Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án

események után eljuttatta az olvasókhoz, az Illustrierte Zeitung május elején ennek nyomán jelentette meg képriportját a pesti felkelésről.

44 Werfer lapjának különlegessége, hogy illusztrációi a főváros mellett a forradalom vidéki fejleményeiről is tudósítottak.

45 Pauer rajza azonban a szabadságharc magyarországi ábrázolásainak körében is ritkaságnak számít, 1848-ról ugyanis meglepően kevés kortárs hazai ábrázolás maradt fenn. Az egykorú képek zöme portré vagy katonai témájú grafika, az országszerte zajló eseményekről a kortársak csupán elvétve kaptak friss képi tudósítást.

46 A folyóirat mindvégig a forradalom támogatója volt. álláspontja a Kossuth által képviselt ellenzéki liberálisokkal rokon. Aktuális eseményábrázolásai közt feltűnően nagy szerepet kaptak az európai forradalmak spontán tömegmegmozdulásai, az utcai tüntetések, összecsapások és barikádharcok. A kassai újság tehát egy olyan történetként meséli el a forradalmat, amelynek középpontjában a tömegek állnak, irányát és menetét ők szabják meg. Ősszel Werfer folyóirata - az Illustrierte Zeitung nyomán - sorra közölte a „szeptemberi fordulatot" jelző merényletek és népítéletek képeit: előbb Bréa tábornok, majd a párizsi érsek meggyilkolását, később Lichnowsky herceg lemészárlását.

47 Lamberg halála hazai illusztrációinak köréből szintén egy kisebb sorozat része Bucsánszky Alajos ponyvájának cím lap képe. Bucsánszky a korszakban egyedülálló figyelmet fordított népszerű kiadványainak illusztrálására.

48 1848 őszén indított hírújságjának mind a három fennmaradt részét fametszetes kép díszíti. Putnoki József Lamberg halálát megverselő tudósító éneke a ponyvaújság első számaként jelent meg, ezt követte Zichy Ödön gróf kivégzésének és Latour gróf felkoncolásának leírása, szintén egy-egy fametszetes ábrával. Putnoki az eseményeket egy földesúr és egy jobbágy párbeszédeként írja le. Előadásában a népítéletek a szabadságharc ellenségeinek igazságos büntetései, szándéka nem a tettesek elítélése, hanem az árulók elriasztása. A Lamberg elleni merénylet ebben az összefüggésben az elnyomott és öntudatra ébredt nemzet jogos bosszújaként jelenik meg. Míg a fentebb tárgyalt illusztrált folyóiratokban, ponyvákban és nyomtatványokon Lamberg halálának ábrázolása aktuális képi tudósítás, a később megjelent összefoglalókban már egy múltbeli esemény illusztrációja, így funkcióját tekintve riportképböl történeti képpé alakul. Tágabb kontextusát már nem a napi hírek, hanem a történeti összefüggések teremtik meg, közege már nem a jelen, hanem a világ- vagy a nemzeti történelem. Amíg az aktuális eseménykép értelmezését csak a megelőző történetek befolyásolták, a történelemkönyvek illusztrációi egy olyan folyamat epizódjaként jelennek meg, amelyet következményei éppúgy értelmeznek mint az okai. Anton Ziegler könyvében Lamberg halála az osztrák császárság átfogó történetének összefüggésében jelenik meg, azon belül a negyedik kötet abban az egységében helyezkedik el, amely a bécsi forradalom eseményeit tárgyalja.

49 A képcikluson belül előzménye István nádor és Jellasics sikertelen tárgyalása és következménye a Tábor hídi csata, Latour kivégzése és a bécsi forradalom újbóli fellobbanása.

50 Ziegler a bécsi forradalmat olyan történetként ábrázolja, amelynek mozgatórugói az utcai néptömegek és a császár közötti konfliktusok, míg a sorozat első felében az uralkodói hatalom kompromisszumkészsége csillapítja valamelyest az elégedetlenséget, a forradalom második szakaszát - Ziegler előadása szerint - az elszabadult indulatok és véres összecsapások jellemzik. Ennek tükrében az utolsó kép, amely a forradalmárok egy csoportjának kivégzését ábrázolja, nem mint megtorlás, hanem mint a törvényes rend helyreállításának eszköze kap értelmet. AZ ÚJRASZERKESZTETT PILLANAT DOKUMENTUM ÉS FIKCIÓ A gyilkossághoz kapcsolódó képi ábrázolások közül kizárólag dokumentatív igény jellemzi azt az illusztrált füzetet, amelyben a gróf családja közli a halott zsebében talált tárgyakat, de a gyilkosságot felelevenítő metszetek többsége is az időszerű képi