőben lévő kép azonban csak a gazdag környezetet biztosítják ahhoz, hogy a festő gyermekeit bemutassa. Györgyi festményének igazi előképe Joseph Danhauser A kis festő című, 1843-ban festett képe volt.

10 A gyermekek közül Géza (1851-1934) az idősebb, őt látjuk, amint a készülő festménybe mázol. Gyermekkora óta rövidlátó volt, ezt a festő a képen sejteti. Györgyi Géza nyolcvanadik életévében megírt rövid önéletrajzából tudjuk, hogy özvegyen maradt nevelőanyja döntése révén került szinte gyermekként a Calderoni optikai céghez dolgozni, ahol megismerkedett Hopp Ferenccel. O volt az, akinek segítségével építészi pályára kerülhetett. Ugyanehhez kapott fontos segítséget Halitzky Béla építésztől. A Hauszmann Alajos által vezetett irodában töltött két és fél év gyakorlat után a Műszaki Egyetemre ment, ahol építészként végzett. Ybl Miklós mellett dolgozott a Várkert Bazár tervezésén. Később a Szent István-bazilika belső tereinek elkészítésében vett részt. Ybl Miklós halála után Hauszmann Alajossal a vár építési tervein munkálkodott, majd a Műegyetem építkezéseivel bízták meg. 1911-ben a római nemzetközi kiállítás magyar csarnokát tervezte Hoepfner Guidóval közösen." Györgyi Gézáról ifjú, illetve idősebb korában készült fényképfelvételekkel is rendelkezünk, itt a korábbit közlöm (6. kép). A festményen a nézővel szemben Emma, a kisebbik gyermek látható, amint bátyját ujjával figyelmezteti, mivel Géza a készülőfélben lévő, festőállványra helyezett festménybe igyekszik épp belemázolni ecsetjével. A kislány vonásai lágyak, az édesapa portrészerü hűséggel ábrázolja gyermekét. Összevethető a festményen bemutatott kislányarc Emma felnőttkori fényképével (7. kép). A később említendő Györgyi Kálmán is készített a lányról fiatalkori portrét.

12 Györgyi Giergl Alajos első felesége 1855-ben meghalt. A művész 1857 novemberében kötött másodszor házasságot, Halitzky Amáliát vette feleségül, aki gyermekeinek jó nevelőanyja, s festöférjének igazi múzsája lett. Töredékesen megmaradt levelezésük és a család által őrzött emlékek tanúskodnak erről.

13 1858-ban született Sándor, 1860-ban pedig Kálmán nevű gyermekük. A festő Halitzky Amáliáról több portrét is készített. A 8. képen bemutatott kisméretű arckép 1859-ből való.

14 Elénk zöld háttér előtt rajzolódik ki az asszony sötét haja. A tartózkodó, szép arcról komolyság, gyengéd érzelmesség olvasható le. Az egész képet miniatürszerü zártság jellemzi. Beállítása egyszerű, az arcot finom árnyékok alakítják, s a szemek kifejezőerejét fényfoltok fokozzák. 1862-ben anyósáról, özv. Halitzky AntalnévíA készített a művész portrét

15 (9. kép). Az asszonyról fénykép is maradt fenn (10. kép). Mint Györgyi Giergl más, idősebb hölgyekről készült arcképei, ez is a Friedrich von Amerling által festett, érett korú női modellekről készített müvekkel mutat rokonságot. Visszatérve a nevessé vált családtagokhoz, meg kell említeni Giergl Henriket, azaz Heinrich Gierglt (1827-1871), aki Ignaz Giergl üvegesmester legtehetségesebb fia volt.

16 23 évesen elkezdett naplójában a mester részletesen beszámol magáról s még inkább a korról. Divald Kornél így ír Henrik működéséről: 5. Györgyi Giergl Alajos: A kis festő (Az ifjú festesz talentuma), 1853. Magántulajdon