Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

SZILÁGYI János György: Polyclitus Etrusca?

A filozófus számára tehát a szemmel felfogható meteorológiai folyamatok a természeti törvények megnyilvánulásai, és meggyőződése, hogy ezek a törvények érvényesek. Az etruszkokat ezzel szemben nem a folyamatok okai, csak célja érdekli, ami számukra nem lehet más, mint egy észrevevést követelő, mert jelentőséggel teljes jelenség előidézése. Tévedés volna az elmondottakból a polykleitosi és az etruszk szobrászat értékének különbségére következtetni. Fronto forrása szembeállításukkal a művészi kifejezés két olyan polárisán ellentétes alapformáját jellemezte, amely századunk művészetének történetében is meghatározó fontosságú volt. Mondrian tudatosan platonista konstruktivizmusa mellett ott állt ugyanis Kandinszkij absztrakt expresszionizmusa. Polykleitos és az etruszkok, mint két egymást kizáró és mégis egyenrangúan egymás mellett létező világfelfogás szobrászati objektivációja, nem jelent kevesebbet, mint hogy van lehetőség a választásra. A választás lehetősége pedig egy szóval kifejezve szabadságot jelent. JEGYZETEK * A frankfurti Liebieghausban a Polykleitos-kiállítás alkalmából tartott nemzetközi symposiumon 1991. január 20-án elhangzott előadás kibővített és jegyzetekkel ellátott szövege. Németül a konferencia aktáiban jelenik meg. 1 Polyklet. Der Bildhauer der griechischen Klassik. Katalog zur Ausstellung im Liebieghaus, hrsg. von D. Kreikenbom, Frankfurt 1990, 444. Ez a nézet a kézirati hagyomány részleteivel természetesen nem foglalkozó klasszika-archaeológusok között G. Lippold, RE XXI.2 ( 1952) 1716, nyomán terjedt el. 2 A Fronto-szöveg hagyományáról rövid összefoglalás: L.D. Reynolds, Texts and Transmissions. A Survey of the Latin Classics, Oxford 1983. 173-174. A vonatkozó kérdések részletes és jelenleg legjobb tárgyalása, amely az alábbiaknak is kiinduló pontja, M.P J. Van den Hout bevezetése a ma mérvadó kiadáshoz: M. Cornelii Frontonis Epistulae. Schedis tarn editis quam ineditis Edmundi Hauleri usus iterum ediditM.P. J. V.dH., Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana, Leipzig 1988, Prolegomena VÜJ-LXXX; a fent közölt szöveg: p. 133. 3 B. Bischoff, Der Fronto-Palimpsest der Mauriner. SH d. Bayer. Akad.d.Wiss., Philos.-hist.Kl., München 1958, Heft í 4 I-m. LXXin-LXXVI. 5 Archiv f. lat. Lexicographie 15(1908) 106 skk. Vö. Van den Hout, i.m. LXXVIII. 6 E Reisch, ÖJh 9 (1906) 224-225; B. Schweitzer, Xenokrates von Athen, Halle 1932. 38, Anm.l (= Zur Kunst der Antike, Ausgewählte Schriften I, Tübingen 1963, 148, Anm. 46). 7 Reisch és Schweitzer, ill.; Schweitzer ellen már Lippold, ili. (fent 1. jegyz.). 8 G. Becatti, Arte e gusto negli serittori latini, Firenze 1951,281,446. 9 G. A. Mansuelli, in: Studi di antichità in onore di G. Maetzke II, Roma 1984, 362. 10 Th. Pekáry, Die griechische Plastik in den römischen Rhetorenschulen, Boreas 12 (1989) 95-104. 11 A kérdésről H. Marwitz, Der kleine Pauly II (1967) 971 -972. 12 Inst.orau 12,10,7. 13 Geogr. 17,28. 14 H. Jucker, Gnomon 37(1965) 302-304; G A. Mansuelli, RA 1968, 73-84; Q. Maule, AJA 81 (1977) 487-507; T. Dohm, Die etruskische Kunst im Zeitalter der griechischen Klassik, Die Interimsperiode, Mainz 1982. 15 Alapvető: G. Karo, AEph 1937,2, 315-320; E. Kunze, in: Studies D.M. Robinson I, Saint Louis 1951, 736-746; Vö. T. Dohrn.RM 66 (1959) 61-64. 16 M. Cristofani, L'arte degli Etruschi, Torino 1978, 156-161; az Etruria Padana-ra vonatkozó irodalmat 1. E. Hostetter, Bronzes from Spina I., Mainz 1986, XIII-XXVIII, és legutóbb összefoglalóan az újabb kutatásokról F.-H. Massa Pairault, RA 1989, 324-336 és 315, 4. jegyz. (irodalom), továbbá G. Sassatelli, in: Crise et transformation des sociétés archaïques de l'Italie antique au V

e s. av. J. C, Roma 1990, 84-96. 17 Vö. A. W. Johnston, Trademarks on Greek vases, Warminster 1979, 15, 17, 49. Az ekkoriban felvirágzó Pisa és Populonia alighanem az Adria felől kapta az athéni vázákat. 18 K. Marót, Survival and revival, Ethnographia 56 ( 1945) 1 -9. 19 A tárgynak szentelt konferencia anyaga: Die Aufnahme fremder Kultureinflüsse und das Problem des Retardierens in der etruskischen Kunst, Mannheim 1981. 20 Hostetter, i.m. 73-75, pl. 49,b. 21 D. Kreikenbom, Bildwerke nach Polyklet, Berlin 1990, 145, I 9,Taf.21. 22 A motívumról H. Jucker, AA 1967, 620-621 és uő., in Art and Technology, A Symposium on Classical Bronzes, Cambridge, Mass. 1970, 199-203; E. Richardson, Etruscan Votive Bronzes, Geometric, Orientalizing, Archaic, Mainz 1983, 73-78, pi. 35-37 és 225-239, pl. 153-159. 23 Hostetter, i.m. 71-73, pi. 48,b. 24 Dohm, Die Interimsperiode (fent 14. jegyz.), 30-31, Taf.l 3. 25 Legkorábbi példája: Richardson, i.m., fig. 510. Korahellénisztikus terrakotta épületdíszítő ifjúalakon: Die Welt der Etrusker, katal. Berlin 1988, 307, D 4.7 (Szépművészeti Múzeum T.568). 26 S. Haynes, Etruscan Bronzes, London 1985,294,133. sz., pi. 201. 27 Hostetter, i.m. 43-44, pi. 23,b. 28 Dohm, Interimsperiode, 28-29, Taf. 11,1. 29 Dohm, uo. 31,11 és Taf. 14,1. 30 Dohrn, uo. 29,7 és Taf. 11,2. 31 Haynes, i.m. 299-300, 148. sz., pi. 210. 32 G. Bartolom - M. Sprenger - M. Ilirmer, Die Etrusker, München 1977, 137 és Abb. 187-189. 33 Phileb. 51c; Péterfy Jenő fordításának felhasználásával. 34 Nat 2,32,2.