Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

KELÉNYI György: Adatok a pozsonyi prímási palota tervezés- és építéstörténetéhez

ADATOK A POZSONYI PRÍMÁSI PALOTA TERVEZÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ KELÉNYI GYÖRGY „Az esztergomi érsek M.o. prímás Batthyány József Pozsonyban, a belső városban 1778-ban építtetni kezdett Palotája az ősszel egészen elkészült. A hozzá való kápolna a folyó Szt. András havának 4. napján felszentelve." Ezekkel a sorokkal emlékezik meg a Magyar Hírmondó 1781-ben későbarokk építészetünk kétségtelenül legjelentősebb alkotásának elkészültéről.^ mű, kimagasló építészeti kvalitásai révén, azóta is helyet kapott a helytörténeti irodalomban, s a magyarországi művészetről írt összefoglalásokban, de sem részletes épftéstörténetének bemutatására, sem alapos elemzésére nem került sor. Kemény Lajos volt az első, aki 1915-ben a palota keletkezésével kapcsolatos levéltári adatot közölt. Eszerint az építész az építkezéshez a régi telek területén kívül egy 5 1/2 öl mély és 28 1/2 láb hosszú (=10x9 m) közterület-darabot is igénybe kívánt venni, s ezt a városi tanács kiküldött bizottsága 1778. április 8-án jóváhagyta. A helyszínrajzot „Melchior Hefele fürstl. Primatialischer Hof Architekt" írta alá.

2 Tanulmányunkban a fellelhető terv- és iratanyag alapján Hefele főművének részletesebb bemutatását tűztük ki célul, s így feltehetőleg sikerül a mű sajátos világához közelebb jutni. A török hódítás után Nagyszombatba költözött esztergomi érsekeknek már a 17. század óta volt nyári rezidenciájuk Pozsonyban.

3 Az akkori belváros falain kívül fekvő, nagy kertes épület mellett a városon belül is használtak egy épületet, az úgynevezett Püspök-házat.

4 TÖlgyesy ugyan csak az 1773-as esztendőből említ erre adatot, de az építmény sokkal régebbi volt: forrásaink szerint Várday érsek 1535-41 között átépítette a korábbi házat, s 1563ban a főrendek már itt üléseztek. Römer Flóris a múlt század második felében feljegyezte Szécsényi György érsek 169 l-es emléktáblájának szövegét, s egy leírást is adott a Püspök-házról - talán egy régi ábrázolás alapján.

6 Eszerint magas, kétemeletes épület állt ott, „korai forma boltozattal" (sic), az emeleten loggia nyomaival. Kétségtelen, hogy az egyszerű lakóépület nem felelt meg a prímásoknak, akik a pozsonyi országgyűlések rendszeressé válása után, és más országos ünnepségek, koronázások, királylátogatások idején magas méltóságuknak megfelelő, reprezentatív udvari életet kivántak kialakítani. Batthyány József érsek új palotájára az első adat 1777. február 24-én kelt Pozsonyban: ekkor kötött a prímás szerződést Melchior Hefelével a palota felépítésére.

7 Még a kutatásra vár annak a kérdésnek az eldöntése, hogy miért éppen őrá esett az érsek választása. Tálán ismerte győri tevékenységét, amelynek során Zichy püspök megbízásából a középkori székesegyházat barokkizálta? Vagy személyében a bécsi Akadémia épftészprofesszorát akarta meghívni? A szerződésben az „Ingenieur und Baumeister" vállalta, hogy Batthyány szolgálatába áll s 1 hónapon belül minden más kötelezettségét felszámolja. Munkáját szorgalmasan, pontosan, gazdaságosan végzi el. Az asztalos, üveges, kőműves, ács és a többi kézművesmester az ő felügyelete alá tartozik, vele köt szerződést. Természetesen az érsek két bizalmi embere segíti az anyagok, a szállítás és a munkaerő („Hand-Robath") biztosítása érdekében. Az építész javadalmazását évi 800 guldenben határozták meg. Az épületről, a tervekről, a követelményekről nem esik szó a két fél megállapodásában, csak a szolgálat feltételeit, az építész erkölcsi és „munkajogi" kötelességeit rögzíti (pl. ha az építkezés közben egy építtető megbízással keresné meg, akkor engedélyt kell kérnie a prímástól, hogy elvállalhassa). Az 1777-es esztendő nyilván a tervezéssel, az előkészületekkel (téglaégetés, az építőanyagok beszerzése stb.) telt el. Talán, a kor meglehetősen általános szokását követve, az alapok kiásása is megkezdődött, még mielőtt a végleges terv megszületett volna. Mivel az építési telken állt a régebbi „palota", ennek lebontása is az előkészületek idejére esett. A tervezés különböző fázisaira, a gyors egymásutánban bekövetkezett módosításokra egy most előkerült s az alábbiakban először publikált tervsorozat ad felvilágosítást.

8 A lapok egy csoportja datált; hátoldalukon az 1778. január 5-i keltezés szerepel. Nyilván Hefelének a forrásokban is említett két rajzolója készítette ezeket, mert egyik sem szignált. Valószínűleg e tervek közül került ki az április 8-án benyújtott helyszínrajzon szereplő sematikus alaprajz, amelyre Kemény hivatkozott. Egyik sem a végleges terv, mert június 8-i dátummal a prímás egy újabb lapot hagyott jóvá - amelyen már újabb kívánságai is megoldást nyertek. Ez, miként az összevetésekből kiderül, még mindig nem azonos a ma álló épület alaprajzával. A tervrajzok egy része csak a beosztás kevésbé jelentős részleteiben tér el egymástól: pl. az egyik alaprajzon a prímás lakosztálya az utca felé, a másikon a „Collegio" (a jezsuita kollégium) felé néző oldalon helyezkedik el. Nagyobb problémát jelentett, s így különböző megoldásokat