Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - IMRE Györgyi: A leány azonosítása. Kiss Bálint Jablonczai Pethes János leányától búcsúzik a leopoldvári börtön ablakánál 1674-ben című festményén
A könyörületesség hét cselekedetét ábrázoló oltárkepén (16071608, 3. kép), e pogány monda két szereplőjével jelenítette meg az „éhezőnek enni adj" szentírási parancsát." 1 Pigler Andor szerint a tárgy gyors népszerűsége és elterjedtsége a benne rejlő erotikus színezetnek tulajdonítható, amit Daniel Seiter, bécsi születésű 17. századi művész csak a Lót és leányainak nyíltan erotikus jelenetével tudott párhuzamba állítani. 22 A Caritas Romana-témát legújabban feldolgozó Robert Rosenblum szerint a 18-19. században. Poussin akadémiájának közvetítésével, Jacques-Louis David műtermében vált újra élővé a történet, egyre összetettebb jelentéstartalommal: a romantika korszakában, az 1760-as évektől népszerű klasszikus téma, a francia forradalom áldozatos hösiségétől de Sade márki exploráló szexualitásáig széles körű új értelemmel telítődött (4. kép), s még anekdotikus variációk is születtek távol a klasszikus környezettől. 23 TAVOLETTA Kiss Bálint klasszicista akadémikus tanulmányai hatására választhatta ki a pogány történet De pietate in parentes I Pietas Christiana-verzióját, hogy emléket állítson Jablonczai Pethes Jánosnak. 24 3. Caravaggio: A keresztény könyörületesség hét cselekedete. 1607-1608. Nápoly, Pio Monte della Misericordia 4. Jules Lejébvre: Caritas Romana, 1864. Me hin, Musée de Mel un A festő a Metternich-éra idején, 25 1827 és 1830 között volt a bécsi Akademie der bildenden Künste St. Anna-beli épületének növendéke, a történelmi festészet és kompozíció szakon. Barabás Miklós visszaemlékezése szerint 2 '' Johann Peter Krafft volt mestere, aki Párizsban, Jacques-Louis David műtermében szerezte francia akadémikus ismereteit. 27 Kiss Bálint nemcsak a bécsi képtárakban, hanem az akadémián is számos Caritas Romana-&brázo\á.s\. láthatott. 28 E példák azonban a témát legtöbbször Kiss Bálint festményétől eltérő módon mutatják be (5. kép). A rab atyját - rendhagyó módon - a vasrácson át tápláló hős leány motívuma 1530 körül jelent meg a festészetben, a Raffaello-tanítvány, Perino del Vaga a genovai Palazzo Doria-Pamphilit díszítő freskóján 29 (6. kép). Feltételezésünk szerint e képi minta távoli reminiszcenciájára lehet ráismerni a Jablonczai Pethes János leánya atyja iránti szeretetének témáját feldolgozó mű ikonográfiái szerkezetében. A reneszánsz mintából ered a rácson kívül álló szerető leány - a börtön rácsán belül szenvedő rab - a cellába betoppanó triumvir motívuma. Az utóbbi alakja azonban teljesen elveszítette kompozicionális értelmét Kiss Bálint festményén, és a művészi invenció egyszersmind a klasszikus mintától eltávolodó érzelmi kapcsolatba helyezte Cimon és Pero nemzeti protestáns hőstörténetbc illesztett alakját is. A mű archaikus, félalakos ikonszerű struktúrának középpontjában a rab prédikátor „mellképe" áll, aki fejét, mint a Fájdalmak embere, melankolikusan a megbilincselt kezére támasztja. Az arcára festett viasszerű könnycsepp is az ábrázolás szakrális tartalmát erősíti.
