Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
PUSKÁS Bernadett: „A győzelemmel hasonnevű". Szent Miklós ikonográfiájához a 15-16. századi Kárpát-vidéki ikonok alapján
Szent Miklós-ikonok a szent püspöki életútjával foglalkoznak a további jelenetekben. 1 A 300 körül a myrai püspök megválasztásához összegyűlt likíai püspököknek a hagyomány szerint Isten adott útmutatást, megjelenvén a köztük legidősebbnek álmában: az legyen a myrai püspök, aki másnap reggel elsőként ér a templomba és Miklós a neve. A jelenet a Püspökké szentelés szertartását mutatja be. A főpap Miklós feje fölött egy diakónus segítségével evangéliumos írástekercset terjeszt ki. 16 A főjelenetet körülvevő második, harmadik, negyedik sorban Szent Miklós püspök nyilvános, ismert cselekedetei szerepelnek: - A szaracén fogságból kiváltott Bazil visszavezetése szüleihez: Szent Miklós odavezeti a fiút az asztalnál ülő szülőkhöz. 17 -Az ördög kiűzése a megszállottból: Szent Miklós megáldja a fekhelyén fekvő összekötözött (!) beteget, akinek a szájából ördög bújik ki. 18 - A tenger vizébe fulladó Demeter kimentése: a hegyekkel körülvett tengerből Szent Miklós a kezénél fogva húzza ki az ifjút. 19 - A háborgó tenger lecsendesítése: Szent Miklós a tenger közepén úszó hajót kormányozza, a bárkát az ördögök a mélységek felé húzzák. 20 -A három ártatlanul bebörtönzött katona megvigasztalása: a börtön ablakából a három fogoly az odaérkező Szent Miklósra tekint ki. 21 - Szent Miklórmegjelenik álmában Konstantin császárnak és megparancsolja a három fogoly kiszabadítását. 22 -Az ártatlanul elítélt Kristóf pap megmentése a lefejezéstől: Szent Miklós lefogja a fogoly felett kirántott kardot. 23 Mindig a legalsó sorban szerepel Szent Miklós halálának és temetésének (341. dec. 6.) és Ereklyéi Myrából Bariba való átvitelének (1087. május 9.) jelenete 24 és a halála utáni csodák közül a két jelenetre bontott Szőnyegcsoda: Szent Miklós megveszi az elszegényedett nemestől annak szőnyegét, majd visszaajándékozza azt a nemes feleségének, ill. A fa kivágása és az ördög kiűzése a kútból. 2 ^ Miért épp ezeket a jeleneteket választotta ábrázolása tárgyául a keleti ikonográfia? Hiszen a legenda a három szűz megmentéséről szóló elbeszélése Keleten is jól ismert volt, ahogyan a Gabonacsoda is, amely ugyancsak kimaradt a Szent Miklós-ikonok tematikai összeállításából. 26 A Szent Miklós-ikon teológiai, ill. liturgikus közege adhat útmutatót a válasz megközelítéséhez. Szent Miklós ikonja mint Eikon a keleti egyháznak az istenképiségre alapozott teológiájából nyeri érvényességét mind elméleti (ortho-doxa) mind gyakorlati (ortho-praxis) vonatkozásában. Az egyházatyák tanítása szerint az „Isten képére és hasonlatosságára" (Teremtés 1,27), Kar' eiKovct deov teremtett ember a bűnbeesés következményeként Isten elhomályosodott képmásává vált. Isten végnélküli szeretetének köszönhető, hogy „dicsőségének kisugárzása és lényegi képmása" (Zsidók 1,3), Krisztus megtestesült, és létrehozva Isten élő ikonját lehetőséget ad minden embernek ilyen ikon önmagából és önmagában való felépítésére, a bűnbeesés előtti állapot visszaállítására. 27 „Krisztusban az isten emberré lett, hogy az ember Istenné legyen" - hangoztatják az egyházatyák, ezzel foglalva össze a keleti teológia, patrisztika és antropológia alapelvét. 28 Krisztus, az Istenember személye lehetőséget nyújt arra, hogy benne az Isten és az ember kölcsönösen, mint tükörben, szemlélhesse és megismerhesse egymást, alapot szolgáltatva ahhoz, hogy az ember „Isten bölcsességének pecsétjét" keresse és szemlélhesse önmagában is. 2 Ahogyan életfeladatot is kitűz: a keresztény önmaga istenképiségének Krisztus mintájára történő helyreállításával elérheti a végső teljességet, melynek igénye a kezdetektől él benne. 0 „Földi életemben az Isteni életbe vagyok beoltva, mivel Isten része is vagyok, az eljövendő élet utáni vágyat hordozom keblemben" - vallja Nazianzi Szent Gergely és ezzel a „kép szerinti életnek" eszkatológiai távlatot és feszültséget ad. Hangsúlyozza, hogy a földi élet különleges értelmének az eljövendő élet a kulcsa, az itteni ideigvaló létnek a célja és lehetősége voltaképpen a teljes és örök élet megszerzése. 31 A keresztény tanítás szerint az ember Isten szerinti önmagát a lelki javak összegyűjtésével készítheti el, mind magában, mind másokban az Istent, az Isten szerintit szemlélve, 32 ugyanakkor az istenképiség helyreállítása nem csupán elmélet vagy magányos aszkéta erénygyakorlat, hanem közösségi és ezen belül liturgikus tevékenység eredménye is. Ez a képteológia érvényesül a liturgikus szövegekben és az ikonfestészetben, „hogy akit tisztelünk, annak képét szemünk előtt tartva hitünkben megerősödjünk" (Az Orthodoxia - a képtisztelet győzelmének - ünnepe, szombati előesti sztichira). Ezt a gondolatkört tükrözik és támasztják alá a szent életpéldájával a Szent Miklós tiszteletére írt, személyisége által ihletett liturgikus szövegek és ikonjai is, együttesen világítva meg az ikonográfiái témaválasztás logikáját. A myrai püspök az ünnepi istentiszteletek során 33 úgy jelenik meg, mint „Krisztus osztályos társa, 34 aki egyrészt a hit tisztaságának őrzésével, másrészt az ebből fakadó helyes keresztény életgyakorlat hősies megélésével vált szentté és nyerte el az üdvösséget. „Valóban a győzelemmel hasonnevű vagy, mert a hívőknek a kísértések idején erősnek mutattad magad, ó Szent Miklós, Krisztus főpapja, s ahol segítségül hívatol, gyors segélyt nyújtasz a te szárnyaid alá szeretettel menekülőknek..." 35 Miklós személye ennek szellemében példaértékű az Egyház számára: „A hitnek szabálya, a béketűrés példányképe és az önmegtagadás tanítója gyanánt adott téged a maga nyájának az örök igazság. Azért alázatosságoddal elnyerted a magasságot". 3 A példaképet küldő gondviselés utalásszerűén jelenik meg az ikonográfiában: a kiválasztott csecsemő első csodája a „Születés" vagy „Keresztelés" jelenetében; a másodszor is csodásan kiválasztott személy „Püspökké szentelése". A hit tisztaságának megőrzésével kapcsolatban a sztichirák kiemelik Szent Miklós Áriusszal való szembenállását